Richard Friedenthal (München, 1896. június 9. – Kiel, 1979. október 19.) német író.
Életpályája
Friedenthal apja Hans Wilhelm Carl Friedenthal orvos és antropológus volt. Richard Friedenthal Berlin-Nikolasseeben nőtt fel. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített; súlyosan megsebesült. A világháború után a berlini Humboldt Egyetemen, a jenai Friedrich Schiller Egyetemen és müncheni Ludwig Maximilain Egyetemen. irodalomtörténetet, művészettörténetet és filozófiát hallgatott. Többek között Heinrich Wölfflin, Fritz Strich és Max Weber tanítványa volt. 1922-ben szerzett filozófiából doktorátust.
Első irodalmi kutatásait az 1920-as években Stefan Zweig támogatta. 1928-tól kiadói lektorként dolgozott; 1930-tól vezető állást töltött be a berlini Knaur-Verlags-nál. Friedenthal adták ki a Knaurs Konversationslexikont. Zsidó származása miatt 1933-tól kiadási tilalom sújtotta. 1938-ban Friedenthal Nagy-Britanniába emigrált, ahol kezdetben internálták.1942 és 1950 között a külföldön élő német írók PEN-centrumának titkáraként dolgozott.
1943-tól 1951-ig a BBC munkatársa volt. 1945 és 1950 között a Stockholmban megjelenő Neue Rundschau társkiadója volt. Kiadta - többek között - Stefan Zweig műveit. 1951-ben kapta meg a brit állampolgárságot. 1951 és 1954 között ismét Németországban élt és Münchenben egy kiadót vezetett. 1954-től életvitelszerűen ismét Nagy-Britanniában élt. Friedenthal 1957-től az alelnöke, majd 1968-tól tiszteletbeli elnöke volt a Német Szövetségi Köztársaság PEN-centrumának. 1979-ben, egy németországi látogatása idején érte a halál.
Díjai, elismerései
Bundesverdienstkreuz (1956), Große Bundesverdienstkreuz (1961) A Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja (1960-tól)
Művei
Kezdetben lírikus és novellista volt. Az első írói sikerét 1929-ben Hernán Cortésről írott történelmi regényével aratta. Az 1960-as évekig főleg esszéistaként tartották számon.
Legjelentősebb alkotásai azonban életrajzok, többek között Husz Jánosról, Luther Mártonról, Denis Diderot-ról és Johnann Wolfgang Goethéről.
Tanz und Tod, Berlin 1918 Demeter, Berlin 1925 Der Fächer mit der goldenen Schnur, Berlin 1925 Der Heuschober, Stuttgart 1925 Marie Rebscheider, Leipzig 1927 Der Eroberer, Leipzig 1929 Brot und Salz London 1943 Stefan Zweig und der humanitäre Gedanke, Eßlingen a. Neckar 1948 Goethe chronicle, London 1949 Das Erbe des Kolumbus, Esslingen 1950 Die englische Kultur, Bad Godesberg 1956 Die Welt in der Nußschale, München 1956 Die Party bei Herrn Tokaido, München 1958 Georg Friedrich Händel in Selbstzeugnissen und Bilddokumenten, Hamburg 1959 Leonardo, München 1959 London zwischen gestern und morgen, München u.a. 1960 Goethe – Sein Leben und seine Zeit, München 1963 Gedichte für meine Freunde, München 1966 (Luther – Sein Leben und seine Zeit, München 1967) Entdecker des Ich, München 1969 Ketzer und Rebell: Jan Hus und das Jahrhundert der Revolutionskriege, München 1972 Große Erzählungen, München u.a. 1976 Und unversehens ist es Abend, München u.a. 1976 Karl Marx, München u.a. 1981 (unvollendet und von fremder Hand für den Druck bearbeitet) Diderot, München u.a. 1984 Herzog Heinrich Julius von Braunschweig als Dramatiker, Braunschweig 1996
Magyarul Goethe élete és kora; ford., jegyz. Győrffy Miklós; Európa, Bp., 1971 Luther élete és kora; ford. Terényi István; Gondolat, Bp., 1973 Leonardo. Életrajz képekben; ford. G. Beke Margit; Gondolat, Bp., 1974
Kiadói tevékenysége
Knaurs Konversationslexikon, Berlin, 1932 Stefan Zweig: Zeit und Welt, Stockholm, 1943 Stefan Zweig: Balzac, Stockholm, 1946 Knaurs Jugendlexikon, München, 1953 Stefan Zweig: Europäisches Erbe, Frankfurt am Main, 1960 Johann Wolfgang von Goethe: Goethes englische Werke, Hamburg, 1961 Stefan Zweig: Die Dramen, Frankfurt am Main, 1964 Stefan Zweig: Silberne Saiten, Frankfurt am Main, 1966 Johann Wolfgang von Goethe: Goethe-Weisheiten im ernsten und heiteren Ton, Stuttgart, u.a., 1971 Stefan Zweig: Briefe an Freunde, Frankfurt am Main, 1978
Fordításai
Irwin Edman: Ein Schimmer Licht im Dunkel, Stockholm, 1940 (Stefan Zweiggel közösen)
Jegyzetek
További információk
Hans Wagener: Richard Friedenthal, Gerlingen 2002 Stefan Zweig: Zwei historische Romane (Richard Friedenthal, „Der Eroberer“ – Klaus Mann, „Alexander“), in: Rezensionen 1902–1939. Begegnungen mit Büchern. 1983 (E-Text) Portrait von Richard Friedenthal
Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1979-ben elhunyt személyek Kategória:Német írók