Brianne Sidonie Desaulniers (ejtsd: brian szidoni dö'szonyié), ismertebb nevén Brie Larson (ejtsd: brí lárszon) (Sacramento, Kalifornia, 1989. október 1. –) Oscar-díjas amerikai színésznő, énekesnő, filmrendező és aktivista.
A kaliforniai Sacramentóban született Larson otthon folytatta iskolai tanulmányait, majd színészetet kezdett tanulni az American Conservatory Theaterben, ahová minden idők legfiatalabb diákjaként vették fel. Színészi pályafutását televíziós szerepekkel kezdte, a 2001-es Raising Dad című szitkomban állandó szereplő volt, alakításáért Young Artist Awardra jelölték. Tizenévesen egy-egy rövid szerep erejéig feltűnt a Hirtelen 30 és az Ottalvós buli című 2004-es filmekben. Ezután rövid időre könnyűzenei pályára váltott, egy nagylemezt is kiadott 2005-ben, mielőtt ismét visszatért a filmezéshez. Szerepelt a 2006-os Bagolyvédők című ifjúsági filmben, ezután mellékszerepeket vállalt a Greenberg (2010), a Scott Pilgrim a világ ellen (2010), a 21 Jump Street – A kopasz osztag (2012), valamint a Don Jon (2013) című filmekben. 2009 és 2011 között egy lázadó tinédzsert alakított a Tara alteregói című televíziós sorozatban.
A filmes áttörést a 2013-as Átmeneti állomás hozta el számára, alakítását dicsértek a kritikusok. További szakmai sikert jelentett számára a 2015-ös A szoba című filmdráma. Filmbeli alakításáért, mint nehéz helyzetben lévő anya, legjobb színésznőként számos díjat elnyert – köztük egy Oscar-díjat, egy BAFTA-díjat, egy Golden Globe-díjat, valamint egy Critic's Choice Award-ot és egy Screen Actors Guild-díjat. 2017-ben a Kong: Koponya-sziget című moziban láthatta a közönség. A 2016-os San Diegó-i Comic-Conon a Marvel studió bejelentette, hogy Brie Larson fogja játszani Marvel kapitány szerepét, elsőként a 2019-ben érkező Marvel Kapitányban, valamint az azt követő Marvel-filmben, a Bosszúállók: Végjátékban.
Brie Larson filmrendezőként is kipróbálta magát, két kisfilm társrendezését követően 2017-ben elkészítette az Unicorn Store című munkáját. Emellett lelkes egyenjogúsági és erőszakellenes aktivista, aki gyakran ad hangot társadalmi és politikai véleményének.
Gyermekkora és családja Brianne Sidonie Desaulniers néven született 1989. október 1-jén a kaliforniai Sacramentóban, Heather és Sylvain Desaulniers lányaként. Egy lánytestvére van, Milaine. Szülei homeopata csontkovácsok voltak, akik saját vállalkozást vezettek. Apja francia-kanadai származású, Larson emiatt gyerekkorában elsősorban a francia nyelvet használta. Tanulmányait nagyrészt otthon folytatta; egy interjúban úgy fogalmazott, hogy ezáltal innovatív és absztrakt élményekhez jutott. Gyermekkorában szigorú nevelést kapott, édesanyjával ápolt szorosabb kapcsolatot, valamint szociális szorongástól szenvedett. A nyári szünetek során saját maga írt és rendezett otthoni kisfilmeket, amelyekben unokatestvéreit szerepeltette és a garázsukban vette fel őket. Hatéves korában kezdett el érdeklődést mutatni a színészet iránt, saját bevallása szerint "mindig is lakozott bennem hajlam a kreatív művészetre". Még abban az évben elment meghallgatásra a San Franciscó-i American Conservatory Theater színészeti szakiskolába, ahol a valaha volt legfiatalabb diákként vették fel.
Larson szülei elváltak, amikor hétéves volt, ami megviselte őt. Édesapjával nem volt szoros kapcsolata, a színésznő szerint apja sohasem mutatta annak a jeleit, hogy igazán szeretett volna szülő lenni. Válásukat követően édesanyja Los Angeles-be költözött két lányával. Szerény anyagi körülmények között éltek, a Hollywoodhoz közeli Burbankben, egy kis, egyszobás apartmanban. Ennek ellenére Larson pozitívan tekint vissza erre az időszakra, elmondása szerint anyjuk mindent megtett értük.
Mivel a vezetéknevét nehéz volt kiejteni, fiatalon felvette a Larson nevet svéd származású dédnagyanyja, valamint egy Kirsten Larson nevű játékbaba után, amelyet gyerekkorában kapott. Első szerepét egy „Malibu Mudslide Barbie” című reklámparódiában kapta, amely a The Tonight Show with Jay Leno című esti talkshowban tűnt fel. Ezt követően több vendégszerepet kapott olyan televíziós sorozatokban, mint az Angyali érintés vagy a Popular. 2000-ben beválogatták a Fox Schimmel című szituációs komédiájának szereplői közé, ám a sorozat végül nem indult el, mert a főszereplő Robert Schimmelnél rákot diagnosztizáltak.
Pályafutása Vígjátékok és zenei karrier (2001–2008) bélyeg|balra|Az American Conservatory Theater San Franciscóban, ahová Larsont a legfiatalabb diákként vették fel, mindössze hat évesen
Larson első nagyobb szerepét a Raising Dad című szitkomban kapta, ahol Bob Saget karakterének lányát, Emilyt alakította. A sorozat 2001–2002 között egyetlen évadot ért meg. A műsort többen is kritizálták, Hal Boedeker az Orlando Sentinel magazintól például azt mondta, az egész stáb alakítása egy vicc volt. Larsont ennek ellenére jelölték a legjobb fiatal színésznőnek járó Young Artist Award díjra, amelyet nem nyert meg. A színésznőt ezután az ABC Hope & Faith című szitkomjának szereplőgárdájába is beválogatták, de még a (televízióban le sem vetített) próbaepizód után lecserélték őt több más színésszel egyetemben. 2003-ban Beverley Mitchell oldalán játszott az Autós csajok című Disney Channel-vígjátékban, amely a fiatal autóversenyző-testvérpár, Erica és Courtney Enders életét dolgozta fel, ezután kisebb szerepeket kapott 2004-es vígjátékokban, mint az Ottalvós buli és a Hirtelen 30.
Larson 11 éves korában a zene iránt is érdeklődni kezdett, amikor megtanult gitáron játszani. Egy zenei producer bátorítására elkezdte megírni és felvenni saját dalait, amelyeket a weboldalára töltött fel. Miután 2003-ban nem kapta meg Wendy Darling szerepét a Pán Péterben, Larson elkeseredésében megírta és felvette az „Invisible Girl” című dalt, amelyet később leadtak a KIIS-FM rádióállomáson. Nem sokkal később aláírt Tommy Mottola kiadójához, a Casablanca Records-hoz, ahol akkor még csak ő és Lindsay Lohan voltak szerződött előadók. 2005-ben kiadta albumát Finally Out of P.E. címmel, amelyen több más dalszerzővel együttműködött, mint például Blair Daly, Pam Sheyne, Lindy Robbins és Holly Brook. Az album címét Larson egy tornatanára utána kapta, akit a lány nem kedvelt, a dalok többsége kudarccal végződő munkalehetőségekről szól. Az egyik kislemez az albumról, a „She Said” mérsékelt sikereket ért el, szerepelt az MTV Total Request Live műsorában, felkerült a Billboard heti legtöbbet játszott dalokat felvonultató listájára, valamint a 31. helyet érte el a Billboard Hot Single Sales listán. Larson Jesse McCartney oldalán turnézni elkezdett, a Teen People magazin által szervezett „Rock in Shop” koncertek keretében bevásárlóközpontokban lépett fel, nyitóénekes volt McCartney Beautiful Soul turnéján, valamint New Yorkban is fellépett a Macy's Thanksgiving Day Parade keretében. Ennek ellenére albuma nem lett túl sikeres, mindössze példány fogyott el belőle. Larson később elismerte, hogy ekkorra kiábrándult a zenei karrierből. Elmondása szerint az egyik fő gondot az okozta számára, hogy minden dalát maga akarta írni, ám a kiadó ebben nem volt partnere.
2006-ban Larsont beválogatták Logan Lerman és Cody Linley oldalán a Bagolyvédők című családi vígjáték szereplői közé, amelyben néhány fiatal egy csapat bagoly megmentésén fáradozik. Maga a film negatív értékeléseket kapott, ám Larson és Linley alakítását többen dicsérték, köztük Ruthe Stein a San Francisco Chronicle-tól. A következő évben kisebb szerepet kapott az Amber Heard főszereplésével készült Remember the Daze című drámában, ezalatt pedig saját művészeti és irodalmi magazint indított Bunnies and Traps címmel, amelyben saját írásai mellett más művészek műveit is megjelentette. Larson úgy nyilatkozott, hogy ekkoriban többször arra gondolt, abbahagyja a filmezést, mert nehezen talált munkát, amiért a filmkészítőket hibáztatta, akik nem tudtak neki szerepeket adni. Leginkább akkor vesztette el a motivációját, amikor 2003-ban és 2007-ben két film főszerepéről is lemaradt (Tizenhárom, Juno). Hogy eltartsa magát, Larson ekkoriban lemezlovasként dolgozott klubokban.
