A 2016-os magyarországi népszavazás 2016. október 2-án megrendezett országos referendum, amelyen a szavazójogosult magyar állampolgárok arról nyilváníthattak véleményt, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa-e nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. A kérdés a Kormány kezdeményezésére, az európai migrációs válság kapcsán merült föl. A népszavazás érvénytelen volt, mivel a szavazásra jogosultak kevesebb mint a fele adott le érvényes szavazatot. A mintegy 44 százaléknyi érvényesen szavazó választópolgár több mint 98 százaléka nemmel válaszolt a feltett kérdésre.

A kérdés

Előzmények

Az arab tavasz eseményeit követően Afrikában és a Közel-Keleten meginogtak és összeomlottak az addigi világi diktatúrák. Líbiában, Szíriában és Irakban véres polgárháború robbant ki. Az ezután meggyengült államhatalom miatt növekedett a radikális mozgalmak mozgástereAz arab tavasz fájdalmas következményei , parameter.sk és az érintett országok polgárháborútól sújtott lakossága egyre nagyobb számban indult a biztonságot jelentő Európa felé, hozzájuk nagy számban csatlakoztak a szubszaharai Afrika és Dél-Ázsia, elsősorban Afganisztán felől érkező migránsok tömegei. 2014-ben 626 ezer menekültkérelmet nyújtottak be az Unió hivatalaihoz. 2015-ben pedig már milliós nagyságrendben érkeztek menedékkérő és regisztrálhatatlan, illegális határátlépést elkövető személyek az Európai Unió (EU) területére. Az EU keleti tagállamai fejletlenebb gazdaságukkal és alacsony szociális juttatásaikkal egyáltalán nem számítottak a migránsok célterületeinek, a bevándorlók elsősorban a Benelux államokba, Olaszországba, Ausztriába, Németországba és Svédországba kívántak bejutni. A nyugati országok szociális ellátórendszerét azonban igen megterhelte az újonnan érkezett, a munkaerőpiac igényeihez nem illeszkedő képzetlen tömeg. Egyre aggasztóbb jelei mutatkoztak a Magyarországon keresztül is történő bevándorlás révén kialakult társadalmi konfliktusnak. Erősödésnek indultak a bevándorlást ellenző mozgalmak, mivel a közvélemény a közbiztonság romlását és a terrorveszély fokozódását érezte, a helyiek és a migránsok közötti kisebb-nagyobb incidensekről a sajtó rendszeresen tudósított.

Az Európai Bizottság az európaiak egymás közötti szolidaritására hivatkozva javaslatot tett egy olyan mechanizmus elfogadására, amely a menedékkérőket az Európai Unió tagállamai között az egyes országok adottságainak és teherbíró képességnek figyelembe vételével kialakított arányszámok, azaz kötelező betelepítési kvóták szerint automatikusan szétosztaná. A közép-európai kormányok azonban egyre élesebb ellenállást tanúsítottak a kötelező betelepítés intézménye ellen. A magyar kormány kifejezetten harcosan állt ki a tervezettel szemben: a kormánypártok már 2015. november elején aláírásgyűjtést kezdtek a kötelezően előírt kvóta ellen.

A 2015. május 27-én készült sajtóközlemény szerint az Európai Bizottság által elfogadott javaslatok között volt, 40 ezer szíriai és eritreai állampolgár, európai országokba, elosztási kulcs alapján történő áthelyezése.

2015. szeptember 9-én az Európai Bizottság javaslata az volt, hogy összesen 120 ezer Görögországba, Olaszországba és Magyarországra érkezett regisztrált menekültet helyezzenek át más tagállamokba, köztük Magyarországról 54 ezret más európai országokba. A javaslat szerint ez a megoldás enyhíti a három leginkább érintett tagállamra nehezedő nyomást.Európai Bizottság – Sajtóközlemény Menekültügyi válság: az Európai Bizottság döntő lépéseket tesz, europa.eu Ezt a javaslatot Magyarország elutasította..

