Nagybaczoni Baló József (Nagybacon, 1860. május 1. – Budapest, 1916. november 28.)Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 2647/1916. folyószáma alatt. a budapesti állami pedagógium gyakorló-polgáriskolájának tanára. 250px|bélyegkép|Sírja a Farkasréti temetőben. (26/1-3. sírbolt) Élete
Id. Baló József (1830–1891) és Benkő Rozália fia. A gimnázium négy alsó osztályát Székelyudvarhelyen végezte, azután a kolozsvári állami tanítóképzőbe lépett. 1878-ban képesítést nyervén, egy évig községi iskolai tanító volt Alsórákoson, Nagy-Küküllő megyében. 1879-1881 között végezte a budapesti állami pedagógium nyelv- és történettudományi szakcsoportját. 1886-ban vizsgálatot tett a gimnázium négy felső osztályából a kegyesrendiek budapesti gimnáziumában és ugyanakkor (1884-88.) végezte a budapesti egyetemen a magyar- és francia nyelv- és irodalmi szakot. 1883-ban tanulmányutat tett Svájcban, Ausztriában és Dél-Németországban. 1887-ben Párizsban töltött két hónapot és körutat tett Angliában és Olaszországban is. 1892-ben megszerezte bölcsészdoktori oklevelét, majd 1893-tól a budapesti tanítóképző intézetben tanított. 1904 és 1916 között az intézet igazgatója is volt, majd 1908-ban megválasztották a Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesületének elnökévé, mely tisztséget haláláig viselte. Felesége Demeter Irén volt. Három gyermekük született. Leányuk, Judit (1894–1985Gyászjelentése, OSZK - Pannon Digitális Egyesített Archívum), Mesterházy Jenő (1888–1963) pedagógushoz ment nőül.Janek Noémi – Balog Beáta: Képekben elbeszélt múlt – Mesterházy Jenő. Gyermeknevelés, online tudományos folyóirat, 2017/1. 85–109. o. Baló József neves orvos-patológussá vált, Baló Zoltán (Budapest, 1899. január 15.Születési dátuma a Budapest, I. kerületi 645/1923. számú állami házassági anyakönyvi bejegyzésből. Familysearch – ?) a hivatásos katonai pályát választotta.
Kisebb-nagyobb cikkeket írt a Néptanítók Lapjába, Felső Nép- és Polgárisk. Közlönybe és a Közoktatásba (1882-től és 1884-től). E cikkek és bírálatok pedagógiai, nyelvi és földrajzi tárgyúak. Az Egyetértés tanügyi rovatában 1887-88-ban a felső nép- és polgáriskolai egyesületről s általában a polgáriskolákról irt. 1889-től kezdve a Család és Iskola: Paedagogiai esetek rovatának egyik szerkesztője. Bajza tizenegy ismeretlen levelét ismertette a Főv. Lapokban (1889.), a Magyar Nyelvőrben (1889. 1890.) szómagyarázatokat és a székely oláhhoz fordulatai ügyében helyreigazítást közölt.
Munkái
Az Osztrák Magyar Monarchia földrajza a polg. iskola I. oszt. számára. Bpest, 1888. (Polgáriskolai földrajz. I.) Mennyiségtan és természettani földrajz kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. Uo. 1890. (Miklós Gergelylyel együtt.) A magyar népoktatásügy szervezete (Bp., 1901, több kiadás, románul, Arad, 1911) A nevelés története (Bp., 1905)
Jegyzetek
Források
További információk
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1860-ban született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek