Az irányhármasság azt jelenti, hogy a közeledés, a helyben maradás és a távolodás kifejezésére a nyelvi rendszerben paradigmasorok jönnek létre. A hármas tagolódás két sora dinamikus (közeledés, pl. házból, rétről, fodrásztól; távolodás pl. házba, rétre, fodrászhoz), egy sora statikus (helyben maradás pl. házban, réten, fodrásznál). A paradigmasorok a névszóragozáshoz kapcsolódnak, mert a mondatban a helyekhez, tárgyakhoz, személyekhez viszonyított helyzetet főnevekkel vagy azt helyettesítő, ahhoz kapcsolódó szófajokkal tudjuk kifejezni, pl. házból – abból.
Irányhármasság a világ nyelveiben Minden nyelvben szükséges a helyviszonyok kifejezése, s a világ nyelveinek többségében ez hármas felosztásban, az irányhármasság paradigmasorai alapján történik meg. A nyelvek azonban különböznek az irányhármasság használatakor a forma, a nyelvi eszköz kiválasztásában (pl. az inkább szintetikus nyelvek esetében inkább esetrag, pl. a házban, fi. talossa; az inkább analitikus nyelvek esetében inkább elöljárószó, pl. in the house, in dem Haus), a terek szemantikai felosztásában (pl. külső helyhatározó: postán, de belső helyhatározó fi. postissa). Utóbbi pont az idegen nyelvet tanulók számára problémát jelenthet, mert a konténerélményként (belső helyhatározás, benne valamiben) és a felületélményként (külső helyhatározás, rajta valamin) való megélés nem minden esetben rendezhető szabályokba.
Az irányhármasság megjelenésének formái a magyarban Az uráli nyelveknél is létezik a hármas felosztás, de alapvetően csak a külső és a belső helyviszonyok között tesznek különbséget. A harmadik ragozási sorhoz (fodrásztól, fodrásznál, fodrászhoz) hasonló a magyar mellett egyedül a komiban fordul elő. A magyar ragozási sorok a honfoglalás után, az ómagyar korban és a középmagyar korban szilárdultak meg.
A főnévi esetrendszer A magyar esetrendszerben kilenc esetet különböztetünk meg, melyek az irányhármasság három paradigmájának 3-3 formáját jelenítik meg. Ez a három paradigma a következő: belső helyhatározás (pl. házból – házban – házba), külső, felületi helyhatározás (pl. rétről – réten – rétre), külső, ponthoz (gyakran személyhez) kapcsolódó helyhatározás (pl. fodrásztól – fodrásznál – fodrászhoz). A helyhatározóragok és az esetek összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza: +Irányhármasság a magyar nyelv főnévi helyhatározórag-rendszerébenbelső helyhatározáskülső, felületi helyhatározáskülső, ponthoz kapcsolódó helyhatározásdinamikushonnan?elativus -ból, -bőlház szobájábóldelativus -ról, -rőlház tetejérőlablativus -tól, -tőlház sarkátólstatikushol?inessivus -ban, -benház szobájábansuperessivus -n, -on, -en, -önház tetejénadessivus -nál, -nélház sarkánáldinamikushová?illativus -ba, -beház szobájábasublativus -ra, -reház tetejéreallativus -hoz, -hez, -hözház sarkához A főnévhez kapcsolódó megfelelő magánhangzót tartalmazó rag kiválasztása két forma esetén a magánhangzó-harmónia alapján, három forma esetén a magánhangzó-harmónia és a labiális illeszkedés alapján történik.
Természetesen a fenti eseteket és ragokat nem csak a helyhatározásban lehet használni. Szinte kivétel nélkül használhatóak az idő kifejezésére is, ld. az irányhármasság funkcióit lejjebb.
A névmások és a névutók ragozása A névmások közül elsősorban a főnévi névmások fejeznek ki helyjelölést, de a többi névmás is belehelyezhető az irányhármasság rendszerébe. A mellékelt táblázat természetesen nem teljes. +Irányhármasság a magyar nyelv névmásrendszerébenszemélyesbirtokosvisszahatókölcsönösmutatókérdővonatkozóhatározatlanáltalánosdinamikushonnan?főnévitőlemenyémbőlmagamrólegymástólebbőlkitől?(a)kitőlvalakitőlmindenkitőlnem főnévi - - - -ennyirőlmilyenből?(a)milyenbőlvalamilyenbőlakármilyenbőlstatikushol?főnévinálamenyémbenmagamonegymásnálebbenkinél?(a)kinélvalakinélmindenkinélnem főnévi - - - -ennyinmilyenben?(a)milyenbenvalamilyenbenakármilyenbendinamikushová?főnévihozzámenyémbemagamraegymáshozebbekihez?(a)kihezvalakihezmindenkiheznem főnévi - - - -ennyiremilyenbe?(a)milyenbevalamilyenbeakármilyenbe
A névutók egy része, főleg a hely kifejezésében segítők, szintén hármas paradigmasorba rendezhetőek. Nem rendezhető hármas paradigmasorba pl. az óta, a nélkül, a szerint, a miatt névutó. A mellékelt táblázat természetesen nem teljes. +Irányhármasság a magyar nyelv névutórendszerébendinamikushonnan?alólmellőlmögülelőlközülstatikushol?alattmellettmögöttelőttközöttdinamikushová?alámellémögéeléközé
Az irányhármasság funkciói a magyarban Az irányhármasság elsősorban helyviszonyokat fejezhet ki, de ez egyáltalán nem kizárólagos. Ugyanakkor elmondható, hogy a többi funkció valamilyen – jól leírható vagy ma már kevésbé értett – szemantikai kapcsolatban áll az irányhármasság jellemzőivel mint a dinamikussággal-statikussággal, a távolodással-közeledéssel, az előzménnyel-következménnyel.
Az irányhármasság funkciói: helyviszony kifejezése (házban, réten, fodrásznál), időviszony kifejezése (januárban – statikusság, jelen; januártól – ponthoz kapcsolódás, dinamikusság, közeledés a jelenhez; januárra – dinamikusság, távolodás a jelentől), igevonzati szerep (fél valakitől – távolodás egy ponttól; tartozik valakihez – közeledés egy ponthoz), cselekvés módja, oka, cselekvő állapota (álmában beszél – statikusság).
Források Antal László 2005. A formális nyelvi elemzés. A magyar esetrendszer. Budapest: SZAK Kiadó. 382–383. Bokor József 2006a. Szóalaktan. In: A. Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Budapest: Trezor Kiadó. 254–292. Bokor József 2006b. Szófajtan. In: A. Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Budapest: Trezor Kiadó. 197–252. Kiefer Ferenc 2006. Alaktan. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 54–79. Szili Katalin 2011. Az irányhármasság. In: Szili Katalin: Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához. Budapest: Enciklopédia Kiadó. 206–215. Tolcsvai Nagy Gábor 2011. Kognitív szemantika. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Közép-európai Tanulmányok Kara. 64–69.
Kategória:Nyelvészet Kategória:Magyar nyelv Kategória:Toldalékok