bélyegkép|200px|Prückler József Kalazancius (1778–1848) pékmester, választott pesti polgár, cs. kir. százados viaszpecsétje
A Prückler család egy régi római katolikus polgári származású stájerországi, illetve alsó-bajorországi család, amely a 18. században telepedett le Magyarországon.
Története A pesti nagypolgári család legkorábbi ismert tagja Stájerországban élt a kora középkorban; legkorábbi ismert említése 1352-ből való, amikor Jörg Prückler bányászati jogokat vásárolt Kainbachra a grazi plébániától. A család több évszázadon keresztül Graz környékén lakott, és egy 17. századi összeírás szerint a salzburgi származású Prückler Jakab, grazi festő 1659. július 21-én vette el Künstl Mária Magdalenát, Resch Wolfgang polgár, festő özvegyét. Ezeket a Prückler családbelieket nem lehet összekötni a jelenleg ismert források alapján a Magyar Királyságban élő, később az alsó-bajorországi Schwarzenbachból származó Prücklerekkel. bélyegkép|200px|Ifjabb Prückler József (1804–1866) pékmester, a szabadságharc alhadnagya Közel egy évszázaddal később Prückler Simon és Schatter Margit fia, Prückler Jakab (1744–1798) pékmester az alsó-bajorországi Schwarzenbachból költözött át a Magyar Királyságba. 1776. január 29-én a 32 éves nőtlen Prückler Jakab pékmester, bérháztulajdonos (domus proprietarius), a pesti plébániatemplomban házasságot kötött a 36 éves Hochecker Anna (1740–1823) özvegyasszonnyal. 1776. február 7-én Prückler Jakab megszerezte a pesti polgárjogot. Házasságukból egy gyermek született Pesten, aki megérte a felnőttkort: Prückler József Kalazancius (1778–1848) (latinul Josephus Calasansius) volt. Prückler József, pékmester, cs. kir. százados, három pesti bérház tulajdonosa, és választott pesti polgár volt. 1801. augusztus 10-én Prückler József Kalazancius szerezte meg a pesti polgárjogot; röviddel ezután 1803. június 3-án Pesten, feleségül vette a szintén pesti római katolikus polgári születésű Ottinger Klárát (1781–1826), Ottinger József (1736–1805) pékmester, pesti polgár, és Handtmacher Klára (1749–1804) lányát. Ottinger József, pékmester, az alsó-ausztriai Lanzendorfból származott, és 1773. január 11-én szerezte meg a pesti polgárjogot; Ottinger József és Handtmacher Klára 1773. február 23-án házasodtak össze Pesten, a Belvárosi plébániatemplomban. 1843-ban Prückler József nagy emeletes házát Pest belvárosában, a Kecskeméti, a Képíró és a Bástya utca által bezárt telekre (manapság Képiró utca 11-es szám) építtette. A mai Bajcsy-Zsilinszky út 56. szám alatt, 1828-ban építtette egy másik házát, de az Országúton (a mai Károly körúton, a 16. szám alatt) volt a legnagyobb értéket képviselő ingatlana, amely 18 000 akkori forintot ért, amikor halála után, 1848. március 20-án a hagyatéki leltárát felvették. Prückler József Kalaszancius halála után, az adósságok levonása után maradt 30 300 forintnyi örökséget a három fiú között egyenlő arányban osztották fel. Mint ősrégi német polgári család sarja, Prückler József használta családja címeres viaszpecsétjét: a pajzson egy dézsa (faedény), és a pajzs felett nyitott sisak, amelynek dísze egy azonos dézsa két sasszárny között látható. A sisakon nem volt korona, mivel az csak a nemesi címerek kiváltsága volt. A későbbiekben a fiai egyszerű monogramos viaszpecséteket használtak.Budapest Főváros Levéltára. XIII.5: A Prückler család iratai
Prückler József nagy valószínűséggel igen tudatosan a három fiúgyermekét három különböző szakma felé terelte: Prückler József Ignác (1804–1866) pékmester, Prückler Ignác (1809–1876) fűszerkereskedő, pezsgőgyáros és János Nepomuk (1816–1897) kovácsmester lett.
Prückler József ága bélyegkép|jobbra|240px|Topits Józsefné Prückler Klára (1833–1907), gyárosnő, a Topits József fia gőztésztagyár tulajdonosa; férje, Topits József alapította az ország első tésztagyárát A legidősebb fia Prückler József Kalazanciusnak (1778–1848) és Ottinger Klárának (1781–1826) Prückler József Ignác (1804–1866) pékmester volt, aki 1831. január 17-én szerezte meg a pesti polgárjogot. Üzeme az édesapjától örökölt házában, a Képíró utca 11. szám alatt volt, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt alhadnagyként szolgált a pesti gyalogos nemzetőrség 4. századánál. 1848-ban ifjabb Prückler József pékmester a Képíró u. 11, avagy Kecskeméti utca 15-ös szám alatti bérháza az ő tulajdonsa volt. Ifjabb Prückler József 1830. július 27-én Pesten vette feleségül a budai vízivárosi jómódú katolikus polgári származású Danner családból való Danner Annát (1809–1889), akinek a szülei a budakeszi származású Danner Jakab (1781–1847), vízivárosi szappanfőzőmester, budai bérháztulajdonos (domus proprietarius), és Schluger Katalin (1783–1838), a Budai Jóltevő Asszonyi Egyesület tagja; Danner Jakab 1803. június 10-én budai választott polgárjogot szerzett. Danner Jakabné Schluger Katalinnak a szülei Schluger József (1748–1812), vízivárosi pékmester, háztulajdonos, és Körtner Barbara voltak; Schluger József 1778. október 21-én budai választott polgárjogot szerzett. Danner Jakabné Schluger Katalinnak az egyik fivére Schluger János (1780–1872), budai pékmester, bérház-tulajdonos, budai választott polgár voltak. Prückler Józsefné Danner Anna fivére, Danner Alajos (1805–1889), pesti bérháztulajdonos (domus proprietarius),Danner Alajos budapesti bérháza a mostani V. kerületi Kossuth Lajos utca 7-es szám alatt állt (akkoriban Hatvani utca 308-as szám) aki Makón lakott és serháza volt. Danner Anna és Danner Alajos két másik fivére, Danner Florián (1816–1870), pékmester, bérháztulajdonos, 1848-as honvéd a budai II. nemzetőrzászlóalj 4. századnál, aki 1841. december 22-én budai választott polgárjogot szerzett, valamint ifjabb Danner Jakab (1812–1859), szappanfőzőmester, háztulajdonos, 1848-as honvéd a budai II. nemzetőrzászlóalj 4. századnál, aki 1838. október 25-én budai választott polgárjogot szerzett.
Danner Anna több leány- és fiúgyermekkel ajándékozta meg Prückler Józsefet: az egyik fiuk az ágostai hitvallású Prückler Imre (1840–1918), állami tisztviselő 1889. március 23-án Budapesten feleségül vette a római katolikus Deletter Klementinát (1848–1924), akinek a szülei Deletter János, a nemzeti színház fodrásza, és Gartner Mária voltak. Prückler Imre szenvedélyes vadász volt; az 1875-ben megjelent Vadász és Versenylap című újság egyik kiadásában az közölték, hogy "Fővárosi vadászaink között, mint más években úgy ez idén is, Prückler Imre úr még legtöbbet lőtt, mert szerencsésebb napjai egyikén Soroksár határában egy délután 36 darab sár- és mezeiszalonkát ejtett el. A nevezett úr különben fürjvadászásban legjobban mutatja ügyességét, mert lőtt fürjei száma évente az 500 darabot meghaladja."Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875 – 1875. 04. 28. / 17. szám Az 1885-ben létesített állatvédő egyesület alapító tagja is volt Prückler Imre.Fővárosi Lapok, 1885. április (22. évfolyam, 75–100. szám) 1885. 04. 02. / 76. szám 1918. október 31-én szőrnyű utcai zavargások, fosztogatások történtek Budapesten a háború után. A hazafelé tartó Prückler Imre tisztviselőt ellökte a népáradat, arcán zúzódást szenvedett, a Rókus-kórházba került; rá 3 napra meghalt.Az Est, 1918. november (9. évfolyam, 256–281. szám) 1918. 11. 02. / 257. szám Prückler Imre és Deletter Klementina fia Prückler Ferdinánd (1888–1961), villamosvasúti tisztviselő, akinek a neje Rózsás Ilona lett.
