Kecskeméti Pethes János (Kamocsa, 1857. február 25. – Kőszeg, 1928. március 30.)Halálesete bejegyezve a kőszegi állami halotti akv. 33/1928. folyószáma alatt. tanítóképző-intézeti igazgató, tanügyi író, újságíró.
Élete
Pethes Lidia fia. Tanult Pápán a református főiskolában, Modorban az állami tanítóképzőben és Budapesten a pedagógiumban. Elemi iskolai tanító volt Felsőőrben (Vas vármegye) egy évig, Madaron (Komárom vármegye) kettőig. Polgáriskolai tanár volt Kőszegen (Vas vármegye); ahonnét egy év múlva a budapesti I. kerületi polgári iskolai tanítóképzőhöz nevezték ki gyakorlóiskolai tanítónak. 1885-ben saját kérelmére a csurgói állami tanítóképző segédtanárává neveztetett ki. 1893-ban a rendes tanárrá léptették elő és 1903-ban lévai állami tanítóképző igazgatójává nevezték ki. Neje Strausz Teréz volt.
Cikkeket írt a Pozsonyvidéki Lapokba (1877); a Komáromi Lapokba írt Tollagi álnév alatt 1882-1883-ban; a galgóczi Nemzeti Népiskolába (Tollagi Jónás név alatt is); 1883-ban névleg főmunkatársa, tényleg azonban szerkesztője volt a Kőszeg és Vidékének; később a Néptanítók Lapja, Felső Nép- és Polgáriskolai Közlöny, Iskolai Szemle; a győri Dunántúli Protestáns Közlöny, pápai Dunántuli Protest. Lap, soproni Evangélikus Népiskola, a pécsi Néptanoda, M. Pestalozzi, Független Ujság, M. Szó szintén hozták czikkeit, melyek különösen nevelés-történelmi és psychologiai tárgyuak voltak, a csurgói Iskolai Szemlében (1887. A népiskola tankönyvei), a Magyar Paedagogiában (1894. A magyar nyelvi póttanfolyamok).
Művei
Hangya könyvecske vagy utasítás a tanítók észszerű nevelésére. Írta Salzmann G. Keresztély, ford. Csurgó, 1889. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 24. sz.). Kazinczy Ferencz mint paedagogus. Csurgó, 1890. Arany kalászok. B. Eötvös József műveiből összegyűjtve. Csurgó, 1890. Melanchton Fülöp élete. Jutalmazott pályamunka. Budapest, 1897. (Luther-társaság kiadványa XXVIII.). Tapasztalatok a gyermekek szellemi képességeinek fejlődéséről. Tiedemann után ford. Sopron, 1898. Vezérkönyv a számtanításhoz tanítók és tanítónövendékek számára. Az Ambros-Kopetzky-féle «Példatárak»-hoz alkalmazva. Nagy-Kanizsa, 1901. Gyermekpsychologia. A szülők, tanítók és tanítónövendékek számára. Budapest, 1901. (Népnevelők Könyvtára 7-9. Ism. Vasárnapi Ujság 14. sz.). Számtani példatár, a népiskolák VI. osztálya és ismétlő iskolák számára. Ambros és Kopetzky után. Nagy-Kanizsa, 1902.
Álnevei és jegyei P., Tollagi, Jónás, Yancsy, Kecskeméti János és (**).
Jegyzetek
Források
További információk Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Bp., Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 1942. Pápai pedagógus lexikon. Főszerk. Tungli Gyula. [Pápa], Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 1997. Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928. Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
Kategória:Kamocsaiak Kategória:Kőszegiek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1928-ban elhunyt személyek