Kertai Pál, születési és 1945-ig használt nevén Klein Pál Róbert (Tótvázsony, 1927. december 20. – Budapest, 2016. május 25.)http://24.hu/belfold/2016/05/25/meghalt-kertai-pal-az-antsz-megalapitoja/ orvos, az orvostudományok kandidátusa (1964), doktora (1974), az ÁNTSZ megalapítója.
Életpályája Kertai (Klein) Dénes (1895–1961) nagybérlő, mérnök és Hódos Blanka (1903–2000) fiaként született zsidó családban. Apai nagyanyja, Berger Róza terelgette unokáját az orvosi pálya felé: 10. születésnapjára megkapta tőle Paul de Kruif Bacillusvadászok című könyvét, míg 15. születésnapján már Pólya Jenő épp akkor megjelent Az orvostudomány regénye című könyvével ajándékozta meg.
Az elsőtől a hetedik osztályig a Budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Bólyai Gimnáziumban végezte tanulmányait.A Bólyai Gimnázium 1941-ben összeolvadt egy másik nagy múltú fővárosi középiskolával.Magyar Közlöny, 1945. június 9. (47. szám) 1945 márciusában belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. 1951. augusztus 14-én summa cum laude minősítéssel a Budapesti Orvostudományi Egyetemen avatták orvosdoktorrá. 1951 és 1958 között az egyetem Kórélettani Intézetében dolgozott, majd 1958-ban átvette az Országos Közegészségügyi Intézet Kórélettani Osztályának vezetését. 1964-ben a külső környezet kórokozó hatásának kísérletes vizsgálata című disszertációja alapján az orvostudományok kandidátusává minősítették. 1973-ban akadémiai doktori fokozatot szerzett a környezet-egészségtan területén.
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézetének élére 1974-ben nyert kinevezést.
Miniszteri biztosként irányította az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) életre hívó törvény kidolgozását, s a Magyar Köztársaság első tiszti-főorvosaként lehetőséget kapott a Szolgálat megszervezésére. Két cikluson keresztül (1991–1995), az Antall-, Boross- és Horn-kormányok idején az ország első tisztifőorvosa volt.
1995-ben nyugalomba vonult, de később visszatért a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. 1999-től mint professor emeritus vett részt a Közegészségtani és Járványtani Intézet oktatói és kutatói munkájában.
A Debreceni köztemetőben kísérték utolsó útjára.
Családja Felesége Fóris Gabriella (1937–2017) immunológus, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának emeritus tanácsadója volt. Lányuk Kertai Helga Nóra (1962–2021) gimnáziumi tanár.
Kutatási területe Főleg megelőző orvostannal foglalkozott. Korábban – többek között – a táplálkozás élettanával, a golyva kóroktanával, a bakteriális toxinok hatásával, az emberi környezetben fellelhető rákkeltő anyagok hatásmechanizmusával foglalkozott.Új magyar lexikon
Későbbi kutatási témái: Kísérletes daganatok kemoprevenciója Kísérletes metastasis vizsgálat
Művei Arteritis temporalis. Endes-Eiserth Pongráccal. (Orvosi Hetilap, 1949, 14.) Feltételes reflex kiépítése az adrenalin által okozott mellékvese C-vitamin csökkentéssel kapcsolatban. Weisz Pállal, Gláz Edittel, Vasenszky Szilárddal, Schulz Andrással, Szendi Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1952, 14.) Aneurin hatása a hypophysis-mellékvesekéreg rendszerre. Kemény Tiborral, Weisz Pállal. (Orvosi Hetilap, 1953, 23.) Hypothermia hatása a vérnyomás reflektoros önszabályozására. Dubecz Sándorral, Kokás Ferenccel, Ludány Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1954, 30.) A gyomor-bél csatorna hatása a fehérvérsejtszámra. Zalai Magdával. (Orvosi Hetilap, 1955, 13.) A jódanyagcsere. (Orvosi Hetilap, 1956, 16.) Hipertermia hatása a vérnyomás reflektoros összeszabályozására. Dubecz Sándorral, Kocsár Lászlóval, Ludány Györggyel. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1957, 8.) A mellékvesekéreg hormonjainak támadás pontjairól. Fehér Imrével, Gáti Tiborral, Harmos Györggyel, Döklen Annával, Kocsis Ferenccel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1958, 4–5.) Néhány adat a granulocyták eltüntetésének és mobilizálásának kérdéséhez. Többekkel. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1958, 9.) Adatok a felszívódás mechanizmusához. Fehér Imrével, Gáti Tiborral. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1958, 9., 2. szám) A szájon át ható antidiabeticumok hatásmechanizmusa. Magyar Imrével, Márton Istvánnal, Máthé Zoltánnal, Réfi Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1958, 26.) Egész test Röntgen-besugárzás hatása a kapilláris permeabilitásra. Szabó Györggyel, Magyar Zsuzsával, Zádory Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1958, 45.) Chlorpromazin hatása a pajzsmirigy működésére. Földes Jánossal, Nagy Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1960, 12.) A leukaemia-kutatás közegészségtani és kórélettani vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1961, 2.) A vékonybél élettana és kórélettana. (Orvosi Hetilap, 1961, 44.) Egyszerű eljárás a vérben keringő J131 tartalmú pajzsmirigyhormonok analízisére. Remenárné Balogh Irénnel. (Orvosi Hetilap, 1961, 45.) Kórélettani gyakorlatok. Egyetemi segédtankönyv; Medicina, Budapest, 1962 Organikus jódvegyület hatása a serum fehérjéhez kötött és butanollal extrahálható jódszintjére. Braun Pállal, Gedeon Andrással, Remenárné Balogh Irénnel. (Orvosi Hetilap, 1962, 6.) Mennyiben használható a radioaktív jódizotóp a vérben keringő pajzsmirigyhormonok analízisére? Remenárné Balogh Irénnel. (Orvosi Hetilap, 1963, 4.) Az enteroseptol felszívódásának vizsgálata állatkísérletekben. R. Balogh Irénnel, Braun Pállal, Gedeon Andrással. (Orvosi Hetilap, 1964, 6.) A petefészek sugárkárosodásánakkvantitatív szövettani vizsgálata. Czeizel Endrével, Palkovits Miklóssal, Palkovich Imrével, Vaczó Györggyel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1964, 4.) Adatok az endotoxin-feotopathia mechanizmusához. Sajgó Mihálynéval, Czeizel Endrével, Kovács Izabellával, Kovács Máriával. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1965, 5.) Szérum koleszterin szint és életkor. Tuzson Pálnéval, Krasznai Ivánnal. (Orvosi Hetilap, 1965, 48.) Polimerek daganat-okozó hatásának kísérletes vizsgálata. Fáy Kálmánnéval, Rácz Pállal. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1967, 18.) Egy vízderítésre használt koaguláns neurotoxikológiai vizsgálata. Major Magdával, Dési Illéssel, Farkas Ildikóval. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1967, 18.) Amphetamin és chlorpromazin hatása patkányok tanulási folyamataira. Dési Illéssel, Farkas Ildikóval, Major Magdával, Hegyi Ágnessel. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1967, 19.) Niamid antidiabetikus hatása. Braun Pállal, Fóris Gabriellával, Gedeon Andrással. (Orvosi Hetilap, 1967, 37.) Általános biológia; közrem. Schiefner Kálmán; Tankönyvkiadó, Budapest, 1968 (Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa) A magyarországi golyvaprofilaxis 15 esztendeje. Balogh Irénnel. (Orvosi Hetilap, 1968, 29.) A fertőzés élettana. (Orvosi Hetilap, 1968, 42.) A vízben és szennyvízben előforduló szennyező anyagok élettani és kórtani hatása. (Hidrológiai Közlöny, 1971, 2.) Utilization of a Trypanosoma equiperdum test in studies on the radioprotective action of endotoxin. Fóris Gabriellával, Újhelyi Károllyal, Fáy Kálmánnal. (Acta Veterinaria, 1971) Transport Processes in Living Organism (1972, társszerzőkkel) Korunk biológiája; Gondolat, Budapest, 1973 Kórélettani gyakorlatok. Egyetemi segédtankönyv]; átdolg. Földvári Péter; 3. bővített kiadás; Medicina, Budapest, 1973 A neuro-endocrin rendszer szerepe az endotoxin kiváltotta zsírsavobilizációban. Sajgó Mihálynéval. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1973, 24.) Közegészségtan; Biró György: Katonai közegészségtan; Medicina, Budapest, 1982 A megelőzés szerepe a daganatok elleni küzdelemben. (Magyar Tudomány, 1986, 7.) Kísérletes granulocytás leukaemia patkányokban. Ember Istvánnal, Uzvölgyi Évával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1987, 5.) Gondolatok orvosképzésünk reformjairól. (Felsőoktatási Szemle, 1988, 10.) Számítástechnikai alkalmazói képzés a közegészségtan oktatásában. Agócs Lászlóval, Rády Péterrel. (Felsőoktatási Szemle, 1988, 11.) Értékpremisszák a társadalomtudományok oktatásában a DOTE-n. Magyaródi Sándorral, Fülöp Tamással, Bujalos Istvánnal és Bánfalvi Attilával. (Felsőoktatási, 1989, 10.) Közegészségtan. Egyetemi tankönyv; Biró György: Katonai közegészségtan; 3. javított kiadás; Medicina, Budapest, 1989 Néhány elgondolkoztató adat Magyarország és az Egyesült Államok rákstatisztikájának összehasonlításakor. (Népegészségügy, 1990, 1.) Közegészségtani gyakorlatok; DOTE, Debrecen, 1990 Az emberi retinoblastoma kifejlődését gátló gén: a tumor szuppresszor gének prototípusa. Uzvölgyi Évával. (Orvosi Hetilap, 1990, 24.) Közlekedési balesetek. Pásztor Emillel. (Magyar Tudomány, 1997) Ionizáló sugárzás és daganatképződés. (Debreceni Szemle, 1997, 3–4.) Megelőző orvostan. A népegészségügy elméleti alapjai; Medicina, Budapest, 1999 Az én szociáldemokráciám. (Valóság, 2010, 1.)
Díjai, elismerései Markusovszky Lajos-díj (1962) Érdemes orvos (1964) Fodor József-emlékérem (1972, 1996) Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1977)Művelődési közlöny, 1977. szeptember 21. (21. évfolyam, 18. szám) Bocskai István-díj (1992) Pro Sanitate Emlékérem (1992) Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1993) Hőgyes Endre-emlékérem (1995) Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995) Krompecher István-emlékérem (1997) Johan Béla-emlékérem (1998) Hatvani István-díj (Debrecen város) (2003) Batthyány-Strattmann László-díj (2011)
Szervezeti tagságai Megelőző Orvostudományi Bizottság (2011–2016) V. Orvosi Tudományok Osztálya (szavazati jogú tag) (2011–2016) Magyar Élettani Társaság (2011–2016) Megelőző Orvostudományi Tudományos Bizottság (2011) Magyar Higiénikusok Társasága (2011–2016) Népegészégügyi Tudományos Társaság European Association of Cancer Research (2011–2016) European Toxicological Society
Emlékezete 2017 decemberében emléktáblát avattak egykori otthonánál, a Csaba utca 16/b szám alatti háznál.
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:1927-ben született személyek Kategória:2016-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:Magyar szakírók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek