Szanszkrit szójegyzék

E szanszkrit szójegyzék a hinduizmusban, az ind filozófiában és hagyományban gyakran használt szanszkrit szavak gyűjteménye és értelmezése.

Magyar átírás Irányadó: Osiris-féle Helyesírás, WP:ÚJIND szóvégi á → a szóvégi í → i szóeleji y → j

Szavak A, Á abhiséka (अभिषेक): vallási rítus ácsárja (आचार्य , angol: acharya) mester, tanító, szellemi vezető adhikári (अधिकारिन्): valaki, aki előrelépést tett a spirituális útonhttp://wiki.yoga-vidya.de/Adhikari advaita védánta (अद्वैत वेदान्त): A védánta a hat ortodox hindu iskola egyike, ennek egyik ága az advaita Az advaita jelentése: kettősség nélküli. Utalás arra az elképzelésre, hogy az átman ugyanaz, mint a legmagasabb létező, Brahman. Ebben a Védánta iskolában Brahman az egyetlen létező, és a világ, ahogyan az számunkra megjelenik, pusztán illuzórikus. Brahman illúziója, amit májának nevezünk, okozza azt, hogy a világ létezik. Agni (szanszkrit: अग्नि): a tűz istene a hinduizmusban az ájurvédában az a biológiai tűz, amely az anyagcserét irányítja ahankára vagy ahamkára (अहंकार): egoizmus, énközpontúság ahimsza (अहिंसा, angol: ahimsa, IAST: ahiṃsā): erőszakmentesség (minden élő iránt), nem-ártás ájurvéda (आयुर्वेद, angol: Ayurveda): India több mint ötezer éves hagyományos, természetes orvostudományi rendszere ákása (आकाश, angol: akasha): a mindenséget betöltő, mindenen átható, láthatatlan anyag, gyakran éternek fordítják amma (अम्मा, ammā): anya ; (lásd még: Ammá Máta Amritánandamaji, indiai spirituális vezető) ánanda (szanszkrit: आनन्द): tökéletes boldogság, üdvösség anga (अङ्ग) többjelentésű szó; többek közt: tag, valamilyen gyakorlat (pl. a jóga) része aparigraha (अपरिग्रह , angol: aparigraha ): birtoklásmentesség (csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása) árja, árják (आर्य) indoiráni népek régi neve, akik az ősidőkben ÉNy felől Indiába benyomultak árjava (आर्जव): képmutatásmentesség artha (अर्थ): az élet célját jelölő kifejezés; hagyományosan négy arthát tartanak számon ásram (आश्रम, angol: ashram): spirituális menedékhely ásrama, ásramák (चतुराश्रम): a négy lelki rend, a lelki fejlődés négyes felosztása a Védák alapján. Ezek: brahmacsarja (tanulóélet), grhastha (családos élet), vánaprastha (visszavonult élet), szannjásza (lemondott élet). ászana (आसन), jelentése: elhelyezkedés, illetve stabil, kényelmes póz, ülésmód; a jóga egyik tagja, lépcsőfoka asztéja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete (a lopás tilalma) ásztika (आस्तिक): a Védákhoz pontosan igazodó hat bölcseleti iskola (darsana) aszura, aszurák (szanszkrit: असुर, angol: asura): démonok, gonosz szellemek átman (आत्मन्, angol: atman): önvaló, a világszellemmel azonos egyéni lélek ātman आ á (अ a + ा á) त्म tma (त ta + म ma) न् n (न na + ्) aum vagy másképp om (ॐ): szent szótag és mantra a hinduizmusban és a buddhizmusban avatár, avatára (अवतार) Isten vagy képviselője alászállása és halandó lényben való megtestesülése a Földön. Elsősorban Visnu megtestesülését értik alatta. avidja (अविद्या avidjā): tudatlanság, tévelygés lásd még: avidjá (buddhizmus)

