Az Alternatíva Németországért (németül: Alternative für Deutschland, rövidítve AfD) német politikai párt, amelyet a társadalomtudományi szakirodalomban jobboldali populistaként, valamint egyes források szélsőjobboldali és völkisch-nacionalista irányultságúként írnak le. A pártot 2013-ban alapították. A 2014-es európai parlamenti választáson bejutott az Európai Parlamentbe, később valamennyi német tartományi parlamentbe. A 2017-es szövetségi választás után a 19. Bundestag harmadik legnagyobb frakcióját alkotta; a 2025-ös szövetségi választás óta a második legnagyobb frakció. Eddig sem tartományi, sem szövetségi szinten nem vett részt kormányzásban.
Az AfD kezdetben euroszkeptikus, gazdaságilag liberális, nemzeti liberális és neoliberális álláspontokat képviselt. A szakirodalom egy része szerint egyes részei már a kezdetektől a nemzeti konzervativizmus és a völkisch nacionalizmus irányába húztak. Alapítása óta a párt irányvonala több elemző szerint fokozatosan jobbra tolódott; 2024-ben a francia Rassemblement National megszakította vele az együttműködést az Európai Parlamentben. Gazdaságpolitikai elemzések szerint az AfD javaslatai a jóléti állam szerepének csökkentésével járnának, és az alacsony jövedelműeket a magas jövedelműekhez képest kedvezőtlenebbül érintenék; a párt a beruházásokkal szemben a megszorító költségvetési politikát részesíti előnyben. Ugyanakkor nyugdíjemelést, valamint az öröklési adó és az ingatlanadó eltörlését követeli. A párt szigorú migrációs politikát támogat, és egyes képviselői a kényszerű remigráció (visszatelepítés) olyan változatait is felvetették, amelyek egyes megfogalmazások szerint külföldi gyökerű német állampolgárokat is érintenének. Björn Höcke 2018-as könyvében ezzel összefüggésben használta a „jól temperált kegyetlenség” kifejezést. A Bundestagban képviselt pártok közül egyedüliként az AfD vitatja az emberi tevékenység meghatározó szerepét a jelenlegi éghajlatváltozásban; programjában nem támogatja a klímavédelmi technológiák és intézkedések jelenlegi állami ösztönzésének több elemét. Évek óta – így Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után is – az Oroszországgal való gazdasági és politikai kapcsolatok fenntartását, illetve helyreállítását szorgalmazza; ezt az irányvonalat kritikusai és egyes elemzők oroszbarátként jellemzik. E téren együttműködik az Egyesült Államok Donald Trump vezette kormányzatának egyes részeivel.
A párt irányvonalának több elemző által leírt jobbra tolódását és radikalizálódását mérsékeltebb képviselők kilépése és vezetőváltások kísérték. A párton belül különböző, részben egymásnak is ellentmondó csoportok és irányzatok, informális pártszárnyak, valamint egyéni álláspontok vannak jelen. A szakirodalom egyes kisebb csoportokat keresztény fundamentalistaként, illetve közvetlen demokratikus nézeteket képviselőként ír le; nagyobb szervezett részeihez pedig egyes kutatók autoriter, völkisch-nacionalista, homofób, antifeminista, antiszemita és történelmi revizionista álláspontokat társítanak. A párton belüli, szélsőjobboldalinak minősített irányzatok egyik fő szerveződési központjának a hivatalosan feloszlatott, de továbbra is aktív, Björn Höcke türingiai tartományi elnök körül szerveződő Flügelt („Szárny”) tekintik. 2024-ben a küldöttek 60%-át és az elnökség kétharmadát sorolták ehhez a körhöz. Egyes tartományi alkotmányvédelmi hivatalok és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) több tartományi szervezetet és a párt más részeit – az Új Jobboldal olyan csoportjaihoz fűződő kapcsolataik miatt, mint az Identitárius Mozgalom – „bizonyítottan szélsőjobboldalinak”, valamint Németország szabad demokratikus alaprendje ellenfeleinek minősítették. Így járt 2023-ban a párt akkori ifjúsági szervezete, a Junge Alternative für Deutschland (JA) is; ezt 2025-ben feloszlatták, és a Generation Deutschland (GD) nevű új szervezettel váltották fel.
2018 óta a német alkotmányvédelmi hivatalok az AfD egészét megfigyelés alatt tartják. 2021 elejétől a BfV a szövetségi pártot szélsőjobboldali gyanú alapján megfigyelhető szervezetnek (Verdachtsfall) minősítette. Az AfD ez ellen indított keresetét jogerősen elutasították. A BfV 2025 májusában az egész AfD-t „bizonyítottan szélsőjobboldali törekvésnek” minősítette, a minősítés alkalmazását azonban egy ideiglenes felfüggesztési kötelezettségvállalással (Stillhaltezusage) a sürgősségi eljárásban meghozandó döntésig felfüggesztette. 2026 februárjában a Kölni Közigazgatási Bíróság ideiglenesen megtiltotta a BfV-nek e minősítés alkalmazását az alapeljárás elsőfokú döntéséig. Profil
Az AfD 2013. április 14-i alapító pártkongresszusán elfogadta első választási programját.Alternative für Deutschland: Wahlprogramm – Parteitagsbeschluss vom 14.04.2013. abgeordnetenwatch.de. PDF. Hozzáférés: 2023-05-11. 2014-ben politikai irányelvek, később stratégiai dokumentumok és határozatok követték – többek között a menedékjog szigorításáról, az euró- és külföldiekkel kapcsolatos politikáról, az iszlamizmusról és a fegyverjogról.Gerhard Schröder: Neues Strategiepapier – Die AfD schwenkt nach rechts. Deutschlandradio. 2015-01-22. Hozzáférés: 2015-07-07.
2016 május elején az AfD stuttgarti pártkongresszusán elfogadta alapprogramját, egy olyan tervezet alapján, amelyet munkacsoportokban, mintegy 1000 tag részvételével dolgoztak ki.Kay-Alexander Scholz: Was die AfD wirklich will – Parteitag soll entscheiden. Deutsche Welle. 2016-04-29. Hozzáférés: 2016-05-05. Európa-politika
bélyegkép|jobbra|Az AfD 2013-as szövetségi választási plakátja az euró- és valutapolitikáról 2016-os alapprogramjában a párt politikai szövetségként elutasította az Európai Uniót (EU), és csupán az elődjéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK) hasonló gazdasági közösséget támogatott. Az eurót „befejezendő kísérletnek” nevezte; az euróövezetben maradásról népszavazást kívánt tartani.Das hat der AfD-Parteitag beschlossen. Süddeutsche Zeitung. 2016-05-01. Hozzáférés: 2016-05-02. Egyes képviselői az Egyesült Királyság uniós kilépéséhez hasonlóan Németország kilépését is követelik az Unióból (Dexit). Hivatalosan és a pártvezetés részéről a kilépést végső eszköznek tekintik arra az esetre, ha elmaradnának az EU alapvető reformjai.AfD-Parteitag streitet über „Dexit“. Zeit Online vom 12. Januar 2019. Az EU „elégtelen legitimációjára” hivatkozva az AfD egyes szakpolitikák renacionalizálását követeli.Marcel Lewandowsky: Die Verteidigung der Nation: Außen- und europapolitische Positionen der AfD im Spiegel des Rechtspopulismus. In: Alexander Häusler (Hrsg.): Die Alternative für Deutschland. Programmatik, Entwicklung und politische Verortung. Wiesbaden 2016, oldal 42/45. Elutasítja az euróövezet közös felelősségvállalását. A garanciákból eredő felelősségi kockázatokat – így az eurómentő és a bankmentő intézkedések kockázatait – fel kellene tüntetni a pénzügyi tervezésben.Günther Lachmann: Die konkreten Ziele der Alternative für Deutschland. Welt Online. 2013-04-06. Hozzáférés: 2013-04-07. Alice Weidel 2024-ben bejelentette, hogy egy AfD-kormány esetén népszavazást tartana az EU-tagságról, ha kudarcot vallanának azok az átfogó uniós reformok, amelyeknek szerinte helyre kellene állítaniuk a nemzeti szuverenitást. Úgy vélte, Nagy-Britannia 2016-ban „teljesen helyesen” járt el a Brexit-népszavazással. A 2024-es európai parlamenti választási program az EU-t „megreformálhatatlannak” és „kudarcot vallott projektnek” nevezte.Dexit-Referendum-in-Aussicht.html AfD-Vorsitzende: Alice Weidel stellt Wählern „Dexit“-Referendum in Aussicht – Die Welt. német nyelven. Hozzáférés: 2025-06-18. A 2025-ös szövetségi választási programból ugyanakkor kimaradt az Európai Unióból való kilépés (Dexit) követelése; helyette „az Európai Unióból az európai nemzetek szövetségébe való átmenetről” beszélt.Dexit-aber-Rueckkehr-zur-Wehrpflicht-article25482660.html AfD fordert lieber keinen „Dexit“, aber Rückkehr zur Wehrpflicht. n-tv Nachrichten. ntv. 2025-01-12. német nyelven. Hozzáférés: 2025-06-26. Pénzügy- és gazdaságpolitika
Az AfD gazdaság- és pénzügypolitikáját több elemzés neoliberálisnak, egyes források kifejezetten szélsőségesen neoliberálisnak minősítik. A párt szűkíteni kívánja az állam piacbefolyásoló szerepét, és nagyobb teret adna a piaci erők érvényesülésének. Kritikus elemzések szerint ez a jóléti állam szerepének jelentős visszaszorításával járna.Ralf Havertz: Right-Wing Populism and Neoliberalism in Germany: The AfD’s Embrace of Ordoliberalism. New Political Economy. Kötet: 24. Szám: 3. 2019-05-04. Oldal: 385–403. DOI: 10.1080/13563467.2018.1484715. Hozzáférés: 2025-02-04.Thomas Biebricher: Neoliberalism and Authoritarianism. Global Perspectives. Kötet: 1. Szám: 1. 2020-05-11. DOI: 10.1525/001c.11872. Hozzáférés: 2025-02-04.Marcel Fratzscher: AfD-Wähler: Wer zum AfD-Milieu zählt, der sollte vor allem nicht die AfD wählen. Die Zeit. Hamburg. 2023-09-01. Hozzáférés: 2023-11-20.Georg Simmerl: Thomas Biebrichers „Politische Theorie des Neoliberalismus“. Süddeutsche Zeitung. 2021-02-08. német nyelven. Hozzáférés: 2025-02-04.