Filmes áttörés (2009–2014) bélyeg|jobbra|Larson a Scott Pilgrim a világ ellen londoni premierjén, 2010-ben
2009-ben Larson megkapta Kate Gregson, Toni Collette karaktere tinédzser lányának szerepét a Tara alteregói című vígjátéksorozatban. A szerepre eredetileg Portia Doubleday lett beválogatva, de a pilot epizód leforgatását követően kicserélték őt Larsonra. Az első évadot összegző kritikájában Alessandra Stanley, a The New York Times újságírója, valamint Tim Goodman a San Francisco Chronicle laptól, egyaránt dicsérte Larson természetes és kifinomult alakítását. Larson elmondta, a karakter története közel állt az ő saját életpályájához, amelynek során megpróbálta megtalálni élete értelmét, ezért bosszús volt, amikor 2011-ben, három évad után a sorozatot elkaszálták. Még 2009-ben játszott Rooney Mara oldalán a Tanner Hall című drámában, amely egy bentlakásos iskoláról és az abban élő négy lányról szól. Betsy Sharkey, a Los Angeles Times újságírója negatívan nyilatkozott a filmről, de Larson humoros alakítását ő is kiemelte. 2009-ben Larson még két további filmben volt látható, az egyik a Lepattant a fater, zúzzuk le a kecót!, amelyben egy kelekótya pompomlányt alakít, a másik pedig a Külvárosi kamaszok, ahol egy népszerű gimnazista szerepében látható.
A 2010-es Williamstown Színházi Fesztiválon Larson fellépett Thornton Wilder A mi kis városunk című színdarabjának Nicholas Martin rendezte színpadi feldolgozásában, ahol Emily Webb, egy koraérett lány szerepét öltötte magára. A The Boston Globe-nak írt kritikájában Louise Kennedy úgy nyilatkozott, hogy a darab túlságosan mellőzte az alapmű sötétebb témáit, valamint hiányolta Larson karakteréből a tragikus vonalat. Ebben az évben Larson két filmben volt látható, Noah Baumbach filmdrámájában, a Greenbergben, illetve az Edgar Wright rendezte Scott Pilgrim a világ ellen című vígjátékban, ahol egy Envy nevű fiatal rocksztárt alakított. A Slant Magazine újságírója úgy vélte, ezek a szerepek emeltek Larson színészi elismertségén, a színésznő pedig az utóbbi filmet maga is fordulópontként értékelte a karrierjében. A filmben Larson egy "Black Sheep" című dalt is előadott a Metric együttessel. Bár bemutatásakor a Scott Pilgrim a világ ellen nem teljesített jól a mozikban, azóta kisebb kultstátuszra tett szert. Ezután Larson a Rampartban tűnt fel, ahol a Woody Harrelson alakította korrupt rendőrnek a lányát játszotta. Elmondása szerint szerepe komoly érzelmi hatással volt rá, és nehéz volt belőle továbblépnie. Az egyik jelenetben veszekednie kellett Harrelsonnal, amelyet megrázó élményként írt le. A rendező viszont megdöbbent azon, mennyire jól sikerült, ezért átírta a forgatókönyvet, hogy mélyebben bele tudjon folyni az apja-lánya kapcsolat ábrázolásába.
2012-ben Larson kitekintett a filmrendezés világába, amikor a „The Arm” című rövidfilm társírója és társrendezője lett Jessie Ennis és Sarah Ramos mellett. A kisfilm, amely a közeljövő társadalmi elvárásait ecseteli, különdíjat nyert a Sundance Filmfesztiválon. A színészkedéshez visszatérve Larson egy vonzó tinédzserlányt alakított a kritikailag sikertelen Boldog boldogtalan című filmdrámában, majd megkapta a gimnazista Molly szerepét Jonah Hill és Channing Tatum oldalán a 21 Jump Street – A kopasz osztag című vígjátékban, amely az 1980-as évek hasonló című televíziós sorozata alapján készült. Larson itt fedezte fel, hogy színészi stílusa túl merev Hill stílusához képest, ezért az improvizációt is igénylő közös jeleneteik kihívás elé állították. Dana Stevens a Slate magazintól kiemelte a filmben Larson alakítását, szerinte „nem csak szép de vicces is, karcos kontraalt hanggal, és az átlagos női karakterrel ellentétben, aki a haverzsaru-filmekben látható, neki ténylegesen van személyisége”. A film több mint 200 millió dolláros bevételt hozott világszerte, ezzel ez lett Larson addigi karrierjének legnézettebb és legjövedelmezőbb alkotása.