A Barbula nemzetség a lombosmohák Pottiaceae családjába tartozik. Az idetartozó fajok elsősorban sziklákon és talajon élnek. A jelenlegi ismeretek alapján ez a nemzetség polifiletikus.
Jellemzés A nemzetség tagjai általában kis termetű –0,5-3 cm magas –, acrocarp mohák. A száruk felálló, párnát vagy gyepet alkotnak az aljzaton.
A levelek leginkább lándzsa alakúak, egyes fajok esetében nyelv alakúak. Szárazon egyenesek vagy csak enyhén csavarodottak. A levélér erőteljes és a csúcsig ér mindig, de sosem végződik átlátszó, hosszú szőrszálban. A levélsejtek a levél alsó részén hosszúkásak, a felső részen négyzet alakúak és zöld színűek.
A spóratok hosszúkás, sárgás vagy vöröses. A toknyél (seta) egyenes. A perisztómiumok hosszúkás, fonalszerűek és csavarodottak. A tokfedő (calyptra) sapka alakú. Számos faj vegetatívan is szaporodik a gyökereken található sarjtestekkel (rhizoid gemmákkal).
Elterjedés A nemzetség kozmopolita, az egész világon elterjedt.
A legtöbb faj talajon, sziklákon él, elsősorban a meszes aljzatot kedvelik (mészkő, dolomit, meszes talajok).
Rendszertan, fajok A Pottiaceae családban nem szokatlan, hogy egy nemzetség behatárolása problémás. A Barbula nemzetségbe besorolt fajok mennyisége is változó, de világ viszonylatban körülbelül 200-300 faj tartozik a nemzetségbe. A besorolás a perisztómium, a levélér és molekuláris adatok alapján történik. Hasonló nemzetségek: Didymodon, Pseudocrossidium, melyeknek fajai korábban a Barbula nemzetségbe tartoztak.
Jelenleg Magyarországon két fajuk ismert: Barbula convoluta Barbula unguiculata
Források
Jan-Peter Frahm, Wolfgang Frey: Moosflora. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart 1983, Wolfgang Frey, Jan-Peter Frahm, Eberhard Fischer, Wolfram Lobin: Kleine Kryptogamenflora Band IV: Die Moos- und Farnpflanzen Europas. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, Jena, New York 1995,
Fordítás
Kategória:Növénynemzetségek Kategória:Pottiaceae