Prückler József és Danner Anna öt leánya férjhez ment helyi pesti polgárokhoz: Culmann Frigyes a dunai gőzhajói társaság tisztjéhez Prückler Mária Rozália Katalin (1834–1917); Culmann Frigyes egy régi budai polgári cukrasz dinasztiából származott, hiszen apja idősebb Culmann Frigyes Vilmos (1793–1861), és nagyapja Culmann György Fülöp (1751–1819) már híres cukrászok voltak a 19. század elején, azonban ő már nem folytatta a családi szakmát. Idősebb Culmann Frigyes Vilmos cukrász 1821. február 5-én szerezte meg a budai polgárjogát. Prückler Józsefnek és Danner Annának egy másik lánya, Prückler Eleonóra Emma (1842–1922),Világ, 1922. január (13. évfolyam, 1–25. szám) – 7. 1922. 01. 10. / 7. szám akinek a férje Temple Rezső (1827–1908), a trieszti általános biztosító társulat főtisztviselője, természettani tudós, és akinek számos külföldi természettudományi, gazdasági és állatvédő egyesületnek volt tiszteletbeli és levelező tagja. Tudományos működéséért általános tiszteletnek örvendett és a külföldön is nagyrabeesülték.Pesti Hírlap, 1908. december (30. évfolyam, 287-312. szám)1908-12-10 / 295. szám Temple Rezső és Prückler Eleonora egyik fia, ifjabb Temple Rezső (1874–1945) ügyvéd, belügyminisztériumi államtitkár, országgyűlési képviselő, a Ferenc József-rend lovagja, a III. osztályú osztrák Vaskorona-rend tulajdonosa volt. Prückler József és Danner Anna további gyermekei: Prückler Anna (1836–1911), Pfeifer Ferdinánd könyvkiadó, könyvkereskedő neje lett; és Prückler Ilona Jozefa (1853–1935), annak az öccsének, Pfeifer István (1840–1909) szintén pesti könyvkereskedő házastársa. 1892-ben Pfeifer István és neje, Prückler Ilka vásárolták a budapesti Kossuth Lajos utca 7-es számú palotát és kétemeletes eklektikus stílusú bérháznak építtették át.
Prückler József és Danner Anna legidősebb lánya Prückler Klára Eleonóra Julianna (1833–1907), a legelőkelőbb házasságot kötötte az öt leánytestvér közül; 1853. július 19-én a pesti belvárosi plébániatemplomban Topits Józsefhez (1824–1876) ment férjhez, aki pesti választott polgár, Budapest fővárosi képviselő tag és a Topits József fia gőztésztagyárnak, az Első Magyar Gőztésztagyárnak az alapítója és tulajdonosa volt. Topits József a morvaországi eredetű Topits családból való volt, amelynek az aranykora az Osztrák–Magyar Monarchia alatt volt. Férje halála után Prückler Klára vezette a gőztésztagyárárát Topits Alajos József fiával együtt, amíg az ifjú nem vehette át ténylegesen a cég irányítását. Topits József halála után, özvegye prückler Klára 1878. április 11-én a belvárosi pesti római katolikus plébánián házasságot és öröklési szerződést kötött új férjével, a szintén római katolikus nagyváradi születésű Glatz Nándorral (1833–1909) jószág felügyelővel, akinek a szülei Glatz József (1790–1856) pesti kereskedő és Jónás Terézia (1794–1869) voltak. Glatz Nándor később cégvezetőként is tevékenykedett a tésztagyárban.
Prückler József és Danner Anna fia Prückler József (1839–1923), pékmester, aki 1872. február 3-án megérkezett az Amerikai Egyesült Államokba és Clevelandbe Ohio államában telepedett le; 1900. november 5-én szerezte meg az amerikai állampolgárságát. Időközben péküzemet hozott létre Clevelandben és Terre Haute városában, Indiana államában 1882. május 31-én feleségül vette a hamburgi származású Meier Sophie-t (1845–1936). Prückler József és Meier Sophie frigyéből született: Prückler Hildegard (1889–1946), aki hajadonként hunyt el, Prückler Emory Carl (1891–1966) villanyszerelő, benzinkúti eladó, valamint Koutnik Johnné Prückler Goldie Irene (1895–1976). Prückler Emory Carl személyében kihalt Prückler József és Danner Anna ága.
Prückler Ignác ága bélyegkép|jobbra|380px|A Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára reklámja, 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított