A Fiumei kikötőben áll egy hadihajó kezdetű katonadalt Bartók Béla gyűjtötte a Békés vármegyei Békésgyulán 1906-ban Bégyulai kikötőbe megállt a gőzhajó kezdetű szöveggel. Ugyanebben az évben Baracson gyűjtött egy másik változatot eltérő harmadik sorral, és kissé más szöveggel.

A népdal új stílusú, alkalmazkodó ritmussal.

Feldolgozások:

Szerző Mire Mű Előadás Vásárhelyi Zoltán két egynemű szólam Erdő-mező, 11. kotta Bartók Béla zongora Gyermekeknek, I. kötet, 18. darabAndante non molto (Katonadal - Nagyváradi kikötőbe) Ludvig József ének, zongora, gitárakkordok A csitári hegyek alatt, 22. oldal

Kotta és dallam

Fiumei kikötőben áll egy hadihajó. Közepében, négy sarkában nemzetiszín zászló. Fújja a szél, fújja, hazafelé fújja, negyvenhatos öreg bakák mennek szabadságra. A nagy bécsi kaszárnyára rászállott egy gólya, vizet hozott a szájában regruták számára. Mosdjatok, regruták, mert porosak vagytok, azt csak a jó Isten tudja, mikor szabadultok. Mikor megyek abfürolni, fegyver lesz az első, hull a könnye a bundásnak, mint a záporeső, ne sírj, bundás, ne sírj, kitelik az idő, nékem is volt, de már elmúlt a három esztendő!

Fiume Magyarország tengeri kikötője volt az Adriai tengeren; ma Horvátországhoz tartozik. Negyvenhatos: a 46. ezredhez tartozó katona. Regruta: újonc katona. Abfürolni: leszerelni, leadni a kincstári holmit. Bundás: Újonc katona, akinek báránybőrből készült hátizsákjáról még nem kopott le a bárány szőre.

Szövegváltozatok

A Bartók Béla által gyűjtött szövegváltozat: Bégyulai kikötőbe megállt a gőzhajó, tetejibe ki van tűzve a nemzeti zászló. Fújja a szél, fújja, hazafelé fújja, négyszázbeli öreg bakák jönnek szabadságra.

Más változat: Gyolcs az ingem, gyolcs a gatyám, lobogós az ujja, nem lobog az, nem lobog az, ha a szél nem fújja. Ha a szél nem fújja, magam lobogtatom, még az éjjel a babámat véle betakarom.

Egy ballagáskor énekelt változat: Isten veled, piaristák ősi iskolája! Búcsúzik az öreg diák, indul új útjára. Elmegyünk, elmegyünk, hosszú útra megyünk, de itt marad falaid közt hálás szívünk, lelkünk. Diáktársak, jó barátok, áldjon meg az Isten! Tovább éltek és virultok minden hálás szívben. Iskolánk falai, osztályunk padjai, sokszor visszatérnek ide életünk útjai.

Jegyzetek

Források

Népdalgyűjtemények:

Feldolgozások:

Zenetudomány:

Szöveg:

Egyéb:

Felvételek egy szólamú kórus tekerőlant

Kategória:Magyar népdalok Kategória:Kottát és midifáljt tartalmazó lapok