A burmai írás (burmai: မြန်မာအက္ခရာ; kiejtés: [mjəmà ʔɛʔkʰəjà] magyaros átírással:mjanmá akkhjá) a burmai nyelv leírására szolgáló abugida típusú szótagírás.
A burmai nyelv a sino-tibeti nyelvcsaládhoz, annak tibeti-burmai ágához tartozó nyelv. Burma (1989-től Mianmar) hivatalos nyelve. Beszélőinek száma ~37 millió.
A térség nyelveihez hasonlóan a burmai nyelv is egyszótagú, tonális (politon) ragozó nyelv, azaz a zenei hangsúly jelentést hordoz. Írásképe a mon írásból származik, ami magába olvasztva a vallási eredetű páli nyelv egyes elemeit hozta létre a mai írás formáit. A burmai írás a mon íráshoz hasonlóan a bráhmi írástípusba sorolható, aminek egyik jellegzetessége, hogy az adott írás a nyelv minden fonémáját megpróbálja leképezni, tehát a kiejtés szerinti írásmódot követi. Fő jellemzője az abugida szótagírás.
Az alábbi összefoglaló a burmai írás magyaros, ejtésközelítő kiejtési szabályait tartalmazza a következő alapelvek mentén:
A burmai nevek és közszavak átírására a magyar Wikipédiában – a helyesírási irányelvnek megfelelően és a keleti nyelvekre vonatkozó akadémiai helyesírással összhangban (illetve az OH.ajánlásai alapján) – a magyaros átírást használjuk. Az átírás csak a magyar helyesírás szerinti betűket használja, ezeket feleltetjük meg a magyarhoz leginkább hasonló fonémáknak, ezért az átírás magyaros ejtésközelítő; Nem veszi figyelembe az írásban jelölt tónusmódosító jeleket (zenei hangsúlyok, magas, mély, „csikorgó”, „hirtelen megszakadó” ) a magyar gyakorlatban már meghonosodott nevek hagyományos formáját megtartjuk akkor is, ha ezek nem felelnek meg az átírási gyakorlatnak, pl. a ရန်ကုန →Jangun helyett Rangun, vagy ဧရာဝတီမြစ် → Erávati (mjasz) helyett Iravádi (folyó).
Az első, a burmai nevek és közszavak átírására szolgáló, máig használt átírási rendszert 1908-ban publikálta az angol gyarmati kormányzat Rangunban, Tables for the Transliteration of Burmese into English címmel, ez a BGN/PCGN átírási rendszer.A rövidítés az U.S. Board on Geographic Names (BGN) és angol megfelelője, a Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use (PCGN), azaz az amerikai és az angol fördrajzinév bizottság elnevezésének kezdőbetűiből adódik
Az MLCTS átírási rendszert (Myanmar Language Commission Transcription System) John William Alan Okell angol nyelvész alkotta meg 1971-ben, miután átvizsgált néhány meglévő transzliterációs gyakorlatot és ezek felhasználásával tette meg ajánlását (1980) a mianmari nyelvi bizottság felé, amelyet az a Burmai-angol szótár (Myanma-English Dictionary, 1993) összeállításánál már alkalmazott.
Általános jellemzők Az írás balról jobbra halad; Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett („inherens”) magánhangzót, ezekben a nyelvekben ez az /a/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (diakritikus jelek) jelzik, illetve szó elején vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik, pl.:မဒမ = madama, အက=aka, ကလိ=kali. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma ် tehát က=ka, က်=k). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó jelölése (anuszvára ့ /m/ vagy /n/) és a magánhangzót követő néma hangzó jelölésére (viszárga=◌း /h/) is külön jelek szolgálnak; Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat, ezeket a táblázatban nem tüntettük fel; Nem különböztetnek meg kis és nagybetűt; Az írásjelek csoportosítása kiejtésük szerint történik, a következő felosztás szerint: Mássalhangzók Magánhangzók önálló és mássalhangzókhoz kapcsolt alakban, pl..pl. ဥ=ú, ူ=ú Tonális módosítójelek, pl.: ျ,ြ,ွ,ှ,္လ Hangérték nélküli diakritikus jelek: pl.. ၍, ၌ Az általánosan ismert indiai írásoktól (dévanágari, bangla, dravida írások) némiképp eltérően, de azok jellegének megfelelően nemcsak az inherens /a/ módosítása történhet mellékjelekkel és/vagy mássalhangzó-kombinációkkal, hanem adott szócsoportok képzése is. pl. က = ka ကိ = ki ကော် = kau ကောင်= kaung Gyakori a mássalhangzók összekapcsolása, amennyiben két, vagy több mássalhangzó követi egymást, így változatos ligatúrák alakulhatnak ki A magánhangzók jelzésére szolgáló (အ) jelet szó elején nem írjuk át, csak akkor, ha az utána következő mássalhangzó nem tartalmaz magánhangzót. pl. အကာ → aka, de အိုဘဲ့ → obé. Ha két mássalhangzó karaktert írunk át, ami egymás fölött szerepel, a felső karaktert kell először átírni, majd az alsó karaktert, végül ehhez illesztjük a megfelelő magánhangzót, pl.: သဒ္ဒါ→ szadda , အန္တိမဘဝ → andimabava.