B baba (बब bābā): egy szent ember vagy mester tiszteletteljes megszólítása, jelentése: kb. kedves apa, nagyapa, nagybácsi bábádzsi (बाबाजी): megtisztelő cím, megszólítás, a baba (बब bābā) más alakja Bábádzsi Nágarádzs, mitológiai szent és jógi bandha (बन्ध): zár, megkötés, elzárás; (izom)összeszorítás vagy összehúzás a jógában, melynek célja a prána megállítása vagy irányítása (angol cikk: ) Bhagavad-gíta (भगवद् गीता, angol: Bhagavad Gita): szanszkrit filozófiai költemény, a Mahábhárata része, a hinduizmus szent könyve bhagavad gītā भ bha ग ga व va द् d (द da + ्) गी gí (ग g + ी í) ता tá (त t + ा á) Bhagaván (szanszkrit: भगवान् bhagavān): Isten (Ísvara) szinonimája; Krisnára és Visnu más avatárjaira is használják a vaisnavizmusban, csakúgy mint Sivára a saivizmusban bhadzsan (भजन) áhítatos ének, elsősorban a hinduizmus bhakti-kultuszában bhakta (भाक्त) többjelentésű szó, általában utalás a hívőre, a bhakti-jóga követőjére bhakti (भक्ति) jelentése: részvétel, odaadás, szeretet, hódolat. Az Isten vagy istenség iránti feltétlen odaadás, szeretet bhakti-jóga (भक्ति योग): az Isten iránti szerető odaadás jógája bhógi (भोगिन्): élvhajhász, az érzéki örömök élvezője, hedonista bódhi vagy bódhi (szanszkrit: बोधि): a buddhizmusban használatos kifejezés: megvilágosodás, "felébredés" bódhiszattva (szanszkrit: बोधिसत्त्व, angol: bodhisattva): megvilágosult ember bódhicsitta (szanszkrit: बोधिचित्त, angol: bodhicitta): a teljes megvilágosodás elérésére irányuló akarat, vágy बो bó (ब ba + ो o) धि dhi (ध dha + ि i) चि csi (च ca + ि i) त्त tta (त् t + त ta) Brahma (brahmā, ब्रह्मा) a világegyetem első teremtménye, a hinduizmus teremtő istene, a trimúrti egyike brahmacsarja (brahmacsarjā, szanszkrit: ब्रह्‍मचर्य, angol: brahmacharya): önmegtartóztatás, önfegyelem Brahman (ब्रह्मन्): a világegyetem létezésének ősoka, téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező brahman ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्) bráhmanák (szanszkrit: ब्राह्मण): a "bráhmanoknak szánt" hosszabb-rövidebb teológiai jellegű, ókori magyarázatok, amelyek a Védák használatára és értelmezésére vonatkoznak brahmanizmus (हिन्दू धर्म) a hinduizmus másik neve lásd még: a kereszténység és a hinduizmus összehasonlítása brahmin vagy bráhman(a) (ब्राह्मण) az indiai kasztrendszer legfelsőbb kasztjának tagja Budha (बुध), másképp Szaumja (सौम्य): a hindu mitológiában a Merkúr bolygó megszemélyesítője Buddha: Gautama Sziddhártha (सिद्धार्थ गौतम) vallásalapító buddhaság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapota buddhi (बुद्धि) jelentése: megérteni, felfogni; az ind filozófiákban kontrasztot képez a manasz-szal (elme) és az ahankárá-val (egoizmus) szemben

Cs csakra (चक्र): szó szerint: kerék; az emberi testben elhelyezkedő pszichikai energia központi magja Csaitanja (चैतन्यः महाप्रभु): más néven Srí Krisna Csaitanja a bengáli vaisnavizmus központi alakja, követői a védikus irodalom bizonysága alapján Krisnával azonosítják cséla (चेला): tanítvány, a bölcsek vagy szentek követője csit (चित्): a transzcendentális, "tiszta" tudat; a védántában gyakran együtt szerepel a léttel (csit) és az üdvvel (ánanda), mely 3 kifejezés Brahman lényegét írja le csitta (चित्त): a tudatos elme, tudatosság

D daja (दया dajā): együttérzés, mások iránti könyörületesség, szeretet (angol cikk: ) lásd még: Felebaráti szeretet#Hinduizmus dāna (दान angol: dana): adakozás, nagylelkűség másokkal szemben darsana, néha darshan vagy darsan (दर्शन): egy isten vagy egy szent személy vagy tárgy látomása; szemlélet, látásmód, megtapasztalás darśana द da र्श rsa (र् r + श śa) न na déva, dévák (देव) jelentése: isteni, ragyogó. A mennyei lények, (fél)istenek neve lásd még: Déva (buddhizmus) dévanágari (देवनागरी): Indiában a 10–13. század között kialakult írás; ezt az írást használják a szanszkrit nyelvekben devanāgarī दे dé (द da + े é) व va ना ná (न na + ा á) ग ga री rí (र ra + ी í) Dévi (szanszkrit: देवी, devī) jelentése: istennő; az istenség női aspektusa dhárana (धारणा): koncentráció dharma (धर्म): sokjelentésű fogalom a hinduizmusban és a buddhizmusban: vallás, természet, igazság, törvény, tan, (tudat)tartam, jó modor. Az a szerep, amit az embernek be kell töltenie az életben. dharma ध dha र्म rma (र् r + म ma) dhjána vagy dzshána (ध्यान): mély meditáció, szemlélődés lásd még: dhjána (buddhizmus) dnyána vagy más átírásokban dzsnyána, dnyána, jnyána, gjána (szanszkrit: ज्ञान): bölcsesség, transzcendentális tudás; az a tudás, amely a Brahman vagy Isten felé vezető út ismeretét jelöli (angol cikk: ) dhṛti (धृति): az elmében való elkötelezettség, erősség díksa (दीक्षा, dīkṣā): beavatás, ceremónia, áldás dósa, dosa : szanszkrit दोषस् : az ájurvéda egyik fogalma; alapnedv, testnedv; úgy is lehet fordítani, hogy az "ami elromolhat", és "ami problémákat okozhat". Az ájurvéda kultúrkörében 3 fő dósa: vata, pitta, kapha (angol cikk: ) szanszkrit दोष : hiba, sérülés, gyengeség dukkha (दुःख) általában "szenvedésnek, elégedetlenségnek fordítják; a buddhizmusban a négy nemes igazság első pontja Durga (दुर्गा, durgā): a hindu anyaistennőnek, Mahádévinek egy formája Dvárka vagy Dváraka (द्वारकाद्वीप): A Mahábhárata irataiból ismert város, amit Krisna alapított; zarándokhely dzsapa (जप): egy mantra vagy Isten nevének ismétlése dzsíva vagy dzsívátma (जीव): az örök egyéni lélek, Isten parányi, örök része Dzsagannátha (जगन्नाथ): Puri templomában tisztelt Visnu/Krisna isten helyi neve dzsívanmukta (जीवन्मुक्त): az, aki már életében felismerte az önvalót és elérte a megszabadulást (móksa, mukti)

E, É ékágra (एकाग्र ekāgra): gyakran egyhegyűség állapotának fordítják; amelyben egy eltűnő gondolatot egy, az előzőhöz szorosan kapcsolódó gondolat követ; amikor az ilyen állapotok folyamatosan követik egymást, az elmét "egyhegyűnek" nevezik

G Ganésa (गणेश): elefántfejű embertestű istenség giri (गिरि): domb, hegy Gíta, Gítá (गीता Gītā): a Bhagavad-gíta rövid neve gjána vagy dzsnyána, dnyána, jnyána (szanszkrit: ज्ञान): bölcsesség, transzcendentális tudás (angol cikk: ) guna (गुण): a szövegkörnyezettől függően többjelentésű szó. Többnyire a jelentése: minőség, sajátosság, tulajdonság, vagy erény, érdem. az elme minősége vagy sajátossága; a manifesztáció három alapvető energetikai kifejeződési formája; azok az alapenergiák vagy alapminőségek, amelyek minden létező alapját képezikGodfrey Devereux: A jóga alapjai három guna van: szattva (सत्त्व), radzsasz (रजस्), tamasz (तमस्) Govinda (गोविंद): Visnu egyik neve guru (गुरु): a bölcsesség mestere, a spirituális tudás közvetítője gurukula (गुरुकुल): a védikus oktatás iskolája, ahol a tanulók a guru mellett éltek gurudéva (गुरुदेव): egy guru megszólítása

H Hanumán (हनुमान् Hanumān): egy majom, aki a Rámájanában Isten tökéletes szolgáját képviseli. Hanumán Váju a szélisten fia Hara (हर): az Úr, Siva egyik neve hatha-jóga (हठयोग): a szervezet megtisztítását, egyensúlyát és a testi funkciók optimális hatékonyságát elősegítő gyakorlatok rendszere hínajána (हीनयान) jelentése: "kis szekér", "kis kocsi", vagy "szűk ösvény". A szekér vagy ösvény a megvilágosodáshoz vezető eszközt jelenti.

I Indra (इन्द्र) a mennydörgés, villámlás, az eső és a harc istensége indríja (इन्द्रिय): érzékszerv Ísvara (szanszkrit: ईश्वर) jelentése igen tág; Brahman ősokának legfelsőbb egyéniesült része; a személyes Isten lásd még: hindu panteon

J jadzsna (यज्ञ) jelentése: áldozat, felajánlás. A dharma három főágának egyike Jama vagy Jamarádzsa (यम, Yama; यमराज Yama-rāja) az a félisten, aki a bűnösöket haláluk után megbünteti jama (यम yama): a jóga első lépcsőfoka, etikai szabályok a helyes élethez és a megvilágosodáshoz A Jóga-szútrákban említett öt jama: ahiṃszā (अहिंसा): erőszakmentesség; szatja (सत्य): igazság, képmutatás-mentesség; asztéja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete; brahmacsarja (ब्रह्मचर्य): önmegtartóztatás; aparigraha (अपरिग्रहः): birtoklásmentesség jantra (यन्त्र, angol: yantra): meditációs célra készített jelképes geometriai formák rajza (angol cikk: ) játra (szanszkrit: यात्रा yātrā, angol: yatra) jelentése: utazni vagy zarándoklatra menni;http://terebess.hu/keletkultinfo/hinduizmus2.html zarándoklat egy szent helyre jóga (szanszkrit: योग) jelentése: összekapcsolni, egyesülni. A Bhagavad-gíta alapján folyamat a Legfelsőbb Lénnyel való összekapcsolódás érdekében. Végső célja a vele való egyesülés jógi (योगी): a jóga gyakorlója, a szent iratok tanításainak követője juga (युग): korszak (angol cikk: ) A hindu kronológia négy világkorszaka, amelyek körforgásban követik egymást: Szatja-juga, Tréta-juga, Dvápara-juga, Kali-juga

K kaivalja (कैवल्य, angol: kaivalya): tartózkodás, távolság valamitől, elkülönülés. A szánkhja és a jóga rendszerében a megszabadulás állapota. Tökéletes elszakadás az anyagtól és a lélekvándorlástól.