Csanády Gusztáv Adolf, születési és 1869-ig használt nevén Scholtz Gusztáv (Battonya, 1837. december 10. – Budapest, 1914. október 27.)Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 2442/1914. folyószáma alatt. vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, a keszthelyi magyar királyi gazdasági tanintézet rendes tanára.

Élete

Scholtz János és Generics Zsuzsanna fia. Apja gyógyszerész volt a Békés vármegyei Battonyán. Középiskoláit Makón, Nagykőrösön, Pozsonyban az evangélikus líceumban és Pesten a kegyesrendiek főgimnáziumában végezte és a gyógyszerészeti pályára lépett. A budapesti egyetemen 1860-ban gyógyszerész-mesteri, 1861-ben tudori oklevelet nyert. Ez időtől 1868-ig mint gyógyszerész működött, mely közben 1862-től 1867-ig Pest-Pilis-Soltmegye vegyésze is volt. Az 1868-69. tanévben a tudományegyetem kémiai laboratóriumában dolgozott; 1869-70-ben a halle-wittenbergi egyetemet látogatta és ott főképpen a mezőgazdasági vegytant és rokontárgyakat tanulta. 1870. október 1-jén a magyar királyi földművelési minisztérium a magyaróvári gazdasági felsőbb tanintézethez a kémiai tanszékre segédtanárnak kinevezte; 1871 tavaszán pedig a keszthelyi magyar királyi gazdasági felsőbb tanintézetnél lett az általános és mezőgazdasági vegytan, a borászat és kémiai technológia rendes tanára. 1873-tól a tanintézet borpincéjének kezelője; 1885-től pedig a vegykísérleti állomás vezetője volt. 1879-től a keszthelyi csolnakázó egylet elnöke; 1882-től a közegészségi bizottság elnöke. 1892-től a keszthelyi intézet igazgatója volt, 1901-ben vonult nyugalomba. A "Balatonvidék történelmét, földrajzi, tájrajzi, természetrajzi, néprajzi és házi-ipari viszonyait bemutató múzeum" érdekében 1897 júniusában, Keszthelyen megalakult Balatoni Múzeum-Egyesület végrehajtó bizottságának tagjává választották.Erdély. Turistasági, fürdőügyi és néprajzi folyóirat, az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület Értesítője. 1897. június 1. 6-7. szám, 111. oldal

Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.

Értekezései: A szőlők czélszerű trágyázása (Keszthelyi m. k. gazd. tanint. Évkönyve 1887.); A yorkmadeira bor (Uo. 1888.); A takarmány tápértéke különös tekintettel a helybeli viszonyokra (Uo. 1889.); Magyar buzák chemiai elemzése, az 1890. bécsi általános mezőgazd. és erd. kiállitásra (a Deininger Imre szerkesztésével kiadott Tanulmány a búza fölött c. munkában); nehány cikksorozat a Gyümölcsészeti Füzetekben és a Borászati Lapokban (1874-től); Vegyészeti és gazdasági cikkeket írt még a Gyakorlati Mezőgazdába (1872-74), Gazdasági Lapokba (1873.), Borászati Füzetekbe (1873) és Földmívelési Érdekeinkbe (1874).

Házassága és leszármazottjai Felesége Forster Malvina "Mária" Klára (Nagykapornak, 1857. szeptember 17.–Budapest, 1945. március 6.) akinek a szülei Forster György, földbirtok bérlő és Kollár Klára (1819–1880) asszony voltak. Az anyai nagyszülei idősebb Kollár János (1783–†?), a Győri püspökség fertőrákosi uradalmi tiszttartója és Pachl Klára (1787–1852) voltak. Az anyai nagyanyjának a féltestvére Angyalffy Mátyás András (1776–1839) a keszthelyi Georgikon tanára volt. Anyai nagybátyja ifjabb Kollár János (1816–1896) pacsai földbirtokos, akinek a felesége révfalusi Szentmihályi Klementina írónő volt. Csanády Gusztávné Forster Mária fivére gyulakeszi Forster Elek (1859–1932) országgyűlési képviselő, gazdasági főtanácsos, földbirtokos, törvényhatósági bizottsági tag; leánytestvérük Forster Vilma (1855–†?), akinek a férje nagybarkóczi és kisbarkóczi Barkóczy Károly, sümegi ügyvéd volt. Csanády Gusztáv és Forster Mária frigyéből született: Csanády Erzsébet Vilma "Elza" (Keszthely, 1878. október 14. – Budapest, 1962. január 13.). Férje, nagyajtai dr. Nyiredy Jenő (Nagyajta, 1865. február 17. – Budapest, 1932. november 19.) gyógyszerész, királyi tanácsos, királyi gazdasági akadémiai igazgató. Csanády István János Jenő (Keszthely, 1880. január 23. –?) Csanády Mária Sarolta Klára (Keszthely, 1881. február 13. – Keszthely, 1882. december 1.). Csanády Anna Vilma (Budapest, 1882. szeptember 6.–Bánokszentgyörgy, 1919. január 11.). Férje, bocsári Svastits Elemér Károly (*Lesencetomaj, Zala vármegye, 1869. augusztus 15.–†Babosdöbréte, 1946. január 29.), honvéd ezredes. Csanády Mária Vilma (Keszthely, 1883. szeptember 5. –?) Csanády László. Felesége, Szenes Lívia (1891.–Budapest, 1979. december 24.). dr. Csanády Gusztáv (1894.–Budapest, 1973. december 18.), székesfővárosi tanácsnok. Felesége, Reidner Ilona (1909.–Budapest, 1979. július 19.).

Munkái Az iblany és néhány vegyületének új előállítási módja. Gy. Hetilap, 1862. 581. A must és bor főbb alkatrészeinek meghatározási módszerei. Bpest, 1876 (a m. tud. akadémia által a Vitéz-féle jutalommal koszorúzatt pályamunka) A borászat kézikönyve, tekintettel hazánk bortermelésére. Uo. 1885 (a kir. m. term. tud. társulat megbizásából dr. Plósz Pál egyet. tanárral együtt 47 rajzzal. Ism. Bud. Szemle L. 1887) Adatok a must és borelemzés módszeréhez. Uo. 1889 (a kir. m. term. tud. társulat megbizásából dr. Ulbricht munkájának kivonatos átdolgozása és fordítása) A takarmány tápértéke, különös tekintettel a helyi viszonyokra. Keszthely, 1890 Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére (Bp., 1899, német, román, szerb és szlovák nyelven)

Jegyzetek

Források

Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Dr. Csanády Scholtz Gusztáv

További információk

Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. A Farkasréti temető 2003-ban. Összeállította Tóth Vilmos. = Budapesti Negyed 2003. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994. Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.

Kategória:Magyar kémikusok Kategória:Magyar mezőgazdászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1837-ben született személyek Kategória:1914-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek