A társadalmi nem (angolul: gender, fonetikus írásmóddal: dzsender) olyan tanult (nem biológiai) tulajdonságok, szerepek és viselkedésmódok halmaza, amelyet a társadalom elvár az egyéntől a - vélt vagy valós - biológiai neme alapján.Antoni Rita: Tisztázzuk: mi a gender-elmélet? http://www.who.int/gender-equity-rights/understanding/gender-definition/en/

Terminológia Az angol gender szó eredetileg nyelvtani nemet is jelentett, de a 20. század második felétől a társadalomtudományokban és az orvosi-pszichológiai szakirodalomban egyre inkább a biológiai nemtől megkülönböztetett társadalmi és identitásbeli jelenségek megnevezésére használták. Magyarul több fordítása és használata terjedt el: társadalmi nem, gender, ritkábban szociális nem. A magyar köznyelvben a gender szó gyakran nem pusztán tudományos fogalomként, hanem politikai és világnézeti viták jelölőjeként is megjelenik.

Története Korai előzmények A nemi szerepek társadalmi eredetéről szóló gondolkodás nem a 20. század végén kezdődött. Mary Wollstonecraft, John Stuart Mill, Friedrich Engels, majd a 20. századi feminista szerzők már korábban is bírálták azokat a társadalmi rendeket, amelyek a férfiak és nők eltérő társadalmi helyzetét kizárólag természetes vagy isteni eredetű különbségekkel magyarázták. Simone de Beauvoir 1949-ben megjelent A második nem című művében fogalmazta meg híressé vált mondatát: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.” E kijelentés később a társadalmi nemekről szóló elméletek egyik gyakran idézett előzményévé vált.

A gender kifejezést a 20. század közepén kezdték a nemi identitással és a nemi szerepekkel kapcsolatos orvosi és pszichológiai szakirodalomban elkülöníteni a biológiai nemtől. John Money és munkatársai az 1950-es években interszexuális személyekkel kapcsolatos kutatásaikban használták a gender role kifejezést. Robert Stoller pszichoanalitikus az 1960-as években a gender identity fogalmát használta, majd 1968-ban Sex and Gender című munkájában a férfiasság és nőiesség pszichológiai fejlődését vizsgálta. Ettől kezdve számítjuk a gender, a társadalmi nem fogalmának megszületését. Antoni Rita - Az ENSZ a nők helyzetének javításáért (Nőkért.hu, 2013.12.22.)

A fogalom társadalomtudományi elterjedése A társadalomtudományokban a sex és gender megkülönböztetésének szélesebb elterjedéséhez Ann Oakley 1972-ben megjelent Sex, Gender and Society című könyve is hozzájárult. Oakley a biológiai nem és a társadalmi nemi szerepek elkülönítését használta a férfiak és nők közötti társadalmi egyenlőtlenségek elemzésére.

Az 1970-es évektől a fogalom a feminista elméletekben, az antropológiai és szociológiai kutatásokban, majd a gender studies intézményesülő területén is központi szerepet kapott. Gayle Rubin 1975-ös tanulmánya a „sex/gender system” kifejezést használta a társadalmi viszonyok elemzésére.

Az 1990-es évektől Judith Butler munkái jelentősen befolyásolták a nemi identitásról és a társadalmi nem performatív jellegéről szóló elméleteket. Butler Gender Trouble című könyvében azt állította, hogy a társadalmi nem nem egyszerűen belső tulajdonság, hanem ismételt társadalmi és nyelvi gyakorlatok révén jön létre. Butler megközelítése nagy hatást gyakorolt a queerelméletre és a társadalmi nemekről szóló posztstrukturalista irányzatokra, ugyanakkor jelentős kritikákat is kiváltott, főként azok részéről, akik szerint az ilyen elméletek túlzottan háttérbe szorítják a testi különbségeket és a biológiai nem jelentőségét.

Nemzetközi közpolitikai elterjedés A gender kifejezés a nemzetközi közpolitikai nyelvben különösen az 1990-es évektől vált elterjedtté. Az 1995-ben Pekingben tartott negyedik nőügyi világkonferencia és a Pekingi Cselekvési Platform a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításának egyik fő fogalmává tette a társadalmi nemet. Ekkor terjedt szélesebb körben a gender, mint fogalom használata.

Az Európa Tanács 1998-ban a gender mainstreaminget úgy határozta meg, mint a szakpolitikai folyamatok újraszervezését, fejlesztését és értékelését abból a célból, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontja minden szakpolitikában, minden szinten és minden szakaszban megjelenjen. Az Európai Unió intézményei és az ENSZ szervezetei azóta széles körben használják a fogalmat a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, munkaerőpiaci részvétel, oktatás, egészségügy, családpolitika és erőszakmegelőzés területén. A 2010-es évektől kezdve a nemzetközi ultrakonzervatív, keresztény-fundamentalista és szélsőjobboldali csoportok a jelentéstartalmát álságosan kiforgatva, a nők és a gyerekek érdekvédelmi törekvéseit az LMBTQ közösség szándékos jogfosztására használják.Religious Extremist Funders Aagainst Human Rights for Sexuality and Reproductive Health in Europe 2009 - 2018 - Európai Parlament, 2018 EXPOSED: THE WORLD CONGRESS OF FAMILIES AN AMERICAN ORGANIZATION EXPORTING HATE — JUNE 2015 UPDATE - Human Rights Campaign, 2015Rutai Lili - Pár év alatt 58 milliárd forintot költött el genderellenes projektekre Magyarország egy brüsszeli szervezet jelentése szerint (444.hu, 2025.07.14)Alter Emese, Antoni Rita, Kutassy Dorottya - A „genderideológia” mint politikai svájci bicska (szabadnem.444.hu, 2025.08.05.)Zsirka Hella - A transzfób narratívák eredete és hatásuk a közösségre (444.hu, 2025.09.27.)Szőnyi Szilárd - Föltámadott a gender / Családbarát megfontolások a nemek forradalmáról (Heti Válasz Kiadó, 2017) Szilvay Gergely - A gender-elmélet kritikája / Töprengések az antropológiai forradalomról a feminizmustól a transzneműségig (Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., 2021)

Értelmezése A társadalmi nemek személyiségvonásait sokszor a maszkulinitás (férfiasság) és a femininitás (nőiesség) között helyezik el (bináris skála), de lehetséges más felosztása a társadalmi nemeknek (korábban a genderqueer, újabban pedig a nembináris). Ezek a tulajdonságok többek közt magukban foglalják a nemi szerepeket, nemi identitást, nemi önkifejezést.

Amíg a biológiai nem az interszexualitást kivéve többnyire testileg meghatározott, a társadalmi nemet az adott kultúra és társadalom hozza létre (társadalmilag konstruált), és ezért jellege különbözhet más és más országokban, illetve egyazon társadalomban is változhat az idők folyamán. Ezekhez a társadalmi elvárásokhoz kapcsolódnak nemi sztereotípiák is például, hogy egy férfi nem sír, a nő feladata a család gondozása, a nők érzelmesebbek, míg a férfiak racionálisak, stb. Egyes megközelítések szerint ebből következik, hogy ezek a sztereotípiák nem a biológián alapulnak, hanem a társadalmi gondolkodásmód, illetve a hatalmi viszonyok szülik őket, az egyének pedig gyerekkortól kezdve normaként sajátítják el ezeket.http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1219-543X/tomus_11_fas_1_2006/ISSN_1219-543X_tomus_11_fas_1_2006_055-068.pdfhttps://adatbank.ro/vendeg/htmlk/pdf6622.pdf

Egy ember genderét nemcsak a társadalom, hanem saját maga is meghatározza azon keresztül, ahogyan ezekhez a szerepekhez viszonyul (identitás). A gender mint fogalom használata alapvetően nem a biológiai nemi különbségek tagadását jelenti, csak annyit, hogy ezekből a különbségekből nem következnek természetesen a nemi szerepek, illetve a férfiak és nők közötti társadalmi egyenlőtlenségek. Ezzel kapcsolatban gyakran idézik a társadalmi nemek tudományának egyik megalapozójának, Simone de Beauvoir-nak A második nem című könyvét: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”Simone de Beauvoir: A második nem, Gondolat, Bp. 1969.

Kutatás A szó jelentése alatt tárgyalt szociológiai, pszichológiai, illetve jogi érintettségű összetett témakörrel legnagyobb arányban az előbbi három tudomány művelői, valamint a feminista és az LMBTQ közösség kutatói foglalkoznak. A társadalmi nem kutatásával foglalkozó szociológiai tudományág a társadalmi nemek tudománya (gender studies). A genderrel kapcsolatos kutatások ma már számos tudományterületen megjelentek, a fentebb soroltakon túl még a nyelvészet (lásd Jane Sunderland munkásságát), az irodalom- vagy a történettudományokban is.Eörsi Sarolta: A genderkutatás intézményesülése: Közel a fősodorhoz

A fogalmat részletesebben vizsgáló elméleti megközelítések és alternatív irányzatok

Jegyzetek

További információk

Czibere Ibolya: Gender ABC Bolemant Lilla, Szapu Marianna (szerk.): Bevezetés gendertanulmányokba. Phoenix Polgári Társulás, 2015. Allen, Emily and Dino Felluga: General Introduction to Theories of Gender & Sex. Zsirka Hella, Alter Emese - Nemünk a genderháború kereszttüzében (szabadnem.444.hu, 2025.04.15.) Gregor Anikó, Forgács Iván - „Sokfajta módon lehet férfinak vagy nőnek lenni” / Genderelméletről csak a tudatlanok beszélnek (Népszava, 2024.03.10.) A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség tájékoztató honlapja a nemek társadalmi egyenlőségéről Nővértéka - nőjogi és gender tudástár Gregor Anikó, Kováts Eszter - Nőügyek 2018 / Társadalmi problémák és megoldási lehetőségek tanulmánykötet (Friedrich-Ebert-Stiftung alapítvány, 2018)

A transzneműséggel és a társadalmi nemekkel kapcsolatos régebbi fogalom gyűjtemény Az LMBTQ közösséggel és a társadalmi nemekkel kapcsolatos újabb fogalom gyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek Feminizmus Nemi szerep Szexizmus Transzfeminizmus A nemi erőszak kultúrája Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről ((CEDAW)) Állásfoglalás a nők elleni erőszak felszámolásáról Isztambuli egyezmény

Kategória:Feminista elmélet Kategória:Szociológiai fogalmak

Kategória:Társadalmi nemek kutatása