Események Hellenisztikus birodalmak Szeleukosz Lüdiában, a kurupedioni csatában legyőzi Lüszimakhoszt, aki maga is elesik az ütközetben. Lüszimakhosz özvegye, Arszinoé az észak-görögországi Kasszandreiába menekül, ahol férjhez megy féltestvéréhez, Ptolemaiosz Keraunoszhoz, aki azonban rövidesen meggyilkoltatja két kisebbik fiát; a legidősebbnek sikerült megszöknie. Arszinoé az egyiptomi Alexandriába menekül. Szeleukosz átkel a Hellészpontoszon, hogy megszállja Trákiát és Makedóniát, de a Kherszonészosz-félszigeten a szövetségesének hitt Ptolemaiosz Keraunosz meggyilkolja. Halálával véget ér a diadokhoszok kora. Ptolemaiosz Keraunosz kikiáltja magát Trákia és Makedónia királyává. Szeleukosz birodalmát fia, Antiokhosz Szótér örökli, akit leköt egy - feltehetően egyiptomi felbujtásra kitört - szíriai lázadás. Lüszimakhosz és Szeleukosz halála után a pergamoni Philetairosz óvatosan elkezdi egy független állam és dinasztia megalapítását, bár hivatalosan elismeri a Szeleukida Birodalom uralmát. a pontoszi Mithridatész felveszi a királyi címet. Kineasz, Pürrhosz tanácsadója hiábavalóan próbálja őt lebeszélni az itáliai hadjáratról. Ősszel megérkeznek első csapatai (3000 fő) Tarentumba.
Róma Lucius Aemilius Barbulát és Quintus Marcius Philippust választják consulnak. Philippus győzelmet arat az etruszkok felett, Barbula pedig szamnisz és tarentumi területre nyomul be.
Halálozások Lüszimakhosz, Trákia és Makedónia királya I. Szeleukosz Nikatór, a szeleukida birodalom uralkodója
Fordítás
281