Kiss Lajos (Zombor, 1900. március 14. – Budapest, 1982. május 8.) magyar népzenekutató, zeneszerző, karmester.
Élete A Budapesti Tudományegyetem (ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem) Bölcsészkarán doktorált esztétikából 1923-ban. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan a Zeneművészeti Főiskola (ma: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) hallgatója volt, 1925-ben zeneszerzői szakon végzett. 1926-39: szülőhelyén, Zomborban zeneiskolai igazgató és karnagy. 1939-41: Belgrádban a Jugoszláviai Akadémiai Énekkar karnagya és a belgrádi Stanković zeneiskola helyettes igazgatója. 1941-44: az újvidéki zenekonzervatórium igazgatója és karmestere. 1945-50: a Győri Állami Konzervatórium és a Győri Filharmonikus Zenekar vezetője, a Vagongyári férfikar karnagya. 1950 után a Magyar Népzene Tára szerkesztője majd tudományos kutatója. A népzene zenetörténeti vonatkozásaival, összehasonlító népzenekutatással foglalkozott.
Művei Roppant méretű gyűjtése a legjelentősebb. 1936-1972 között mintegy dallamot jegyzett le, és 1969-től magnószalagra is vett a magyar nyelvterület nagy részén. Ennek tekintélyes része bácskai, bánáti, baranyai és szlavóniai eredetű. Bejárta a szlovéniai Muravidék falvait, a horvátországi magyar szórványokat, Szlavóniát és Drávaszöget, a bácskai Duna mente falvait, Bácska jó részét, és felkereste Bánátban az Al-Duna mellékére telepített székelyeket.
Népdalfeldolgozásai jelentek meg férfi- és vegyeskarra. Kéziratban vonósnégyeseket, dalokat, hegedű-zongoraművelet és oboadarabokat írt.
+ Kiss Lajos gyűjtötte népdaloka magyar Wikipédiában Szócikk Település Év
Kiadványai 108 magyar népdal (1943) Szlavóniai magyar népdalok (1943) Rozmaring (1952) 91 magyar népdal A Lengyel László-játék (1953) Pusztafalutól Karcsáig (1953) Kétszólamú kórusgyűjtemény (1954) Magyar Népzene Tára III/a és III/b kötet (Lakodalmas), V. kötet (Siratók) (1955-56) A szlavóniai magyar népsziget népzenéje (1959) Lakodalmas dalok (1964) A szlavóniai magyar virrasztó énekek zenetörténeti jelentősége (1965) Zenetört. emlékek, a szlavóniai magyar virrasztó énekek zenetörténeti jelentősége (1965) Bartók és a bolgár ritmus (Előadás, 1967) Horgosi népdalok. Zentai Füzetek 8. (Zenta, 1974) Gombos és Doroszló népzenéje (1982); a Jugoszláviai Magyar Népzene Tára 1. köteteként jelent meg. Az al-dunai székelyek népdalai (1984); A Jugoszláviai Magyar Népzene Tára 2. köteteként jelent. Ezen felül rádióelőadásokat tartott, cikkeket és tanulmányokat írt a népzene köréből.
Emlékezete Az 1990-ben alakult szabadkai székhelyű néprajzi társaság az ő nevét vette fel.Kiss Lajos Néprajzi Társaság honlap.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar karmesterek Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:Magyar népzenegyűjtők Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek