A franciaországi Champagne borvidék pezsgőjéről annyira nevezetes, hogy a földrajzi nevet egykor a pezsgő szinonimájaként emlegették. A pezsgőgyártás Champagne-ban bontakozott ki, és onnan terjedt el az egész világon.http://www.boraszportal.hu/hirszuret/a-pezsgo-tortenete-2449
A név eredete Champagne neve földrajzi árujelző, ezen belül eredetmegjelölés. Több száz évre tekinthet vissza a terroir, amelynek jellegzetessége a meszes, krétás talaj, ami meghatározza a Champagne különleges ízvilágát. Bár évtizedeken keresztül számos országban a Champagne szót a pezsgő szinonimájaként használták, kizárólag ennek a borvidéknek a termelői jogosultak ennek a földrajzi árujelzőnek a használatára .
A terület éghajlati adottságai
A különféle területek és települések mikro-klímája egyesíti a más és más éghajlati, talajzati és a domborzati tulajdonságokat, amely a régión belüli sokszínűséget eredményezi. Champagne régió északi elhelyezkedése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a részben szárazföldi és óceáni éghajlat közösen teremtse meg a sajátos bortermelő feltételeket, ahol a szőlő megfelelő savtartalmat ér el, ami a Champagne termeléshez létfontosságú. A kontinentális időjárást kettősség jellemzi. Mialatt a nyári időszakban biztosítja a magas számú napsütéses órákat, aközben a kemény téli fagyokat is produkálja. Mivel az óceáni klíma alacsony hőmérsékletet eredményez, így nincs mérvadó változás az egyes években.
Ez a kettős időjárás biztosítja a folyamatos, de enyhe csapadékot, ami által kedvező mennyiségű vizet kap a szőlő, hogy jó minőségű gyümölcs teremhessen.
A nyári meleg, az egyenletesnek mondható hűvös időjárás és a folyamatos csapadék hozzá segít ahhoz, hogy a szőlő nem lesz túl édes, azáltal hogy túlérik. A Champagne régióban egyebek között ez a hosszú érési folyamat érvényesíti azt, hogy a teltség és a savasság összhangban legyen, ami a minőségi és a hosszú élettartamú bor termelésének kulcsa.
Története
A Franciaország Champagne tartományában régóta ismerték a buborékos bort, ami akkoriban selejtnek számított, hiszen a hűvös éghajlati adottságok következtében az erjedés sokszor csak a szüretet követő év tavaszán fejeződött be. A fáma szerint, az első pezsgőt 1670-1715 között, a hautvilliersi Szent Benedek-rendi apátság pincevezetője Dom Pierre Pérignon alkotta meg, méghozzá úgy hogy parafa dugóval zárta le a palackot, amelyet viasz áztatta drótkengyellel erősített meg. Sok éven át titok övezte a készítés folyamatát, ennek ellenére a 18. században már nagy népszerűségnek örvendett, és a 19. században már Európa szerte készítettek pezsgőt.
Felhasznált szőlőfajták
A Champagne-t zömében három szőlőfajtából készítik – Pinot Noir, Chardonnay és Pinot Meunier. Olykor felhasználnak Pinot Blanc, Arbane, Petit Meslier és Pinot Gris szőlőfajtákat is – bár ezek csak a telepített szőlők elenyésző arányát, kb. 0,3%-át adják.
Pinot Noir (az ültetvények 38%-a) Elsősorban Montagne de Reims és Côte des Bar lejtőin termesztik. Kék szőlőfajta, ami fehér levet ad. Piros bogyós gyümölcsök aromáit, karaktert és testet ad a Champagne-nak.
Pinot Meunier (az ültetvények 32%-a) Egy másik kék szőlőfajta, ami szintén fehér levet ad. Elsősorban Vallée de la Marne régióban termesztik, a teltség és gyümölcsösség jellemzi.
Chardonnay (az ültetvények 30%-a) Fehér szőlőfajta, többnyire a Côte des Blancs régióban ültetett, ami virágos és ásványos ízjegyeket ad a Champagne-nak.
A legfontosabb termőterületek
Montagne de Reims
Egy gigantikus hegyplató, ami gyengéden terül el nagyjából Reims és Epernay között. Mindenekelőtt Pinot Noir szőlőre bukkanhatunk, de Pinot Meunier és Chardonnay is fellelhető. Grand Crus települések: Ambonnay, Beaumont-sur-Vesle, Bouzy, Louvois, Mailly-Champagne, Puisieulx, Sillery, Tours-sur-Marne, Verzy, Verzenay.
Vallée de la Marne A Marne folyó mindkét oldalán szőlőtermő lankák fedezhetőek fel, Aÿ településtől indulnak és Château-Thierry-n túl nyúlnak el. Jellemzően Pinot Meunier szőlőfajtával ültetett. Grand Crus település: Aÿ.
Côte des Blancs
A szőlőt adó földek északon Epernay-től kezdődnek és délen nagyjából Sézannei településig terülnek el. Legfőképp Chardonnay szőlőfajta a jellemző. Grand Crus települések: Avize, Oger, Cramant, Chouilly, Le Mesnil-sur-Oger, Oiry.
Côte de Sézanne
A Côte des Blancs közvetlen déli folytatása. Elsősorban Chardonnay szőlőfajta a jellemző, hasonlóan a szomszédos Côte des Blancs-hoz, de a talajszerkezetben több az agyag és a márka. Fontosabb települések: Sézanne, Villenauxe-la-Grande. Bár gyakran a Côte des Blancs alrégióhoz sorolják, önálló karakterrel bír, és a frissebb, gyümölcsösebb Chardonnay alapborok egyik fontos bázisa.
Côte des Bar A Szajna és az Aube folyók között megbújó kis dombok jellemzik. A régióban leginkább Pinot Noir szőlőfajta terem. Grand Crus települések: Bar-sur-Aube, Bar-sur-Seine, Essoyes, Mussy-sur-Seine, Les Riceys.
A pezsgőkészítés Champagne-ban
A Champagne markáns illattal ugyan nem rendelkezik, de savas alap borból készül, ez franciául a „cuvée”. A lassú folyamat váratlan hőmérséklet csökkenésnek van kitéve, így az erjedés nem lesz végérvényes és valamennyi cukortartalom is megmarad. Idővel bepalackozzák, és melegebb hőfokon tárolják, hogy a borban rejlő élesztők a palackban ismét felébredjenek, és újra elkezdjék a cukor lebontását. A másodlagos erjedési folyamat hatására a szén-dioxid gáznak nincs kiút, így keveredik a borban mindaddig, amíg a palack felnyitásra nem kerül. Sokrétű pezsgő készítési eljárás ismert, de Champagne-ban kizárólag a szigorú szabályoknak megfelelő módszert, az úgynevezett „Méthode Traditionnelle” vagy más néven „Méthode Champenoise” technikát gyakorolják. (A Méthode Traditionelle az a világ szinten elterjedt módszer, amelynek alapjait a legenda szerint Dom Pierre Pérignon szerzetes fektette le a 17. század végén. Az alap borokat házasítják, majd bepalackozva élesztő seprőn érlelődik hosszú éveken keresztül, minél hosszabban, annál különlegesebb aromákkal gazdagodva, ezt követően a degorzsálás és likőrözés teszi egésszé az eljárást.)
Ezen eljárás során készülnek azok a palackban erjesztett és érlelt Champagne-ok, amelyeknél a tirázslikőr cukortartalmának másodlagos erjesztése, valamint a seprőn érlelés is ugyanazon palackon belül zajlik le, továbbá a seprődugó kilövetése is a hagyományos degorzsálás útján történik. A Champagne ilyenkor ugyanabban a palackban kerül az üzletek polcaira, mint amelyikben erjesztették és érlelték. A pezsgőspalackokban felszabadult seprőt a pezsgőmesterek rázóállványon, sajátos mozdulatokkal a dugóra rázzák (ezt ma több helyen már géppel is végzik). Ezt követően a palackokat degorzsálják. Ez egy izgalmas része a folyamatnak, hiszen az üvegek száját fagyasztó kádba teszik, így a seprő jégdugóvá dermed, majd ezt a palackban a másodlagos erjedésnek köszönhetően uralkodó mintegy 6 bar nyomással kilövetik. A degorzsálás során a távozó seprő és Champagne mennyiségét palackonként az expedíciós likőrrel pótolják, amely segítségével beállítják a végleges cukortartalmat, amelynek mértékét dosage-nak (dozázs) hívjuk, ami egy átlagos Brut Champagne-ban ez 8-12 gramm cukor/litert jelent. Mindazonáltal készülnek expedíciós likőr hozzáadása nélküli darabok, ezt Brut Nature-nak, vagyis nyers pezsgőként jegyezzük, jellemzőjük a markáns, feszes íz.
Végezetül a palackot parafa dugóval és drótkosárral lezárják, címkézik, majd csomagolják.
Jegyzetek
Források franciapezsgok.hu Champagne.ft Champagne Campus Glass of Bubbles Champagne Ardenne Tourism Maisons Champagne A megfizethető luxus!
Kapcsolódó szócikkek Pezsgő
További információk
chateauloisel.com EU-jogeset ( T‑212/02. sz. ügy, Commune de Champagne és társai kontra az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága) Az eredetmegjelöléssel nem rendelkező és az eredetmegjelöléssel rendelkező termékek közötti összehasonlító reklám bizonyos esetekben megengedett (C-381/05. sz. ügy, De Landtsheer Emmanuel SA kontra Comité Interprofessionnel du Vin de Champagne és Veuve Clicquot Ponsardin SA)