Perényi Adolf, 1880-ig Pinkász AdolfA Belügyminisztérium 1880. évi 55629. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1880. év 7. oldal 33. sor. (Veszprém, 1855. február 10. – Budapest, 1914. február 26.)Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 466/1944. folyószáma alatt. főreáliskolai tanár, gyorsírástanár.
Élete
Pinkász Fülöp (1816–1897) Ungvárról származó magánzó és Schön Rozália (1825–1899) fiaként született. A gimnázium hat osztályát szülőhelyén végezte; érettségit a budapesti kegyes tanítórend főgimnáziumában tett és az egyetem bölcseleti karán modern nyelvészetet és pedagógiát hallgatott. Több évig nevelősködött. 1880-ban mint tanárjelölt Pinkász családi nevét Perényire változtatta. 1883-ban nyert tanári oklevelet. 1886-ban két évi próbaéves tanárság után a VII. kerületi állami gimnázium helyettes tanára, 1889-ben a temesvári főreáliskola rendes tanára lett. 1893-ban a budapesti I. kerüli főgimnáziumba helyeztetett át, ahol a magyar és német nyelv tanára volt.
Írásai
Cikkei a budapesti VII. ker. főgymnasium Értesítőjében (1878. Arany János V. Lászlójának tárgyalása az V. osztályban); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1891. Egy kis leczke a nyelvtanvból), a Délmagyarországi Közlönyben (1893. 43-46. sz. Arany és Petőfi barátsága, 1894. 39. sz. Könyvism., 1896. 297. sz. A magyar helyesírásról, 1902. 236. sz. A rovás-írás kérdéséről); Koronczy Imre gyűjteményében (Székesfejérvár, 1897. Iskolai alkalmi költemények); a Tanulók Lapjában (1895. A hazaszeretet oltáránál, 1901. Az iskoláért, dialogok); a Temesvarer Zeitungban (társadalmi s ismeretterjesztő czikkek); a Természetben (1901. Mit mondanak az állatok?); az Ethnographiában (1901. A magyar nép elméssége); a Délmagyarorsz. társaság Közlönyében (1902. A rovásírásról); a középiskolai tanáregylet Közlönyében (1902. A képzőművészetek tanításáról); a temesvári főreáliskola Értesítőjében (1902. Velencze és képzőművészeti kincsei.)
Munkái
A volt iskolatársak évi jelentései. Temesvár, 1896. 1901. Tinódi Sebestyén válogatott históriás énekei. Rendezte és bevezetéssel ellátta. Budapest, (1899. M. Könyvtár 145.) Az egységes német helyesírás táblázata. Ötödik kiadás. Budapest, 1903 Az iskolai magyar helyesírás táblázata. Budapest, 1904. (5. kiadás).
Jegyzetek
Források
További információk A budapesti I. kerületi M. Kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium (Főgimn.) összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. Budapest, 1927. Budai Könyvnyomda. Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 1942. Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940.
Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Veszprémiek Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1914-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek