Jacob Berend Bakema (Groningen, 1914. március 3. – Rotterdam, 1981. február 20.) holland építész. Ő és hivatalbeli társa, Johannes Hendrik van den Broek számos nagy városépítési projektet irányítottak Észak-Németországban és Hollandiában (Niederland). A CIAM szervezet résztvevő tagja, továbbá az 1953 - 1981 közt tevékenykedő TEAM 10 (Team X) nevű építészcsoportnak is.
200px|right|thumb|Gyalogoszóna Lijnbaan i (1950), 200px|right|thumb|Radio Nederland Weltrundfunkgebäude (1956–1961) 200px|right|thumb|Punkthochhaus (rechts) im Hansaviertel, Berlin (1960) 200px|right|thumb|Rathaus in Marl (1960–1965) 200px|right|thumb|Gemeentehuis Ede (1965–1976) 200px|right|thumb|Aula TU Delft (1966) 200px|right|thumb|Architekturfakultät der TU Delft (1970) 200px|right|thumb|Rathaus Terneuzen 1973 200px|right|thumb|Kirche in Nagele (1954–1958) 200px|right|thumb|Centrale Bibliotheek Rotterdam (1980)
Életrajza, munkássága Bakema egyszerű környezetből származott, s a groningeni Technischen Schule tanítványa volt. A későbbi feleségét is itt ismerte meg, aki ugyanott művészetet tanult. Bakema családi környezetén keresztül ismerkedett meg a Krisnamúrtis tanokkal. Bakema befejezésül tanulmányait az mszterdami Akademián fejezte be, 1941-ben, egy Mart Stam mellett készített projekttel,http://www.acamedia.info/arts/architecture/bartning7.htm és ettől kezdve az ottani építészeti hivatalnál (Stadtbauamt) dolgozott.
A második világháború után változtatott munkahelyén, a rotterdami Stadtbauamthoz, és ettől az időtől vett részt a CIAM szervezetében. 1948-ban Michiel Brinkmann irodájában jelentkezett Bakema és Johannes Hendrik van den Broek. (A Bakema and van den Broek építészeti iroda alapítója Michiel Brinkman, akinek főműve a Spangen lakótelep Rotterdamban (1919-1920).
Az iroda ezt követően alakult nemzetközileg elismertté, a modern építészeti törekvések úttörőjévé. Bakema a CIAM-ból kivált új építészeti irányzat, a Team X vezető egyénisége. A második világháború után készített lakóépületei a korábbi, 1930-as hollandiai építészeti hagyományokat viszi tovább. Mint a Zeitschrift Forum (1959–1963) szerkesztője, Hollandiábn számos építészeti vitát tartott. Ezek fő gondolata (Grundidee), amely számos lakásépítési programjában is megjelent, a wachsende Haus, azaz a változó (növekvő, átalakuló) ház (lakás), amely az iparosított lakásépítési szabványosításához (standardisierten Hauskern) kapcsolódott.
Bakema építészetében a tartalom-forma egységen belül hangsúlyt kap a forma, amely visszahat a funkcióra, a társadalmi együttélés struktúráira.Kubinszky Műveiben, elsősorban városépítészeti együtteseinél a tiszta és logikus szerkezeti rendszer nagyvonalú, és kifejező tér-tömeg szervezettel társul.
Megvalósult munkái 1948–1951: Raktárépület Firmen ter Meulen, Wassen und van Vorst - Rotterdam, Bierstraat 1949–1953: Raktárközpont De Lijnbaan - Rotterdam 1949–1953: Filmszinházt ́Venster - Rotterdam, Gouvernestraat 1950: Mozi - Hengelo 1950–1958: Klein Driene együttes - Hengelo 1951: Hoving lakóház - Drachten 1951–1953: Műhely és raktárépület „Holland-America-Lijn“ - Wilhelminapier in Rotterdam 1956–1961: Rádióközpont - Hilversum, Witte Kruislaan 55 1956–1965: Lakónegyed - Leeuwarden Nord 1951–1962: Laboratorium - Technischen Universität Delft 1954–1958: Raktárküzpont és templom - Nagele 1955–1959: Teraszházegyüttes - Vrederust Ost in Den Haag 1957: Városháza átépítése - Brielle 1957–1959: Nord-Kennemerland regionális terve (mit J. M. Stokla-val) 1957–1958: Orvoslakás - Middelharnishttp://germanpostwarmodern.tumblr.com/post/135924842147 1957–1960: Magasház - Hansaviertel, Berlin-Tiergarten, Bartningallee 7 (mit J. M. Stokla) vor 1958: Zeilenwohnbauten in BredaDer Baumeister, Jahrgang 1968, Heft 4. 1960: Euromast kilátótorony - Rotterdam 1960–1965: Városháza - Marl 1961: Hamburg-Steilshoop beépítési terve 1961: van Buchem lakóház -Rotterdamhttp://www.broekbakema.nl/site_ENG/?m=p&s=3&p=120&i=8&show=omschr 1961: Forum Leverkusen tervpályázati terve 1961: tervpályázat Neuen Stadt Wulfen 1962: Siedlung Eindhoven-Woensel (Projekt) 1962: Werkhalle der Fa. Welzenes in Spijkenissehttp://www.e-periodica.ch/digbib/view?pid=buw-001:1962:16::619 1963: Reformierte Kirche in Schiedam 1963–1972: Rathaus in Terneuzen 1964–1966: Studentenclub Hermes in Rotterdam 1964–1966: Wohnhaus Valk in Nieuwerkerk aan den IJssel 1965: Studienprojekt Pampus 1965–1967: Wohnhaus Van Ierland . Rotterdam 1965–1976: városháza - Ede 1966: Aula der TU - Delft 1966–1974: Kórház - Apeldoorn 1968–1970: Niederländischer Pavillon der Weltausstellung Ōsaka 1969–1975: Freizeitzentrum Bos en Strand in Horst-America 1970: Architekturfakultät der TU Delft (2008 abgebrannt):nl:Faculteitsgebouw Bouwkunde (TU Delft) 1970–1972: Rechenzentrum in Amstelveenhttp://germanpostwarmodern.tumblr.com/post/127848059636 1971–1976: Erasmus – Colleg in Zoetermeer 1973: Haus Seckendorff auf den Bahamas, Westindien 1973: Städtisches Zentrum Eindhoven (mit Herman Hertzberger) 1980: Zentralbibliothek Rotterdam
Irodalom Jürgen Joedicke: Dokumente der Modernen Architektur Bd.3: Van den Broek und Bakema. Karl Krämer Verlag, Stuttgart 1963 (Szerk). Kubinszky M.: Modern építészeti lexikon (30. old.) - Bp. 1978. Műszaki Kiadó - . Encyclopedia Britannica Hungarica Cd. vers. 2005.
Weblinks Silvio Franke, Sandy Hahn: Die Architektur von van den Broek und Bakema (PDF; 10,6 MB) Website des Büros Broek-Bakema
Jegyzetek
Kategória:Holland építészek Kategória:1914-ben született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:Groningeniek