Az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek 2015. szeptember 14-i rendkívüli ülésén kivételes és átmeneti mechanizmusról jutott elvi megállapodásra.Bel- és Igazságügyi Tanács, 2015.9.14., Az Európai Unió Tanácsának honlapja Eszerint két év alatt Görög- és Olaszországból 40 ezer szír, iraki és eritreai menedékkérőt telepítenek át más tagországokba, továbbá elvi megállapodás született további 120 ezer menedékkérő szétosztásáról is a tagországok között. A mechanizmus nem vonatkozik Dániára és az Egyesült Királyságra, Magyarország pedig nem szerepel a dokumentumban.Az EU Tanácsa: Az elnökség következtetései a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. szeptember 14-i ülését követően, 2015.9.14.Menekültválság: itt az EU-döntés – Orbán megkapta, amit akart, Napi.hu, 2015. szeptember 14.

Az EU belügyminisztereinek tanácsa 2015. szeptember 22-én minősített többséggel elfogadta az Európai Bizottság által korábban elfogadott szövegezésű javaslatait, azaz 120 ezer migráns Görög- és Olaszországból más EU-tagországokba való áttelepítése mellett döntöttBel- és Igazságügyi Tanács, 2015.9.22., Az Európai Unió Tanácsának honlapja egy rögzített keret alapján: Magyarországra eszerint 1294 fő kerülne, 988 fő Görögországból és 306 fő Olaszországból.A Tanács (EU) 2015/1601 határozata (2015. szeptember 22.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról , Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2015. szeptember 24. A belügyminiszteri tanács általában egyhangúlag szokott határozatot hozni, és nézeteltérések esetén inkább elhalasztják a döntést. Ezúttal azonban Magyarország, Románia, Szlovákia és Csehország nemmel szavazott, Finnország pedig tartózkodott. Bár Lengyelország igennel szavazott, a 2015 novemberében megalakult új jobboldali lengyel kormány később mégis támogatásáról biztosította a kvótadöntés elleni magyar fellépést.Az állandó menekültelosztási mechanizmust az uniós szerződések megváltoztatása után lehetne csak bevezetni, Az Igazságügyi minisztérium közleménye, 2016. április 8.

2016. január 15-én Magyarország és Szlovákia a belügyminiszteri tanácsi döntés miatt az Európai Bírósághoz fordult.C-643/15. sz. ügy (Szlovákia kontra Tanács), Az Európai Bíróság honlapja. A szlovák kereset jogalapja és fontosabb érveiC-647/15. sz. ügy (Magyarország kontra Tanács), Az Európai Bíróság honlapja. A magyar kereset jogalapja és fontosabb érvei

Az Európai Tanács 2016. február 18–19-én tartott kétnapos csúcstalálkozójának záródokumentuma – több más fontos döntés, így David Cameron brit miniszterelnök szociális juttatásokra vonatkozó szigorítási kezdeményezése mellett – jóváhagyta a belügyminiszteri tanács migránsok áttelepítésére vonatkozó döntését. Orbán Viktor nem vétózta meg az EU-csúcs zárónyilatkozatának elfogadását. Ezután kizárólag az Európai Bíróság döntésétől függ, hogy kötelező erejűnek marad-e vagy sem a szeptember 22-i belügyminiszteri tanácsi döntés.

jobbra|bélyegkép|Dimítrisz Avramópulosz: „a magyarok észszerűen és felelősségteljesen fognak szavazni”Avramopulosz: A népszavazás eredménye csak jövőbeli döntésekre vonatkozhat, migracio.mandiner.hu

2016. május 4-én az Európai Bizottság új menekültügyi rendszer bevezetését javasolta, amely automatikusan meghatározza, hogy a menedékkérőket milyen esetben lehet áthelyezni más uniós országokba. A javaslat szerint ha egy ország úgy dönt, hogy nem fogad be embereket, akkor (kb. ) szolidaritási hozzájárulást kellene fizetnie minden be nem fogadott menedékkérő után annak a tagállamnak, amely az illető személyt helyette befogadja.A fenntartható és méltányos közös európai menekültügyi rendszer kialakítása felé, Európai Bizottság – Sajtóközlemény (Brüsszel, 2016. május 4.)

Szeptember 28-án Dimítrisz Avramópulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy fel kell gyorsítani a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésének folyamatát. Szerinte 2017 végéig 30 ezer menedékkérőt is „szét lehet osztani” a tagállamokban. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyanaznap tagadta, hogy felhagyott volna a javaslatával, miszerint a migránsokat nemzeti kvóták szerint kell szétosztani.

A népszavazás kezdeményezése 2015 májusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke népszavazás kiírását javasolta a kvótarendszerről.Vona7 – Népszavazás a bevándorlás ügyében, YouTube-videó, 2015. május 15. A párt egyebek mellett azt kérdezte volna, hogy „Egyetért-e azzal, hogy kvóta vagy visszatoloncolás útján idegen országok polgárait ne telepítsék Magyarországra?”Elindult a Jobbik aláírásgyűjtése a bevándorlás és korrupció ellen, Alfahír.hu, 2015. november 21. A 2015 novemberében megkezdett aláírásgyűjtés azonban csak politikai akció maradt, nem követte hivatalos népszavazási kezdeményezés benyújtása. A népszavazásra szánt kérdés nemzetközi szerződések módosítására irányult, amit tilt az Alaptörvény, ezért a Jobbik 2016. február 24-én az Alaptörvény módosítását javasolta, hogy ilyen esetekben lehessen népszavazást kiírni.A Jobbik úgy módosítaná az Alaptörvényt, hogy lehessen kvótaügyben népszavazni, Mandiner.hu, 2016. február 24. Végül ez lekerült a napirendről a kormány új kezdeményezése miatt (lásd alább). Április 12-én Vona Gábor már azt nyilatkozta, hogy „a referendum felett eljárt az idő”.A Jobbik a kvótás népszavazás helyett alaptörvény módosítást akar, Index, 2016. április 12.

2016. február 17-én Csabai József magánszemély „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország ne hajtsa végre az Európai Unió döntését a menekültek kvóta szerinti elosztásáról?” kérdéssel kezdeményezett népszavazást.A Nemzeti Választási Bizottsághoz 2016-ban benyújtott országos népszavazási kezdeményezések , Választás.hu A magánszemély Rogán Antal kérésére 2016. február 24-én, másfél órával Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése előtt vonta vissza népszavazási kezdeményezését, ezzel elhárult az akadály az azonos témában tett más kezdeményezések előtt.A Jobbik javaslata ágyazhat meg a kormány népszavazásának, Origo.hu, 2016. február 24.

Orbán Viktor 2016. február 24-én rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen bejelentette, hogy kormánya népszavazást kezdeményez az Európai Bizottság által javasolt betelepítési kvóta ellen. A kezdeményezést jóváhagyásra be is nyújtották a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amely hitelesítette azt. A kezdeményezést március 1-jén bíróságon megtámadták, ám a Kúria május 5-én meghozott döntése szerint az adott kérdésben lehet népszavazást tartani, mivel a kérdés „nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az Unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához”, hanem „a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik” és így „tiltott népszavazási tárgykör jelen ügyben nem áll fenn”. A kormány gyorsított eljárásban az Országgyűlés elé terjesztette a kvótaügyi népszavazást, az Országgyűlés pedig május 10-én megtartott ülésén országos népszavazást rendelt el a kérdésben. A Kúria döntésével szemben többen alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, valamint az Országgyűlés népszavazást elrendelő döntését hárman is megtámadták az Alkotmánybíróságon, köztük Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő –, de a taláros testület az indítványokat elutasította. 12/2016. (VI. 22.) AB határozat (országgyűlési határozat helybenhagyása) 3130/2016. (VI. 29.) AB végzés (alkotmányjogi panasz visszautasítása) 3150/2016. (VII. 22.) AB végzés (alkotmányjogi panasz visszautasítása) 3151/2016. (VII. 22.) AB végzés (alkotmányjogi panasz visszautasítása)

A népszavazás időpontját Áder János köztársasági elnök 2016. október 2-ára, vasárnapi napra tűzte ki.

A népszavazást kezdeményezők álláspontja A népszavazás célja a Nemzeti Konzultációs Központ szerint világos és egyértelmű üzenet küldése „Brüsszelnek”.Népszavazás a kényszerbetelepítés ellen , Nemzeti Konzultációs Központ Orbán Viktor szerint a népszavazás célja Magyarország megvédése. A népszavazás célja Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az „hogy megakadályozza egy olyan állandó uniós mechanizmus kialakulását, amely ismeretlen számú migráns szétosztásához vezet.”

A kormányzati kampány főbb állítása i A kormányzati kampány, három fő témakörre bontható. A kampány főbb témái a betelepítési kvóta és a betelepítendők létszáma, az Európai Unióval való konfliktus, valamint a menedékkérők áthelyezésének veszélyei.