Mássalhangzók BurmaiIPABGN/PCGNMLCTSMagyaros ejtésközelítő က, ခ/k/, /kʰ/k-k-, kh-k-,Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /g/ kh ဂ, ဃ/g/g-g-, gh-g-, gh င/ŋ/ng-ng-ng- စ, ဆ/s/, /sʰ/s-c-, ch-sz, hsz- Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /z/ ဇ, ဈ/z/z-j-, jh-z- ည/ɲ/ny-ny-ny- ဋ, တ, ဌ, ထ/t/, /tʰ/t-t-, ht-, t-, ht-t-Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /d/ ဍ, ဎ, ဒ, ဓ/d/d-d-, dh-d- ဏ, န/n/n-n-n- ပ, ဖ/p/, /pʰ/p-p-, hp-p-, ph-Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /b/ ဗ, ဘ/b/b-b-, bh-b- မ/m/m-m-m- ယ, ရ/j/y-y-, j, vagy rj- လ, ဠ/l/l-l-l- ဝ/w/w-w-v- သ/θ/, /ð/th-ssz- ဟ/h/h-h-h- ဠ/l/l-l-l-
Hangszínmódosítók №BurmaiBGN/PCGN átírásMLCTSMagyaros ejtésközelítő(példa) 1မြ ,မျCy-mr, my--j (မ=ma, မြ=mja) 2မွCw-mw--v (မ=ma, မ့=mva) 3မြွ, မျွCyw-mrw--v (မ=ma, မ့=mva) 4မှhC-hmh-- (မ=ma, မှ=hma) 5ခြ, ချch-khCs-- (ခ=kha, ခြ=csa, ချ=csa)Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /gj/ 6ရှ, သျှ, လျှsh-shs-- (ရ=ja, ရှ=sa)
Magánhangzók Független formaMássalhangzóval (က=k) illesztettBGN/PCGN átírásMLC 1993Magyaros ejtésközelítő အ–aaa ကာ,ကား,ကါaa:á ဧ ၏ကေeeie ကဲ, ကယ်éaié ဣကိiii ဤကီii:í ဩကိုouio ဥကုuuu ဦကူuu:ú ဩ ဪကေါ,ကော်,ကေါ်awauau ဩကောawau:au
Mássalhangzók végződésmódosítókkal JelIPAMLCTSBGN/PCGNMagyarosejtésközelítő က[ka̰], [kə]ka.kaka ကာ[kà]kakaká ကား[ká]ka:ka:ká ကက်[kɛʔ]kakketká က့က်kwakkvak ကင်[kɪ̀ɴ]kangkinkin က့င်[kʷaɴ]kwangkwankvan ကင့်[kɪ̰ɴ]kang.kin.kin ကင်း[kɪ́ɴ]kang:kin:kin ကစ်[kɪʔ]kackitkit ကည်[kì], [kè], [kɛ̀]kanykinki ကဉ်[kɪ̀ɴ]kin ကည့်[kḭ], [kḛ], [kɛ̰]kany.kinkin ကဉ့်[kɪ̰ɴ]kin ကည်း[kí], [ké], [kɛ́]kany:kinkin ကဉ်း[kɪ́ɴ]kin ကတ်[kaʔ]katkatkat က့တ်[Kʷaʔ]kwatkwatkvat ကန်[kàɴ]kankankan က့န်[kʷaɴ]kwankwankvan ကန့်[ka̰ɴ]kan.kankan ကန်း[káɴ]kan:kankan ကပ်[kaʔ]kapkatkap က့ပ်[Kʷap]kwapkwapkvap ကမ်[kàɴ]kamkankan ကမ့်[ka̰ɴ]kam.kunkan ကမ်း[káɴ]kam:kunkán ကယ်[kɛ̀]kaikeke ကံ[kàɴ]kamkankan ကံ့[ka̰ɴ]kam.kankan ကံး[káɴ]kam:kankan ကိ[kḭ]ki.kiki ကိတ်[keɪʔ]kitkeikkeik ကိန်[kèɪɴ]kinkeinkein ကိန့်[kḛɪɴ]kin.keinkein ကိန်း[kéɪɴ]kin:kein:kein ကိပ်[keɪʔ]kipkeikkeik ကိမ်[kèɪɴ]kimkeinkein ကိမ့်[kḛɪɴ]kim.keinken ကိမ်း[kéɪɴ]kim:keinkén ကိံ[kèɪɴ]kimkéinkén ကိံ့[kḛɪɴ]kim.kéinkén ကိံး[kéɪɴ]kim:kéinkén ကီ[kì]kikiki ကီး[kí]ki:kiki ကု[kṵ]ku.kiki ကုတ်[koʊʔ]kutkuku ကုန်[kòʊɴ]kunkounkun ကုန့်[ko̰ʊɴ]kun.kounkun ကုန်း[kóʊɴ]kun:koun:kun ကုပ်[koʊʔ]kupkounkun ကုမ်[kòʊɴ]kumkounkun ကုမ့်[ko̰ʊɴ]kum.koun.kun ကုမ်း[kóʊɴ]kum:koun:kun ကုံ[kòʊɴ]kumkoko ကုံ့[ko̰ʊɴ]kum.koko ကုံး[kóʊɴ]kum:koko ကူ[kù]kukuku ကူး[kú]ku:kuku ကေ[kè]kekeke ကေ့[kḛ]ke.keke ကေး[ké]ke:keke ကဲ[kɛ́]kai:keke ကဲ့[kɛ̰]kai.kéké ကော[kɔ́]kau:kauko ကောက်[kaʊʔ]kaukkaukkauk ကောင်[kàʊɴ]kaungkaungkaun ကောင့်[ka̰ʊɴ]kaung.kaungkaun ကောင်း[káʊɴ]kaung:kaungkaun ကော့[kɔ̰]kau.kaukau ကော်[kɔ̀]kaukaukau ကို[kò]kuikoko ကိုက်[kaɪʔ]kuikkaikkaik ကိုင်[kàɪɴ]kuingkaingkáik ကိုင့်[ka̰ɪɴ]kuing.kaingkaik ကိုင်း[káɪɴ]kuing:kaingkain ကို့[ko̰]kui.koko ကိုး[kó]kui:koko ကွတ်[kʊʔ]kwatkutkut ကွန်[kʊ̀ɴ]kwankunkuan ကွန့်[kʊ̰ɴ]kwan.kunkuan ကွန်း[kʊ́ɴ]kwan:kunkuan ကွပ်[kʊʔ]kwapkutkut ကွမ်[kʊ̀ɴ]kwamkunkun ကွမ့်[kʊ̰ɴ]kwam.kunkun ကွမ်း[kʊ́ɴ]kwam:kunkun
Diakritikus jelek és szimbólumok JelMegjegyzés ်Viráma: mássalhangzókkal kombinálva megváltoztatja az inherens (a) magánhangzót, mássalhangzó-végződések esetén kiiktatja az inherens magánhangzót a következő mássalhangzóknál: က င စ ည (ဉ) ဏ တ န ပ မ ယ ဝ င်္Felső pozícióban (င်); fonetikusan egyenértékű a nazális végződésekkel, pl. င် =[ìɴ]. ့Anuszvára, az ún. "csikorgó" tónust jelzi, de csak az utolsó mássalhangzó után jelölik. ာAz alacsony hangtónust jelzi, a következő mássalhangzóknál: ခ ဂ င ဒ ပ ဝ Kombinálva a ော့ ော် ော,mássalhangzókkal, megváltoztatja az inherens magánhangzót (a) ◌းViszárga, magas hangtónust jelzi, de önállóan nem használatos ေMegváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ -> /e/-re ဲMegváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ -> /e/-re és a magas hangfekvést jelzi ုMegváltoztatja az inherens magánhangzót /u/-ra Kombinálva ို, jelekkel az inherens magánhangzót /o/-vá változtatja ူAz inherens magánhangzót /ú/-vá változtatja ိMegváltzoztatja az inherens magánhangzót /i/-re és a "csikorgó" tónust jelzi ီMegváltzoztatja az inherens magánhangzót /í/-re ွဲMegváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ /e/-re és /-v-/ hangzó hozzáadása mellett közepes hangfekvést képez. ံAnunászika, nazális hangzót /-n/ eredményez a szó végén ◌ၙSzanszkrit eredetű szavaknál használatos ◌ၘSzanszkrit eredetű szavaknál használatos ါAz /á/,a /ာ/ jel helyett használják, ha nagy az esélye, hogy összetéveszthető a következő mássalhangzókkal:က, တ, ဘ, ဟ, အ. ေါ်A következő jel helyett használják:/ ော်/ ha az összetéveszthető a következő jelekkel: က, တ, ဘ, ဟ, အ
Példák ထင် ကျော်→ Tin Kjau ထ+င် →t+in; ကော် +ျ =kau +j →kjau အောင်ဆန်းစုကြည် → Aun Szan Szu Kji; အောင်=Aun ဆန်း =Szan စု = Szu ကြည် =Kji ဝဏ္ဏမောင်လွင် → Vanna Mau Lvin; ဝဏ္ဏ =Vanna မောင် = Mau လွင် = Lvin သန်းရွှေ → Szan Sve; သန်း = Szan ရွှေ = ရ ွှ ေ S+v+e ရန်ကုန →Jangun (Rangun) ဗိုလ်ချုပ် အောင်ဆန်း → Bolcsup Aun Szan; ဗို=Bo လ်=l ချု=csu ပ်=p အောင်=Aun ဆန်း =Szan မဟာဗန္ဓုလ ပန်းခြံ → Mahá Bandula Pancsan; မ=Ma ဟာ=há ဗ=Ba န္ဓု=ndu လ=la ပန်း = Pan ခြံ=csan
Jegyzetek
Források
Kategória:Mianmar Kategória:Ázsia írásrendszerei