thumb|A szélerőművek és a naperőművek termelési ingadozása Európában. Akkor a legkisebb a termelési ingadozás, ha szél- és naperőműveket egyaránt építenek.Kaspar, F., Borsche, M., Pfeifroth, U., Trentmann, J., Drücke, J., and Becker, P.: A climatological assessment of balancing effects and shortfall risks of photovoltaics and wind energy in Germany and Europe, Adv. Sci. Res., 16, 119–128, https://doi.org/10.5194/asr-16-119-2019 , 2019
jobbra|bélyegkép|250px|Szélfarm Texas nyugati részén (USA) bélyegkép|jobbra|250px|Szélerőmű Ausztriában, Kismarton közelében bélyegkép|jobbra|250px|Látkép a peresztegi templommal, háttérben a sopronkövesdi szélturbinák bélyegkép|250px|Szélerőműpark, Ikervár bélyegkép|381x381px|Egy telepítés alatt álló szélturbina
A szélfarm, más néven szélerőmű vagy szélpark elektromos áram termelése céljából telepített szélturbinatelep. A szélerőmű több szélturbinából (legalább három vagy több toronyból) álló telep, amihez hozzátartoznak a tornyokat kiszolgáló szervizutak, a villamos vezetékhálózat és a villamos táphálózathoz való csatlakozást biztosító berendezések (transzformátortelep) is.
Mivel a szélenergia az esetleges rendelkezésre állású megújuló energiaforrások közé tartozik (egy adott helyen nem mindig és nem mindig ugyanakkora sebességgel fúj a szél), így a szélenergiával termelt villanyáram tényleges mennyisége és rendelkezésre állása kiszámíthatatlan. E tulajdonsága felhasználásának egyik legfontosabb korlátja.
Létesítésük, elterjedtségük Szélerőművi telepek létesíthetők szárazföldön és nagy kiterjedésű vízfelületek (tengerek) partközeli sávjában egyaránt. A szélerőművek a legrégebben alkalmazott megújuló energiát hasznosító villamos energia előállítási eszközök, térnyerésük az 1973-as olajválság nyomán már az 1970-es években megindult. Már 1974-ben megalakult a szélenergia-ipar első lobbicsoportja is az Egyesült Államokban (AWEA, American Wind Energy Association).American Wind Energy Association Promotes Environmental Stewardship in 2005
Az első tengeri (offshore) szélerőmű 1991-ben épült a dániai Lolland szigetén, Vindeby város partjai mentén. Az erőmű 11 darab 450 kW teljesítményű turbinából állt. A rotorok átmérője 35 méter volt. Az erőművet 2015 és 2017 közt üzemen kívül helyezték és elbontották. Működése során egy-egy turbinája éves átlagban 907 MWh villanyáramot termelt, ami a beépített névleges turbinateljesítmény 23 százaléka.Søren Fæster, Nicolai Frost-Jensen Johansen, Leon Mishnaevsky Jr, Yukihiro Kusano, Jakob Ilsted Bech, Martin Bonde Madsen: Rain erosion of wind turbine blades and the effect of air bubbles in the coatings|https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/we.2617?SeriesKey=10991824&af=R&content=articlesChapters&countTerms=true&mi=100whnp&sortBy=Earliest&target=default|Wind Energy Vol. 24, Issue 10 (2021)
A tengeri szélerőművi telepek jelenleg elterjedtebbek Európában, az Egyesült Államokban arányuk nem jelentős. A szélerőművek a legkiforrottabb megújuló energiára épülő villamos energia termelési megoldásként a 2000-es évektől az egyik leggyorsabban terjedő áramfejlesztési eljárást jelentették, a telepített kapacitás 2021 végére világszinten meghaladta a 839 gigawattot. A szélerőművek által termelt villamos áram komoly szerepet játszik az áramellátásban: 2021 végén az Amerikai Egyesült Államokban 136 gigawatt volt a kiépített szélerőművi kapacitás, ami a termelés 9,1 százaléka.Land-Based Wind Market Report: 2022 Edition https://www.energy.gov/sites/default/files/2022-08/land_based_wind_market_report_2202.pdf 2022-ben Európában 255 gigawatt volt a kiépített szélerőművi kapacitás. Ez a teljes energiatermelés 17 százaléka. Európában Dániában a legmagasabb a szélerőművekkel termelt áram aránya; a teljes villamosenergia igény 55 százalékát, 7282 MW-nyi áramot termelnek az ország szélerőművei. Magyarországon 2022-ben 329 megawatt volt a kiépített szélerőművi kapacitás. Ez a teljes hazai energiatermelés 1 százaléka.Wind energy in Europe. 