Tyuskai és bilkei Papp Zoltán /Névváltozat: Pap/ (Pest, 1862. március 1. – Budapest, 1919. december 31.) ügyvéd, országgyűlési képviselő, költő, író, dalszerző, a Petőfi Társaság tagja. 250px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (20-1-78)
Élete
Papp Béla földbirtokos fia. középiskoláit Szegeden, Nagybányán, Rozsnyón és Szatmáron, a jogot Budapesten végezte. Szegeden hivataloskodott, majd a fővárosba tette át lakását, ahol szintén a tisztviselői pályán működött. Az 1890-es évek elején ügyvédi vizsgát tett és Budapesten ügyvédi irodát nyitott. Politikai szereplése visszanyúlik már egyetemi éveire, amikor 1889-ben a véderő vita idejében a véderőtörvény-javaslat ellen szervezett országos ifjúsági mozgalomnak élén állott. Képviselőjelöltül már 1896-ban Tordán függetlenségi programmal fellépett, de kisebbségben maradt. 1901-ben az általános választások alkalmával a tiszalöki (Szabolcs megye) kerület Korniss Ferenc szabadelvű volt képviselővel szemben megválasztotta. A függetlenségi Kossuth-párt jegyzője és a képviselőházban a mentelmi bizottság tagja volt. 1904-től a Petőfi Társaság tagja. Életének önkezével vetett véget.
A magyar dalszerzés iránt is nagy hajlamot érezvén a dalszerzés terére is lépett, melyen hamar népszerű lett és dalai, melyekben eredeti fordulatok és igaz magyaros érzület nyilatkozik, hamar elterjedtek. Első nagyobb sikerű dalát: Iszogatok, dalolgatok id. Ábrányi Kornél harmonizálása és letétele mellett bocsátotta közre és ezután különféle kiadóknál számos kedvelt és keresett népdala forgott közkézen, melyeknek nemcsak dallamait, hanem szövegeit is maga írta; ilyenek: “Rám se nézett, mikor én őt megláttam”, “Nem fuj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom”, mintegy ötven füzet dalt adott ki.
Költeményei a Képes Családi Lapokban (1885-88., 1890); az Ország-Világban (1894-97., 1900) sat.
Munkái
Előre. Költeményfüzér Toth Kálmán szobor-alap javára szerkesztette. Szatmár, 1883. (Saját költeményein kívül mások költeményeivel együtt). Papp Zoltán költeményei. Szeged, 1886. Muzsikaszó. Versek, Budapest, 1911. Requiem. Versek, Budapest, 1918.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Jegyzetek
Források
További információk
Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Pestiek Kategória:1862-ben született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:Öngyilkos költők, írók Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905) Kategória:Országgyűlési képviselők (1905–1906) Kategória:Országgyűlési képviselők (1906–1910) Kategória:Országgyűlési képviselők (1910–1918) Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek