Ez a cikk a szumóban használatos szavakat és kifejezéseket írja le.Az egyes szavak, kifejezések japán-magyar átírással szerepelnek a szótárban. A magyar szó vagy szóösszetétel után zárójelben a japán kandzsik találhatók, majd kötőjellel elválasztva a Hepburn-átírás (amennyiben az írásmódjában eltér a magyar verziótól).
bélyegkép|A 2012. januári baso banzukéja. agari zasiki (上がり座敷 - agari zashiki) Egyfajta nézőtér a heja edzőterméhez. Tatamival fedett, innen figyelhetik a látogatók és az edzők a szumóedzéseket.Forrás: http://www.szumo.hu/SZOTAR2.HTM - Japán-magyar szumószótár agemaki (揚巻/揚げ巻) Zsinór, mellyel a jakata függönyeit állítják. ai-jocu (相四つ - ai-yotsu) Megegyező oldalpreferencia. Lásd jocu-zumó. aka-busza (赤房 - aka-busa) Piros bojt, a nyár jelképe. A jakatáról lóg. aka-busza-sita (赤房下 - aka-busa-shita) A piros bojt alatt. A dohjó délkeleti sarka. akeni (明け荷) Bambusz hordozóláda, melyben a cukebitók hordják az általuk szolgált birkózók holmijait. Piros vagy zöld színű. ani-desi (兄弟子 - ani-deshi) Idősebb, vagy magasabb rangú rikisi. ao-busza (青房 - ao-busa) Zöld bojt, a tavasz jelképe. A jakatáról lóg. ao-busza-sita (青房下 - ao-busa-shita) A zöld bojt alatt. A dohjó északkeleti sarka. azukari (預り) Felfüggesztés. Egyfajta döntetlen. A mono-ii, a gjódzsi vagy a simpan-ii "felfüggeszti" az eredményt, mert az túl szoros volt, nem lehetett megállapítani, hogy ki a győztes. Ezt a rendszert 1927-ben eltörölték, helyette jelenleg torinaosira (újrajátszásra) kerül sor. banzuke (番付) A tornák versenykiírása és az azt leíró táblázat, melyen az előző versenyen elért rang és égtáj (kelet vagy nyugat) szerint vannak listázva a birkózók. A banzuke kínos alapossággal megrajzolt kalligráfiával készül (szumó-dzsi) és két héttel a torna kezdete előtt adják ki. banzuke-gai (番付外) Listáról hiányzó [birkózó]. Egy még nem rangsorolt birkózó, vagy egy olyan, aki már nem szerepel a banzukén sérülés, vagy egyéb hiányzás miatt. baso (場所 - basho) Helyszín. Minden szumóverseny. Lásd még: honbaso. beja (部屋 - beya) Lásd heja. bincuke (鬢付け - bintsuke) Más néven bincuke abura (bincuke olaj). Egyfajta japán hajkenőcs, amely főleg viaszból és keményített kamillaolajból áll. Ezzel kezelik a birkózók haját, hogy elérjék a megfelelő formát, csillogást és azok jellegzetes illatát. Kizárólag a tokojama fodrászok használják. bucukari-geiko (打つかり稽古 - butsukari-geiko) Szumóedzés-gyakorlat. A támadó nekifutásból nekirohan a védekezőnek és a dohjó széléig tolja. cujuharai (露払い - tsuyuharai) Szó szerinti fordításban "harmatseprő", jelentése felvezető, hírnök. Lásd még: dohjó-iri. cukebito (付け人 - tsukebito) Szekitori szolgálatában álló, alacsony rangú rikisi. cuna (綱 - tsuna) Nehéz, fonott kötél, erről kapta nevét a jokozuna rang is. Körülbelül 15 kg tömegű, a közepén sokkal vastagabb, mint a két végén, ezt köti a jokozuna a derekára a dohjó-irin, elöl a vastag részével. Ezen felül a kötélről lóg öt side is, ezek cikkcakk alakú