bélyegkép|Bosznia-Hercegovinai folyók vízgyűjtő területei bélyegkép|Az Una Nemzeti Park egy vízesése bélyegkép|Trebevićből származó kalcitkristály Bosznia-Hercegovina állam Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati részén terül el. Területe 51 129 négyzetkilométer, amellyel a 126. legnagyobb független ország. Szinte csak természetes határai vannak, keletről a Dinári-hegység, északról a Száva, nyugatról a Drina határolja.
Északon és nyugaton 956 km közös határa van Horvátországgal. Keleten Szerbiával határos 345 km hosszan, délkeleten pedig Montenegróval határos 242 km hosszan. Van egy apró adriai-tengeri kijárata Neumnál, amely 20 km hosszú. A Száva melletti alföldet és a Neretva völgyét kivéve az egész ország területe hegyekkel, dombokkal szabdalt. A legmagasabb pontja, a Maglić 2386 méter magas.
Domborzata Bosznia-Hercegovina Boszniából és Hercegovinából áll, innen az országnév. Bosznia az ország területének körülbelül négyötödét teszi ki (mintegy 42 ezer négyzetkilométert), északon található. A fennmaradó terület Hercegovina, amely délen helyezkedik el, partközeli területei mediterrán éghajlatúak.Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 269. oldal.
A középső területek hegyvidékiek, északabbra haladva a Száva-mellék (Posavina) dombokkal tagolt vidéke következik, még északabbra haladva a dombokat a Pannon-síkság váltja fel.
Hercegovina északi része szintén hegyvidéki, délre haladva a Neretva síksága váltja fel, amelynek a partvidékhez közeli területei mediterrán éghajlatúak.
A tengerparttal rendelkező országok közt az országhatár-tengerpart aránya alapján a legrövidebb tengerpartot magának mondható ország Bosznia-Hercegovina.
Az ország területének 42,8%-a erdős, 42,2%-a megművelt.
Vízrajza A folyók egy része a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, a másik részük, (pl. Neretva) az Adriai-tengerbe ömlenek.
Jelenleg 12 vízerőmű működik a folyókon, mind a Száva mellékfolyóin.
Klíma Északkeleten kontinentális, délen, a part közelében a telek esősek, enyhék. A hegyvidéki területek csapadékosak, évente akár 1000–1200 liter csapadék is hullhat négyzetméterenként. Általában november a legcsapadékosabb, a legkevésbé csapadékos hónap pedig a január.
Bányászat
Az ország legfontosabb bányászati termékei többek között a szén, a vas, a bauxit, a mangán, az ólom, a cink és a réz.
Nemzeti parkjai Az országnak összesen négy nemzeti parkja van: Sutjeska Nemzeti Park Kozara Nemzeti Park Una Nemzeti Park Drina Nemzeti Park
Világörökségei
A kulturális világörökségi listára Mostar óvárosa a Neretván átívelő Öreg híddal, Mehmed pasa višegradi hídja, valamint a bogumil sírkövek (több országgal közösen) kerültek fel.
A természeti világörökségek között szerepelnek a Kárpátok ősbükkösei (több országgal közösen) és a Vjetrenica-barlang.
A javasolt világörökségi helyszínek között találhatók: Počitelj, Jajca, Blagaj, Blidinje, Martin Brod, Perućica, Stolac és Szarajevó természeti-, illetve építészeti értékei.
Jegyzetek
Fordítás
Források Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004.
Kapcsolódó szócikkek Bosznia-Hercegovina hegyeinek listája
Kategória:Bosznia-Hercegovina földrajza