A Skála Metró nagyáruházat Budapest VI. kerületében, a Marx téren (ma: Nyugati tér) 1984. április 28-án adták át. Ez volt a Demján Sándor által alapított Skála-Coop szövetkezeti cégcsoport második legnagyobb áruháza az 1976-ban megnyitott Skála Budapest Nagyáruház után. Tervezője Kővári György Ybl-díjas építészmérnök volt. Az épület fő jellegzetessége a barna füstüveg borítású, tördelt, sokszögű elemekből álló homlokzat és előtte a hasonló alaprajzú, többszintű térkialakítás. Az egykor elegáns, felkapott áruház napjainkra megfakult, a piacon helyét kereső, zömmel másodvonalbeli termékeket kínáló kiskereskedelmi létesítménnyé devalválódott, akárcsak a Skála szövetkezet többi áruháza.
Története
Az áruház építésére az 1992-ig Marx térnek nevezett Nyugati tér metróépítéshez kapcsolódó átrendezésének és modernizálásának részeként került sor, ekkor épült az aluljárórendszer, a metró (innen a név), és a közúti felüljáró is a Váci út és Bajcsy-Zsilinszky út közé. A tér és az áruház tervezése is Kővári György nevéhez fűződik, aki még az áruház átadása előtt elhunyt. Eredetileg egy kisebb élelmiszerboltot képzeltek el, amely egy másik, Dózsa György úti Skálával együtt üzemelt volna, de ez utóbbi végül nem épült meg, emiatt bővült terjedelmes nagyáruházzá az épület. Az 1984-ben megnyitott elárusító terek feletti szinteken 1981 után a MÁV irodáinak is helyet adott, hozzájuk külön bejárat tartozott a Jókai utca torkolatánál. Az aluljárószinten található szupermarket szintje 1500 m³ alapterületű, felette helyezkednek el a galériaszintek, amelyeket mozgólépcsők kötnek össze. Az áruházban széles kínálat várta a vásárlókat. Számos kurrens, az 1980-as évek kínálatához képest különlegesnek számító terméket lehetett kapni, ruházati árukból éppúgy, mint például híradástechnikai eszközökből.
Az áruház a maga idejében világszínvonalőnak számító technológiával épült, a homlokzatrendszer kétrétegű: a belső vasbeton falazással és szalagablakokkal készült; ettől 60 centiméterre húzódik a külső héj hang- és fényszűrős, pontmegfogásos ragasztott üvegfala, amelyet acél vázszerkezet merevít. Másik sajátossága a teraszos kialakítás volt: öt szinten, felfelé csökkenő alapterületű szabadtéri teraszok épültek, amelyeket lépcsők kötöttek össze, az alsókon vendéglátóipari egységek üzemeltek és ide érkezett a közúti felüljáró oldalán kiépült járda is, ami a Nyugati pályaudvar mellett a 3-as metró elindításával azonos időben, 1981. december 30-án átadott autóbusz-végállomással teremtett közvetlen kapcsolatot. Az áruház pinceszintje zárt vasbeton szerkezetes, a felsőbb szinteken többnyire 7×7 méteres raszterrel kialakított pillérsor adja a szerkezeti vázat. Az aluljárószinten került kialakításra a gépészeti tér. Az épületben nem kevesebb, mint tizenegy lift üzemel: három a földszint és a legfelső szint között, négy a pince és a második emelet között, három az utcaszint és a második emelet között, egy pedig az utca és a galériaszint között jár - a funkciók szintenkénti változásaihoz igazodva. A kazánház és a klímaberendezés a legfelső szintre került. Az épület hiányosságai közé tartozik, hogy rakodáshoz működik ugyan egy teherszállítási bejárat a Jókai utca felől, áruraktár azonban nem épült, helyette Óbudán volt egy bérelt áruraktár. A helytakarékosság jegyében a mozdonyfordítókhoz hasonló teherautó-fordító épült, a jó működéshez azonban a beszállítók pontos érkezése is kellett. Másik hiányosság volt, hogy nem épültek parkolóhelyek a vásárlók számára. Ezzel együtt is az áruház megközelítése és a tömegközlekedési kapcsolatai kiválóak, a megnyitását követően pedig a legjövedelmezőbbek közé tartozott: az átlagosan napi harmincezer fős vásárlótömeg mellett az étterem is komoly bevételre számíthatott, hiszen a 900 áruházi dolgozó mellett 800 MÁV-alkalmazott is megfordult az épületben.
A Skála Metró hanyatlása a Kádár-korszakban virágzó nagyáruházakkal együtt, a rendszerváltás után a kilencvenes évek közepétől kezdődött, miután az évtized második felétől országszerte korszerűbb, nyugati stílusú bevásárlóközpontok és plázák épültek, ezek egyike éppen a szemben álló Nyugati pályaudvar mellé, a szintén Demján Sándorhoz köthető WestEnd City Center. Eközben az épület több tulajdonosváltáson is átesett.Skála-Metró: végkiárusítás meztelen babákkal 168 óra, 2009. március 7. 1996-ban az áruházat némileg felújították, ekkor bontották el az utcaszint és a teraszok közötti lépcsőket, valamint a felüljáró gyalogjárdájának kapcsolatát, de az épület állagának romlása ezután is folytatódott, az árukínálat elavulása mellett, amelyeket különböző, főleg ázsiai bérlők kínáltak.Kádár János plázáinak nyomában Origo, 2012. augusztus 8. A szupermarket területén előbb a Kaiser’s, majd a Spar létesített áruházat. Az épületben gyermekmegőrző játszóház és az azóta már megszűnt West-Balkán szórakozóhely is működött, ahol 2011-ben, egy tragikus balesetben három lány meghalt.Három lány meghalt a West Balkánban - Index, 2011. január 16.Teljes volt a káosz a halálos West Balkán-buliban - Origo, 2012. június 27.West-Balkan-tragédia: marad a jogerős ítélet mno.hu, 2014. március 6. A Nyugati tér 2015-es felújítása után a Skála Metrót is szeretnék jobban felújítani és korszerűsíteni, de ez egyelőre még várat magára.
Az eladótér alaposabb rekonstrukcióját követően 2016 augusztusában nyílt meg a Decathlon 18. magyarországi sportáruháza és egyben az első egysége, amelyik a belvárosban található. A létesítményt számos új vásárlást segítő digitális eszközzel szerelték fel, egyúttal tesztáruházként is üzemel: minden új, még tesztelés alatt álló vásárlást segítő eszközzel itt ismerkedhetnek meg a vásárlók.A jövő sportáruházát nyitja meg a Decathlon Budapest közepén Dívány, 2016. augusztus 26.
2018. szeptember 28-án a Drogerie Markt is üzletet nyitott az áruházban.„Nézzen be új, Nyugati téri üzletünkbe!” dm.hu
Jegyzetek
Források 25 éves a Skála Metró hg.hu, 2009. április 27. Skála Metró: feléled a bukott szentély hvg.hu, 2013. november 18. Nem fog ráismerni az új Skála Metróra Index, 2013. november 20.
Kategória:Budapest áruházai Kategória:Budapest 20. századi építményei Kategória:Budapest VI. kerülete Kategória:Nagykörút