Szegő Gizi, születési nevén Schlesinger GizellaAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 115087/1905. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 79. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 36. oldal 42. sor (Závada, Nógrád vármegye, 1902. november 20. – Budapest, 1985. augusztus 2.) magyar grafikus, karikaturista.
Életrajza Szegő Sándor (1863–1938) és Blau Eszter (1874–1960) gyermekeként született. Az Iparművészeti Főiskola grafikai szakosztályán tanult, majd 1930 és 1932 között Párizsban dolgozott mint alkalmazott grafikus. Aloysius Bertrand Gaspard de la Nuit című könyvéhez készített illusztrációkat. 1932-től 1934-ig Algériában, Oránban tartózkodott, ahol karikatúrarajzolással kezdett el foglalkozni. 1934-ben visszatért Magyarországra, divatlapoknak rajzolt és festett ruhaterveket, majd 1945-től a Ludas Matyi című lap alapítója, illetve belső munkatársa volt. A kezdeti időszakban sok címlapot rajzolt. Ezek általában mozgósító, agitáló jellegű és témájú alkotások voltak, a humor kevésbé volt rájuk jellemző. A témái között szerepelt például a silózás, a betakarítás, szemveszteség a búzatáblákban, az ipari tanulók képzése stb. Főként gyerekek és fiatalok szerepeltek konvencionális rajzain – közkedvelt sorozata „A Legifjabbak Szabad Szagszervezete” –, de voltak politikai karikatúrái is. Külsősként publikálási lehetőséget kapott még: a Nők Lapja, Film Színház Muzsika, Ország-világ, Magyar Ifjúság című lapokban és több megyei újságban is. Finom humorral előadott rajzait, karikatúráit rendszeresen közölte a Pest Megyei Hírlap és a Népszabadság is. A karikaturisták között viszonylag kevés hölgyet találunk, de akárcsak Vasvári Anna, Szegő Gizi is gyakran rajzolt női témákról. Ezek általában különféle alkalmi kiadványokban (Plajbász és Paróka, Tollasbál, BÚÉK) jelentek meg. Nyugdíjasként is foglalkoztatták a Ludas Matyinál.
Szignója: „gis” volt.
Díjai, elismerései Szocialista Kultúráért Érem (1955) Ezüstgerely díj (1964) Aranytoll (1980)
Válogatott csoportos kiállításai 1950. – I. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1951. – III. Magyar Karikatúra Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968. – V. Országos Karikatúra Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
Fontosabb könyvei illusztrációival Paprika. Antológia. (London, 1959) A békéért (karikatúra) Keszthelyi Zoltán: Repülő levélke (Országos Béketanács (Budapest) Leporelló kötés , 12 oldal) Publikációi + Ludas Matyi (1945–1979) Képes Hét (1945–1946) Ludas Matyi Kalendárium (1947–1948) Pajtás (1948–1949) Nők Lapja (1950–1952) Kincses Kalendárium (1954)(1957)(1960)(1963) Farsangi Mulatságok (1955) Béke és Szabadság (1956) Kisalföld (1957)(1961–1963) Gondűző Naptár (1957–1958) Film Színház Muzsika (1958) Ország-Világ (1960–1961) Füles (1960) Csúzli (1960) Vas Népe (1961–1964) Magyar Ifjúság (1961) 80 Rajzzal a Föld körül (1961) Fejér Megyei Hírlap (1962) Dolgozók Lapja (1962–1964) Néplap (1962–1964) Képes Újság (1962) Tavasz Tárlat (1962) Ludas Matyi Magazin (1963–1979) Őszi Kis Ludas (1966) Krimi Magazin (1966) Nyári Kis Ludas (1966) Tavaszi Kis Magazin (1967–1969) Plajbász és Paróka (1967–1969) Sportoló Kis Ludas (1967) Mindent Tudó kis Ludas (1967) Zsákbamacska (1968–1971) BUÉK (1968–1969) Képes Sport (1969) Napos Oldal (1971) Nyári Örömök (1971) Vidám Nyár (1974) Humor (1977) Tornacipő (1977)
Jegyzetek
Források Humorlexikon, Tarsoly Kiadó, 2001
További információk Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007, (Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók), Ábra Kkt., Budapest, 2008
Magyar festők és grafikusok adattára, (a kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte: Seregélyi György), Szegedi nyomda, 1988
Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Magyar karikaturisták Kategória:Aranytoll díjasok Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1985-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek