Csiffáry Jenő Aurél (Nemespann, 1895. február 13. – Nemespann, 1967. február 24.) első világháborús századparancsnok, kántortanító, iskolaigazgató és -könyvtáros, vadász, tűzoltóparancsnok, leventeparancsnok, a falu katonai parancsnoka a második világháború alatt, illetve embermentő.

Élete Csiffáry Gusztáv (1866–1936) és Csiffáry Hermina (1863–1934) gyermeke volt. Előbb a nyitrai piaristáknál,Horvát Sándor 1907 (szerk.): A Szent László királyról czímzett nyitrai r. k. főgymnasium értesítője az 1906/7. tanévről. Nyitra, 84. majd az esztergomi Szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumban tanult,Hollósi, R. 1908: Értesítő a pannonhalmi Sz. Benedek-rend esztergomi kath. főgimnáziumáról 1907-1908. Esztergom, 60. majd ugyanott tanítóképzőbe járt.

Az első világháború előtt Nyitrán és Léván szolgált. 1915 januárjában állást kapott a nemespanni iskolában, esküt is tett, azonban már a következő hónapban besorozták, majd május 15-én, mint önkéntes karpaszományos őrmester bevonult a Nyitrai 14. honvéd gyalogezredhez.Képeslapja tanúsága szerint a nyitrai József főherceg laktanyában volt. 1915. november 1-én tartalékos tisztjelöltként rangot szerzett.Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 44/140, 2642 (1917. október 27.) 1916. január 7-én került az orosz frontra a 312. gyalogezredhez mint szakaszparancsnok. Olikától 5 km-re délre részt vett a Bruszilov-offenzíva elleni hadműveletekben. 1916. június 5-én szakaszával fedezte az ezred visszavonulását, illetve a június 16-i ellentámadásban tanúsított magatartásáért nagyezüst vitézségi érmet kapott. Ekkor bal karján megsebesült és ujjai átmenetileg megbénultak. A pozsonyi hadikórházban rehabilitálták.

1917. február 1-én hadnaggyá léptették elő.Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 44/172, 3324 (1917. december 29.; 669.1 rangszám); Budapesti Közlöny 52/1, 4 (1918. január 1.) 1917 decemberében önként jelentkezett, előbb a román, majd egész zászlóaljával az olasz harctérre került a 41. (?) közös gyalogezredhez. Gorizia-val szemben, San Marco hegyén (Markov hrib) volt az állásuk 1917. november 26-ig. Ezután kórházban kezelték, s egy operációt követően Léván géppuskásnak képezték ki, majd 1918. márciusa és júniusa között (?) Bécsújhelyen felderítő pilóta kiképzésen vett részt. Ezt követően a 314. honvéd gyalogezredhez került a Piavehoz, mint géppuskás századparancsnok. 1918. június 3-tól utazva november 16-án tért haza.Az egyelőre töredékes visszaemlékezéséből nem világos, hogy miben betegedett meg a hazaútjuk elején. Elképzelhető hogy spanyolnátha fertőzést kapott. A Magyar Aëro Szövetség 1918. június 10-i választmányi ülésén vette fel rendes tagjai közé Horváth Ernő választmányi tag javaslatára.Aëro 1918/13, 264.

Első világháborús szolgálataiért megkapta az 1916-ban alapított Károly-csapatkeresztet, a vitézségi érmet,1. osztályú - Budapesti Közlöny 52/293, 3 (1918. december 21.); Rendeleti Közlöny a Magyar Hadsereg számára - Személyes Ügyek, 1918/183, 5141. (december 18.); bronz - Budapesti Közlöny 52/185, 9 (1918. augusztus 17.); Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1918/101, 2927. (július 24.) két ezüst vitézségi érmet és az 1917-ben alapított sebesültek érmét.

1918 novemberétől taníthatott újra, amikor újból megnyílt az iskola két tanterme. 1919 áprilisában Nyitrán Agárdy Lászlóval együtt letette a csehszlovák állami esküt, majd 1923-ban Pozsonyban végezte a nosztrifikációs (honosítási) vizsgát.Magyar Tanitó 1923 III/11, 257-259; III/12, 300-301. 1930 júliusában Pozsonyban szélvihar következtében a ligeti parkban ráesett egy fa és súlyos gerincsérülést szenvedett, majd kórházba szállították.PMH 9/162, 7 (1930. július 19.); Eltörte a derekát Pozsonyban a nemespanni tanító. Híradó XLIII/191, 4 (1930. július 19.); XLIII/197 , 6 (július 25.) Agárdy nyugdíjbavonulásával 1932. október 1-től látta el az iskola igazgatói (kántortanító) funkcióját.Szerényi, F. 1934 (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja 1918-1933. Bratislava, 269. Nagy szerepe volt Nemespann templomának 1932-es felújítási munkálataiban, illetve 1929-es harangbeszerzéseiben. A községi képviselőtestület tagja volt az Országos Keresztényszocialista Párt színeiben. Állítólag a faluban elsőként volt gépkocsija, mivel azonban sofőrt alkalmazott feltehetően nem volt képesített vezető.Csiffáry Tamás 2009: Évgyűrű(k) – avagy a mi kis történelmünk. Szentendre, 10 1938. május 8-án Nyitrán járt az osztályával a repülőnapon. Állítólag egy kétüléses géppel kétszer is hazarepült, illetve más gépet is kipróbált.2013 Iskolakrónika 85. oldal.

A visszacsatolás rádiós kihirdetésekor a falubeliekkel átvonult Nagycéténybe, s másnapra a nagycétényiek elűzték a csehszlovák állam képviselőit. Mivel azonban a falu ekkor még nem került vissza Magyarországhoz, a csehszlovák állam a rendet katonai úton állította helyre.A "visszacsatolás" napja Nagycétényben (1938). Cétényi Lapok 2016/1. ; Csuthy A. 2017: Nagycétényiek a nagypolitika árnyékában. In: Mérföldkövek - Míľniky 2015-2017. Komárom. Az első bécsi döntés után behívták és két és fél hónapig Verebélyen irodai munkát végzett. 1939 decemberében egy vadászbaleset miatt jobb lábát amputálták. Zsidó személyek határon való átszöktetésének segítése miatt 1942 májusában rendőrségi megfigyelés alá helyezték. 1942 novemberében Nemzetvédelmi Keresztet kapott.Budapesti Közlöny 76/278, 6 (1942. december 6.) Ennek ellenére 1944. november 20-tól Nemespann kinevezett katonai parancsnoka lett. E pozíciójának is köszönhetően próbálta többnyire sikeresen védelmezni főként falubelijeit, a kommunistákat és a behívót kapott személyeket. 1945. február 15-én felmentették a falu katonai parancsnoksága alól, illetve a nyilasok ki is hallgatták. A front és a szovjetek elvonulása után a csehszlovák hatóságok július elején őt is begyűjtötték és többekkel Nyitrán tartották fogva, ahol vallaták és megkínozták.Buday Péter - Csuthy András - Fehér Sándor 2014: A nagycétényi hegykönyv 1807-1922. Szabadlábra kerülése után a népbíróság perbe fogta. Többszöri fellebbezéseinek végén 1948-ban felmentették. Nyugdíját nem folyósították, végül Vaskovics Lajos közbenjárásának köszönhetően az 50-es évektől juthatott hozzá.

bélyegkép|jobbra|Végső nyughelye Szívinfarktusban hunyt el, a nemespanni temetőben nyugszik. Emlékét tanítványaiSándor Anna 1995: A nyelvi illem tanításának lehetőségei. A Hét 40/16 (1995. április 21.) és családja őrizték. Számos jótékonysági gyűjtést szervezett, illetve jó célra adakozott.Vö. Magyar Tanító 4/23-24, 683 (1924. december 15.) Az általa egykoron megvásárolt szőlőt és présházat a nagycétényi Borbély család vette meg.Robert Žilík 2020: Cesta do vinohradov. p. 122, 184, 224

Művei Iskolaigazgatóként vezette a nemespanni magyar iskola krónikáját, illetve 1964-ben megírta visszaemlékezését az első világháborúból való hazatéréséről. A Kárpáti vadász lapba rejtvényt (Fejtörő, 1929 3/7, 83) küldött.Motesíky Árpád 1999: Szlovákiai vadászkalendárium. Nyitra, 147, 159; Kárpáti Vadász III/7 1929. április 1.

1929-ben saját használatra kottásfüzetet állított össze, melyek között az első világháborús elesettekre emlékező templomi orgonadalok is találhatóak. Ezeket a második világháborús elesettek emlékmiséin is használta. Kántortanítóként Nemespann és közvetlen környékénekMotesíky Árpád 1993: Még egyszer a kántorokról. Szabad Újság 3/42, 5 (1993. február 20.) temetési búcsúztatásaira is költött verseket és énekeket.

Képtár

Jegyzetek

</center>

Források Csuthy, A. 2018: „Náš návrat domov bude iný?“ – Cestovný denník veliteľa roty Eugena Csiffáryho od Piavy po brehy Nitry na konci I. svetovej vojny – „Más lesz-e a mi hazatérésünk?” – Csiffáry Jenő századparancsnok úti naplója a Piavetől a Nyitra partjáig az első világháború végén. In: Varga, Zs. (szerk.): MUZAKT III – Zborník príspevkov medzinárodného odborného kolokvia. Érsekújvár, 38-51. 2013 A nemespanni magyar iskolakrónika 1926-1939. Révkomárom. Reprezentačný lexikón Slovenska a Podkarp. Rusi. 1936, 51, 395.

Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1967-ben elhunyt személyek Kategória:Nemespanniak Jenő 1895 Kategória:Szlovákiai magyar pedagógusok Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei Kategória:Magyar katonai pilóták Kategória:Magyar katolikus kántorok Kategória:Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia)-tagok