2022 Statistics and the outlook for 2023-2027 https://proceedings.windeurope.org/biplatform/rails/active_storage/disk/eyJfcmFpbHMiOnsibWVzc2FnZSI6IkJBaDdDVG9JYTJWNVNTSWhkbVF3TkhBelozQm5Nakl3TjJnMWVHbDNhbVZqWmpKb2VEWTNiZ1k2QmtWVU9oQmthWE53YjNOcGRHbHZia2tpQVk1cGJteHBibVU3SUdacGJHVnVZVzFsUFNKWGFXNWtSWFZ5YjNCbElDMGdWMmx1WkNCbGJtVnlaM2tnYVc0Z1JYVnliM0JsSUMwZ01qQXlNaTV3WkdZaU95Qm1hV3hsYm1GdFpTbzlWVlJHTFRnbkoxZHBibVJGZFhKdmNHVWxNakF0SlRJd1YybHVaQ1V5TUdWdVpYSm5lU1V5TUdsdUpUSXdSWFZ5YjNCbEpUSXdMU1V5TURJd01qSXVjR1JtQmpzR1ZEb1JZMjl1ZEdWdWRGOTBlWEJsU1NJVVlYQndiR2xqWVhScGIyNHZjR1JtQmpzR1ZEb1JjMlZ5ZG1salpWOXVZVzFsT2dwc2IyTmhiQT09IiwiZXhwIjoiMjAyNC0wMS0wMVQxMToyODo0OC4wODhaIiwicHVyIjoiYmxvYl9rZXkifX0=--33f79ec498194aaff5bf7f22c0dab364ebd22866/WindEurope%20-%20Wind%20energy%20in%20Europe%20-%202022.pdf
2020 táján a legnagyobb működő szárazföldi szélerőművek közül sok Kínában, Brazíliában, Indiában, Svédországban és az Egyesült Államokban található. Míg a tengeri szélerőművek közül a 2020-as évek elején a legnagyobbak az Egyesült Királyságban találhatók.
Kezdetben a legnagyobb szélfarmok közül sok az Amerikai Egyesült Államokban (USA) épült fel, Kaliforniában, mint az Altamont-hágó, a San Gorgonio-hágó és a Tehachapi-hágó . A világ legnagyobbja a Stateline Wind Project lesz Washington és Oregon államok határán, amely már 186 turbinát működtet, és még 279-nek az építésére van engedélye. A szélenergia hasznosításában Kína sem kíván lemaradni, ott található például a jelenleg 5000 MW kapacitású,Xinhua: Jiuquan wind power base completes first stage ám 2020-ra a tervek szerint 20 000 MW kapacitást elérő Gansu Szélfarm.China starts building first 10-GW mega wind farm
Legnagyobb szélfarmok +Legnagyobb szárazföldi szélfarmok a 2020-as évek elejénSzélfarm neveKapacitás (MW)OrszágForrásokGansu Wind Farm8 000KínaZhang Jiakou3 000KínaUrat Zhongqi, Bayannur 2 100KínaMarkbygden 2 000SvédországHami szélfarm2 000KínaDamao Qi, Baotou City1 600KínaMuppandal Wind farm1 500IndiaAlta (Oak Creek-Mojave)1 320Amerikai Egyesült ÁllamokTerra-Gen Press Release , 17 April 2012Complexo Eólico Lagoa dos Ventos1 112BrazíliaJaisalmer Wind Park1 064IndiaComplexo Eólico Rio do Vento1 038BrazíliaHongshagang, Minqin 1 000KínaKailu, Tongliao1 000KínaChengde1 000KínaShepherds Flat Wind Farm845Egyesült ÁllamokMeadow Lake Wind Farm801Egyesült ÁllamokRoscoe Wind Farm781.5Egyesült ÁllamokHorse Hollow Wind Energy Center735.5Egyesült ÁllamokAWEA: U.S. Wind Energy Projects – Texas Capricorn Ridge Wind Farm662.5Egyesült ÁllamokFântânele-Cogealac Wind Farm600RomániaFowler Ridge Wind Farm599.8Egyesült ÁllamokAWEA: U.S. Wind Energy Projects – Indiana Sweetwater Wind Farm585.3Egyesült ÁllamokComplexo Eólico Chuí582BrazíliaZarafara Wind Farm545EgyiptomWhitelee Wind Farm539Egyesült KirályságBuffalo Gap Wind Farm523.3Egyesült ÁllamokDabancheng500KínaPanther Creek Wind Farm458Egyesült Államok
+A világ tíz legnagyobb tengeri szélerőműparkja (2021) Szélfarm neve Kapacitás (MW) Ország Turbinák és márkájuk Létesítés éve Forrás Hornsea szélfarm1 218 Egyesült Királyság 174 x Siemens Gamesa SWT-7.0-154 2019 Walney szélfarm1 026 Egyesült Királyság 2018 Triton Knoll szélfarm857 Egyesült Királyság 90 × Vestas V164 9,5 MW 2021 Jiangsu Qidong802 Kína 134 × (négy hazai gyártó hét különböző modellje) 2021 Borssele I & II752 Hollandia 94 × Siemens Gamesa 8MW 2020 Borssele III és IV731,5 Hollandia 77 × Vestas V164 9,5 MW 2021 East Anglia Array714 Egyesült Királyság 102 × Siemens Gamesa 7MW 2020 London Array630 Egyesült Királyság 175 × Siemens Gamesa SWT-3.6-120 2013 Wittrup, Sanne. First foundation Ing.dk, 8 March 2011. Accessed: 8 March 2011. Kriegers Flak605 Dánia 72 × Siemens Gamesa SWT-8.4-167 2021 Gemini Wind Farm600 Hollandia 150 × Siemens Gamesa SWT-4.0 2017
Magyarországon
Magyarország területén alacsony, 2–6 m/s közé tehető az átlagos szélsebesség, a szeles napok éves átlaga pedig csak 131. Ennek eredményeként csak kevés olyan terület akad az országban, ahol szélerőmű hatékonyan és gazdaságosan üzemeltethető.
Az első magyar szélturbinák Inotán és Kulcson létesültek. A Kárpát-medence északnyugati részén, elsősorban a Mosoni-síkságon a szél erőssége és mennyisége eléri a gazdaságos üzemeltetéshez szükséges mértéket. Ennek megfelelően ezen a vidéken már ma is nagy számú szélturbina üzemel. Szélerőműparkokat találunk Mosonmagyaróvár, Levél, Mosonszolnok, Sopronhorpács, Völcsej, Lövő, Nagylózs, Sopronkövesd, Ikervár, Csénye, Vép, Ostffyasszonyfa, Ács, Nagyigmánd, Kocs határában. A tervezett építések közül a Kőszegpaty–Acsád térsége, Bonyhád északi oldalán lévők még előkészítés fázisában vannak. 2022-es adatok szerint a technológia fejlődésének (azaz a sokkal magasabb, 100 méter feletti magasságú tornyoknak) köszönhetően azokon a területeken, ahol éves átlagban 3,5–4 m/s, vagy ennél magasabb szélsebességet mérnek – az Alföld középső része, a Dunántúli-középhegység, az Észak-Dunántúl – hatékonyan hasznosítható lenne a szélenergia.
2016 és 2023 közt újabb turbinák telepítése Magyarországon nem volt lehetséges, mivel egy akkor meghozott törvény miatt beépített terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű nem állítható fel. Több európai országban ez a védőtávolság 1200 m alatt van, viszont mivel ennek a tízszeresét elérő hazai előírásnak megfelelő terület gyakorlatilag egész Magyarország területén nem található, így 2021-es adatok szerint újabb szélerőművek nem létesíthetőek. Magyarországon 2022-es adatok szerint utoljára 2006-ban engedélyezték szélerőművek létesítését, így szakértők szerint az országban a természeti adottságainknál jóval kevesebb szélerőmű üzemel.
Jelenleg Magyarországon 172 olyan szélturbina áll, ami csatlakozik a közüzemi hálózathoz. Ezek névleges összteljesítménye 329 325 kW.
A magyarországi szabályozás A magyar Országgyűlés 2016-ban egy olyan törvényt hozott, amely ellehetetlenítette a szélerőművek építését. A törvény szerint csak olyan helyre lehet szélturbinát építeni Magyarországon, mely minimum 12 km-es távolságra van a legközelebbi lakott területtől. Magyarországnak azonban a sűrű beépítettsége miatt nincs olyan pontja, ahol ne lenne 12 km-en belül lakott terület, így ezzel a törvénnyel ellehetetlenítették a szélerőművek építését. A szélenergia háttérbe szorítását a kormányzat azzal indokolta, hogy szélenergia tekintetében Magyarország kevésbé jó lehetőségekkel rendelkezik, mint más európai országok. Ennek megfelelően elsősorban más, az ország adottságait megfelelően kihasználó megújuló energiaforrások felhasználását részesítik előnyben, mint amilyenek a naperőművek, a földhő és a biomassza.
2023 végén elfogadott törvénymódosításokkal a védőtávolságot 700 méterre csökkentették (azonban ezt a védőtávolságot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében nem kell betartani),650/2023. (XII.28.) Kormányrendelet a szélerőművek létesítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról https://njt.hu/jogszabaly/2023-650-20-22 a turbinatornyok magasságát pedig 130 méterben maximálták (a 130 méteres határ a turbinát tartó oszlop magasságára vonatkozik).2023. évi C. törvény a magyar építészetről https://njt.hu/jogszabaly/2023-100-00-00
2024-ben pályázatot írtak ki új szélerőművi kapacitások létesítésére. Ezeken két pályázó összesen 695 MW névleges teljesítményű szélerőmű telepítésére szerzett jogot, a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vadosfa térségében történő 400 kV feszültségű csatlakozással. Ezzel a magyarországi ipari méretű turbinák és szélerőművek névleges teljesítménye át fogja lépni az 1 GW-t.
Környezetre, tájképre és emberi egészségre gyakorolt hatások A szélenergiát hasznosító erőművek környezetre, tájképre és emberi környezetre gyakorolt hatásai széleskörűek, kiterjedtek, és jelenleg még nem megfelelően vizsgáltak.