papírcsíkok, melyek villámokat szimbolizálnak. A díszes kötél erősen emlékeztet a sintó vallás szent helyeit határoló simenavára. cunaucsi siki (綱打ち式 - tsunauchi shiki) Cuna-készítési ceremónia, minden évben háromszor, a tokiói honbasókat megelőzően előtt kerül rá sor, helyileg a jokozunák istállója előtt. cuppari (突っ張り - tsuppari) Gyors egymás utánban végrehajtott tolóirányú, nyitott tenyeres ütéssorozat. Lásd még: harite. curijane (吊り屋根 - tsuriyane) Lásd: jakata. bélyegkép|Csankonabe. csankonabe (ちゃんこ鍋 - chankonabe) Sűrű leves. A tömegnövelő étrendet követő szumóbirkózók nagy mennyiségben fogyasztják. Alapjául dasi (japán halalaplé), vagy szakéval és mirinnel ízesített egyéb alaplé szolgál. A hejákban nagy mennyiséget szoktak belőle egyszerre készíteni különböző, nagy fehérjetartalmú hús- és egyéb betétekkel (tofu, csirke-, hal-, ritkábban marhahús) és zöldségekkel (japán retek, bok-csoj, stb.). csanko-ban (ちゃんこ番 - chanko-ban) Aznapi szakács rikisi, aki a csankonabe-t készíti. bélyegkép|A csikara-mizu és csikara-gami szertartás. csikara-gami (力紙 - chikara-gami) Erőt adó papír. Ezzel takarják el szájukat a birkózók, amikor kiköpik a csikara-mizut. csikara-mizu (力水 - chikara-mizu) Erőt adó víz. Azt a kanálnyi vizet hívják így, mellyel a birkózók a küzdelem előtt kiöblítik a szájukat. Olyan birkózónak kell átadnia ezt az őt követő harcosnak, aki győztes volt a saját küzdelmében azon az oldalon előzőleg, vagy ha vesztes volt, akkor a következő küzdelem adott oldali birkózója adja át. Ha egy vesztes vagy az ellenkező égtáj győztese adná át, az balszerencsét hozna a küzdőre. Ez a rendszer egészen az utolsó mérkőzési napig (muszubi no icsiban) jól működik, ennek végén viszont eljön a torna utolsó küzdelme, amely előtt az előző birkózók közül az egyik szükségképpen vesztes volt és nem jön utána újabb küzdelem. Ilyenkor az adott oldal két vagy három mérkőzéssel azelőtti győztese adja át a csikara-mizut. A vizet átadó harcost kacsi-nokorinak hívják. csonmage (丁髷 - chonmage) A hagyományos japán hajviselet fejtetőn hordott konttyal, melyet ma már csak rikisik hordanak, ez tehát a szumóbirkózók egyik ismertetőjele. danpacu-siki (断髪式 - danpatsu-shiki) Visszavonulási szertartás, egy birkózói karrier lezárása. Olyan birkózónak jár ez a fajta megtiszteltetés, aki legalább 30 tornán vett részt szekitoriként. A szertartásra a Rjógoku Kokugikanban kerül sor, melynek során a birkózó csonmageját levágják (először barátok, kollégák egy-egy kisebb darabot, végül a maradékot általában a sisó).Kiegészítés innen: http://www.szumo.hu/SZOTAR2.HTM - Japán-magyar szumószótár bélyegkép|A dohjó. deasi (出足 - deashi) Folyamatos előre irányuló mozgás. Technika, amikor az egyik küzdő folyamatos hátrálásra kényszeríti, avagy szembehelyezkedve eltolja a másikat. degeiko (出稽古) Vendégedzés egy másik hejában. dezu-iri (手数入り) A jokozuna dohjó-irije. dohjó (土俵 - dohyō) A küzdőtér (szlengben: ring). Ezen kerül sor a szumóbirkózók páros küzdelmére. Különleges fajtájú agyagból készül, a tetejére homokot szórnak. Minden torna előtt újonnan készítik el, a gjódzsi felszenteli még az első küzdelem előtt. dohjó-damari (土俵溜まり - dohyo-damari) A dohjó körüli ülőhelyek, ahol a birkózók, gjódzsik a sorra kerülésükre várakoznak, illetve itt ülnek a simpanok is. dohjó-iri (土俵入り - dohyō-iri) Belépési szertartás, melyet a dzsúrjó és a makuucsi osztály birkózói hajtanak végre. A keleti és nyugati oldali küzdők együtt, de egymás után végzik, a jokozunák külön, saját dohjó-irit mutatnak be. A jokozuna dohjó-iri két fő stílusa az Unrjú és a Siranui, melyeket Unrjú Kjúkicsiről és Siranui Kóemonról neveztek el. A végrehajtáskor a jokozunát ketten kísérik, a tacsimocsi, valamint a cujuharai. bélyegkép|Dohjó-iri szertartás. jobbra|bélyegkép|A 68. jokozuna, Aszasórjú dohjó-irije, derekán cuna. dohjó-macuri (土俵祭り - dohyo-matsuri) A dohjó felszentelési (megtisztítási) rituáléja a torna első napján. dohjó-mavasi (土俵回し - dohyo-mawashi) Tornán hordott mavasi. Hivatalosan a Szumószövetség csak sötétkék vagy fekete színű viselését engedélyezi, de ezt a szabályt nem veszik olyan komolyan. dzsa-no-me (蛇の目 - ja-no-me) "Kígyószem". Ez a homoksáv öleli körbe a dohjó széleit jelölő szalmabálákat, a jobidasik többek között ezt söprögetik a küzdelmek előtt. Célja, hogy a homokban hagyott nyomokból esetleg könnyebben megállapítható legyen a küzdelem győztese. dzsikan desz (時間です - jikan desu) Itt az idő! A gjódzsi felhívása a kezdésre. dzsinku (甚句 - jinku) Lásd: szumó-dzsinku. dzsói-dzsin (上位陣 - jōi-jin) Magas rangúak. Azokra a birkózókra használják, akik potenciálisan szembekerülhetnek egy jokozunával a tornán. Gyakorlatban maegasira 4 vagy afölötti rangúakat jelenti. dzsonidan (序二段 - jonidan) Alulról a második szumóosztály, a dzsonokucsi fölött és a szandanme alatt helyezkedik el. dzsonidan-kaku (序二段格 - jonidan-kaku) A jobidasik és a gjódzsik nyolcadik rangfokozata. dzsonokucsi (序の口 - jonokuchi) A legalsó szumóosztály, maga a kifejezés azt jelenti, hogy "ez még csak a kezdet". dzsonokucsi-kaku (序の口格 - jonokuchi-kaku) A jobidasik és a gjódzsik legalacsonyabb (kilencedik) rangfokozata. dzsungjó (巡業 - jungyō) Regionális, a szumót népszerűsítő körutak, melyeket a tornák között rendeznek, ilyenkor a birkózók bemutatóküzdelmeket vívnak. Néha külföldön is tartanak ilyeneket. dzsunjúsó (準優勝 - junyūshō) A bajnokság második helyezésének nem hivatalos megnevezése. bélyegkép|Egy rjó értékű koban, lásd dzsúrjó. dzsúrjó (十両 - jūryō) Tíz rjó. Eredetileg ennyi volt egy profi birkózó fizetése. Ma a második legmagasabb osztályt jelenti a szumóban, mely a makuucsi alatt és a makusita fölött van, egyben ez a legalacsonyabb olyan osztály, ahol a birkózók fizetést kapnak és sokrétű kiváltságokat élveznek. dzsúrjó-kaku (十両格 - juryo-kaku) A jobidasik és a gjódzsik ötödik rangfokozata. e-banzuke (絵番付) Illusztrált banzuke (nem hivatalos). ebosi (烏帽子 - eboshi) A gjódzsi kalapja, fekete színű. fumi-davara (踏み俵 - fumi-dawara) A dohjó oldalába vájt lépcsőfokok. fundosi (褌 - fundoshi) Ágyékkötő. Micuként hivatkoznak rá, összefoglaló kifejezés az ünnepi kötényre és a mavasira. fundosi-kacugi (褌担ぎ - fundoshi-katsugi) Degradáló jelző az alacsonyabb rangú rikisikre. Arra utal, hogy a saját mavasijukon kívül a többiekét is ők mossák. fusza (房 - fusa) A jukatáról lógó bojtok, melyek az évszakokat jelképezik, továbbá a gjódzsi gunbai-járól lógó színes bojtot is így nevezik. fuszenpai (不戦敗 - fusenpai) Kiírt küzdelemről hiányzás miatti automatikus vereség. Ha egy birkózó sérülés vagy egyéb ok miatt feladja a tornát, a következő küzdelmét automatikusan elveszti, a többinél pedig távollét lesz feltüntetve az eredménytáblázatokon. fuszensó (不戦勝 - fusenshō) Az ellenfél kiírt küzdelemről való hiányzása miatti automatikus győzelem. A rendszert az 1927 májusi tornán vezették be, végső formáját Hitacsiiva és Miszugiiszo 1928 januári esetét követően nyerte el, azt megelőzően a távollétet mindkét birkózóhoz beírták, függetlenül attól, hogy melyikük miatt maradt el a küzdelem. gaburi-jori (がぶり寄り - gaburi-yori) Az ellenfél eltolása törzzsel. ginó-só (技能賞 - ginō-shō) Technikai díj, melyet szekivake rangtól lefelé lehet elnyerni. Lásd: szansó.
gjódzsi (行司 - gyōji) Szumó döntőbíró. Számos feladata van a bíráskodáson kívül, részt vesz a például a banzuke elkészítésében is. Előmenetelük a birkózókéhoz elnevezéseiben nagyon hasonló rangrendszer keretein belül történik. Ruházatuk és annak egyes elemei egyértelműen jelzik rangfokozatukat.gjódzsi-damari (行司溜り - gyōji-damari) A következő mérkőzésre váró gjódzsi helye a dohjó mellett, lásd még: damari.gunbai (軍配) Harci legyező, a döntőbíró (gjódzsi) alapvető kelléke, ezzel jelzi a győzelmet és a különböző utasításokat. Régen szamuráj katonatisztek használták parancsok kiosztásához.gunbai-dóri (軍配通り - gunbai-dōri) A bírói tanácskozást (mono-ii) követően a gjódzsi döntését a többi bíró (simpan-ii) megerősíti. Szó szerinti fordításban "[a] gunbai szerint". gunbai-szasicsigae (軍配差し違え - gunbai-sashichigae) A gjódzsi döntésének mono-iit követő megváltoztatása. Szó szerinti fordításban: "[a] gunbai rossz irányba mutat[ott]".hakkejoi (はっけよい - hakkeyoi) A szumó mérkőzésvezető (gjódzsi) által használt biztatószó melyet küzdelem közben kiabál, általában amikor az holtpontra jutott (megállt). Jelentése körülbelül "Adj bele mindent!", "Mindent bele!".hanamicsi (花道 - hanamichi) Két égtáj (kelet és nyugat) felőli "ösvény", amin végigmenve a dohjóra lehet jutni az öltözőkből. A valóságban ez egy zárt, majd az arénában a nézőtér szekciói között vezető nyitott folyosót jelent.hacu (初 - hatsu):Az "első-", szóösszetételen belül használt előtag. Például: hacu-basó: az év első, januári tornája.hacu-dohjó (初土俵 - hatsu-dohyo) A birkózó első dohjóra lépése.hacu-kao-avasze (初顔合わせ - hatsu-kao-awase) Az a küzdelem, amikor két rikisi először találkozik a makuucsi osztályban.hana-zumó (花相撲 - hana-zumo)