Az AfD a megszorító költségvetési politika mellett foglal állást, és kiáll a német adósságfék fenntartása mellett. A párt számára az államadósság törlesztése elsőbbséget élvez a beruházásokkal szemben. Különösen a gazdaság dekarbonizációjába irányuló beruházásokat utasítja el.deutschlandfunk.de: Bundestagswahl 2025 – Wahlprogramme: Schuldenbremse und Haushalt. 2025-01-21. német nyelven. Hozzáférés: 2025-01-27.Schuldenbremse: Wie positionieren sich die Parteien?. Bayerischer Rundfunk. 2025-01-15. német nyelven. Hozzáférés: 2025-01-27. Az AfD nemzeti keretek között fejlesztené tovább a digitális technológiákat; többek között országos MI-kutatási támogatást javasol. A 2021-es szövetségi választási programja nem tartalmazott a klímatechnológiák ösztönzését szolgáló gazdaságpolitikai elképzeléseket.Diese Zukunftstechnologien wollen die Parteien nach der Wahl antreiben. Handelsblatt. Hozzáférés: 2024-09-17. Gazdasági körökben az AfD-t a külföldi szakemberek Németországba vonzását nehezítő tényezőnek tekintik.Wenn das ostdeutsche Image gefragte Experten aus dem Ausland vergrätzt. Handelsblatt. Hozzáférés: 2024-09-17.
Az adójogot a Kirchhof-modell mintájára alakítaná át, és csökkentené az adókat, különösen a magas jövedelműekét. A modell a jelenlegi 45 helyett 25%-os legmagasabb adókulcsot irányoz elő. Ez jelentősen csökkentené az állam adóbevételeit. Az AfD eltörölné az öröklési adót, az iparűzési adót pedig felülvizsgálná. Elutasítja a nagy vagyonok megadóztatását. Megszüntetné a szolidaritási pótadóot is, amelyet még a legmagasabb jövedelműek fizetnek.
A Mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ elemzése a 2025-ös szövetségi választási programról arra jutott, hogy az AfD reformjavaslatai nyomán egy kétgyermekes, alacsony jövedelmű családnak évente 440 euróval kevesebb állna rendelkezésére. Ezzel szemben egy évi 180 000 euró bruttó jövedelmű családot a párt tervei 19 190 euróval tehermentesítenének.Pressemitteilung: Wen die Parteien entlasten würden. ZEW Mannheim. Hozzáférés: 2025-01-22.Diese Partei-Pläne könnten den Haushalt um bis zu 188 Milliarden Euro belasten. merkur.de. 2025-01-21. német nyelven. Hozzáférés: 2025-01-22.
Amikor Donald Trump 2025-ben bevonta a milliárdos Elon Muskot a kormányzásba – amit a Demokrata Párt politikusai az oligarchia felé tett lépésként bíráltak –, Alice Weidel kijelentette, hogy Németországban is üdvözölné, ha olyan „sikeres vállalkozók”, mint Elon Musk, Peter Thiel vagy Theo Müller részt vennének a kormányzásban.Sophia Boddenberg, dpa: AfD: Weidel spricht sich für Einbindung von Superreichen in Regierung aus. Die Zeit. Hamburg. 2025-01-20. Hozzáférés: 2025-01-22.Vorbild Elon Musk: AfD will Superreiche in der Regierung sehen. 2025-01-22. német nyelven. Hozzáférés: 2025-08-01.