A glokalizáció (a globalizáció és lokalizáció összerántásával képzett összetétel) elsősorban arra az adaptációs folyamatra utal, ahogyan egy világméretekben elterjedt, azaz globálissá vált áru, életforma terjedése során igazodva a helyi kulturális környezethez újra lokálissá válik – így téve lehetővé a helyi piacok integrációját a világméretű piacokba.
A kifejezést először az 1980-as évek második felében használták egy a Harvard Business Review-ban megjelent publikációban. Az 1997-es „Globalization and Indigenous Culture” c. konferencián Roland Robertson szociológus úgy definiálta, mint „az univerzalizáló és partikularizáló tendenciák szimultán jelenlétét”.
A McDonald’s éttermek étlapja kapcsán alkalmazták a glokalizációt mint marketingstratégiát, amikor is az éttermek menüjét különböző országokban a helyi ízlésnek megfelelően variálták. Ez a helyi áruk és sajtó külföldi érdekek általi elnyomásának és az amerikanizáció jelenségének megfordítását jelentette. A glokalizáció körébe tartozik a kulturálisan érzékeny média használata a külföldi áruk a helyi közönséggel történtő elfogadtatása érdekében.
Definíció A glokalizáció a globálisan terjesztett áruk és szolgáltatások a helyi piacokhoz történtő idomulása. Számos analóg leírása létezik a folyamatnak, köztük szerepel egy polip és a csápjai, az ismeretségi hálózat egy csomópontja, illetve a világ bekerítése is.
A fogalom evolúciója A glokalizáció elképzelése a globális lokalizáció jelentésű japán dochakuka szóból ered. Kezdetben a mezőgazdasági technikák helyi feltételekre szabását jelentette. Divatszóvá akkor vált, amikor a japán üzleti életben kezdték alkalmazni az 1980-as években.Habibul Haque Khondker, "Glocalization as Globalization: Evolution of a Sociological Concept," Bangladesh e-Journal of Sociology. Vol. 1. No. 2. July, 2004 Magát a „glocal” kifejezést először Manfred Lange, a német nemzeti globális változás titkárságának vezetője használta. aki Heiner Benking kiállítási tárgyára, a Blackbox Nature: Rubics Cube of Ecology-ra ultalt vele egy nemzetközi tudományos-politikai konferencián.
A terminust az angol nyelvbe az 1990-es években Robertson, az 1990-es évek végén Keith Hampton és Barry Wellman kanadai szociológusok és Zygmunt BaumanHampton, Keith and B Wellman. 2002. "The Not So Global Village of Netville." Pp. 345-371 in The Internet in Everyday Life, edited by Barry Wellman and Caroline Haythornthwaite. Oxford: Blackwell. vitték átBarry Wellman and Keith Hampton, "Living Networked On and Offline" Contemporary Sociology 28, 6 (Nov, 1999): 648-54 Erik Swyngedouw szintén az első alkalmazók között volt.Soja, Edward W. Postmetroplis: Critical Studies of Cities and Regions. (Malden, MA: Blackwell Publishing, 2000), 199-200.
Az üzleti életben
A glokalizációval szembeni kihívások A glokalizáció az olyan vállalatok számára a legelőnyösebb, melyek decentralizált döntéshozatali mechanizmussal rendelkeznek. A járulékos költségek növekednek, mivel a cégek különböző kultúrák különböző igényeihez és szükségleteihez alkalmazkodva nem tudják szabványosítani termékeiket és projektjeiket. A feltörekvő piacokon új termékeket bevezető cégre sikeres példaként felhozhatók a McDonald's Indiában és Kínában kínált új rizses fogásai. A példából látszik, hogy a McDonald's piackutatást végzett és megértette, mi szükséges az új elvihetőétel-piacra való sikeres belépéshez. Ezek az előkészülete azonban igen költségesek és időigényesek lehetnek.
Számos kihívása ellenére a glokalizáció sok előnnyel járhat az alkalmazó vállalat számára, a nagyobb piaci elérés csak egy ezek közül. A glokalizáció társadalmi nyeresége sem elhanyagolható, hiszen a piaci versengés növekedése általában a termékek árait lefelé nyomja, ami a fogyasztók érdekeit szolgálja. Ez a folyamat csökkentheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, hiszen akik a helyi monopóliumok árazása miatt nem voltak képesek hozzájutni a termékhez, alacsonyabb áron megvásárolhatják azokat.
Bár a glokalizáció jelentős előnyökkel jár a fogyasztó számára, nem feltétlenül előnyös a termelőknek, főleg a piacra újonnan belépők, illetve a kistermelők nehezen veszik fel a versenyt a multinacionális versenytársak alacsony termelési költségeivel. Ez vagy magasabb árakkal, vagy alacsonyabb profitrátával jár, ami végső soron csökkentheti a piaci versenyt.
Kapcsolódó szócikkek Kulturális homogenizálódás Internacionalizálás és honosítás Amerikanizáció McDonaldizáció
Jegyzetek
Irodalom Bekh, K. (2016). A Company’s Marketing Mix in Terms of Glocal Marketing. Baltic Journal of Economic Studies, 2(5), 10-15 (in Web of Science: https://www.webofscience.com/wos/author/record/2340108; http://www.baltijapublishing.lv/index.php/issue/article/view/138)
Sarroub, L. K. (2009). Glocalism in literacy and marriage in transnational lives. Critical Inquiry in Language Studies (Special Issue: Immigration, Language, and Education) 6(1-2), 63-80. Hollensen, S. (2014). Global marketing, Pearson.
További információk The Glocal and Global Studies, GLOCALIZATIONS 2015, Victor Roudometof (2015), Taylor & Francis 2015, Global Change exhibition (May, 1990), and the poster on local and global change which a year later was the title for the "Local and Global Change" exhibition (1991) Glocalization links markets that are geographically dispersed and culturally distinct “Think globally, act locally”: ‘Glocalization’ in Taiwanese Higher Education Glocalisation of Bulgarian fashion in 2005 by Lubomir Stoykov Article on OECD report The process of the internationalization of the firm: The glocal strategy of McDonald’s
Kategória:Településtudomány Kategória:Társadalmi mozgalmak