A szubah (urdu: صوبہ) a tartomány neve volt a Mogul Birodalom idején Dél-Ázsiában. A szubah kormányzóját szubahdárnak nevezték,George Clifford Whitworth. Subah. An Anglo-Indian Dictionary: A Glossary of Indian Terms Used in English, and of Such English Or Other Non-Indian Terms as Have Obtained Special Meanings in India. London: Kegan Paul, Trench & Co. 1885. p. 301. amiből később a szubedár keletkezett, ami egy tisztséget jelentett az indiai hadseregben. A szubahot Akbár közigazgatási reformja idején vezették be 1572–1580-ban. Kezdetben 12 volt belőlük, de hódításainak köszönhetően uralkodásának végére 15-re gyarapodott a számuk. A szubahok szarkarokra, körzetekre oszlottak, majd ezek tovább osztódtak parganákra vagy mahalokra. Utódai, különösképpen Aurangzeb, még tovább bővítették a szubahok számát hódításaikkal. A korai 18. században, ahogy a birodalom bomlásnak indult, sok szubah gyakorlatilag önállósította magát, vagy a marathák, illetve britek foglalták el.
Történelem Eredetileg Akbár közigazgatási reformja alapján a birodalmat 12 szubahra osztották: Kabul, Lahor, Multán, Delhi, Agra, Aud, Alláhábád, Bihár, Bengál, Malva, Ádzsmír és Gudzsarát. A Dekkán elfoglalása nyomán még 3 szubahot alakítottak ki: Berár, Kandes (eredetileg a Dandes nevet kapta 1601-ben) és Ahmednagar (1636-ban átnevezték Daulatabadnak, majd Auragabadnak). Akbár uralkodásának végére így 15 szubahot számlált a birodalom, ami 17-re bővült Dzsahángír idején. 1607-ben Orisza, mint különálló szubah, kivált Bengálból. Sáh Dzsahán idején a szubahok száma 22-re emelkedett.Mahajan, V.D. (1991, reprint 2007). History of Medieval India, Part II, New Delhi: S. Chand, , 236. oldal Uralkodásának 8. évében Sáh Dzsahán leválasztotta a Telanganai szarkart Berárról és különálló szubahot szervezett belőle. 1657-ben egyesült Zafarabad Bidár szubahhal. Agrát 1629-ben Akbarabádnak nevezték el és Delhit pedig 1648-ban Sáhdzsahánabádnak.Habib, I (2003). The Agrarian System of Mughal India 1556-1707, New Delhi: Oxford University Press, , pp.8n, 451. oldal Kasmírt kimetszették Kabul tartományból, Tattát (Szindh) Multánból és Bidart Ahmednagarból. Egy ideig Kandahár különálló szubah volt a Mogul birodalomban, míg 1648-ban Perzsia bekebelezte. Aurangzeb ezekhez még hozzáadta Bídzsápurt (1686) és Golkondát (1687), mint új szubahokat. 21 szubah létezett uralkodása idején. Ezek a következők voltak: Kabul, Kasmír, Lahor, Multán, Delhi, Agra, Aud, Alláhábád, Bihár, Bengál, Orisza, Malva, Ádzsmír, Gudzsarát, Berár, Kandes, Aurangabád, Bidár, Tatta, Bídzsápur és Haidarábád (Golkonda).Habib, I (2003). The Agrarian System of Mughal India 1556-1707, New Delhi: Oxford University Press, , 4. oldal Bahádur sah idején 1710-ben Arkot mogul szubah lett.
Mai használat A kifejezést napjainkban leginkább Pakisztánban használják. Pakisztán tartományait szubahnak nevezik urdu nyelven annak ellenére, hogy Pakisztán tartományi felosztását Brit Indiától örökölte és azok nem követik a néhai mogul szubahok határait.
A Mogul Birodalom szubahjainak listája
Akbár eredeti tizenkét szubahja A tizenkét szubah Akbár közigazgatási reformja következtében jött létre: #szubahfőváros1Kabul (Kasmír kivált 1586-ban)Kabul2LahorLahor3MultánMultán4ÁdzsmírÁdzsmír5GudzsarátAhmedábád6DelhiDelhi7AgraAgra8MalvaUddzsaín9AudAjodhja10AlláhábádAlláhábád11BihárPatna12Bengáli szubahTanda (1574-95) Radzsmahal (1595-1610, 1639-59) Dakka (1610-1639, 1660-1703) Mursidabad (1703-57)
1595 után kialakult szubahok A szubahok, amelyek később keletkeztek (a megalakulás éveivel): #szubahfővárosmegalakulásasah13BerárElihpur1596Akbár14KandesBurhanpur160115Ahmednagar (1636-ban átnevezték Daulatabádnak) (későbbi neve Aurangábád)Ahmednagar (1601-1636) Daulatabad Aurangábád1601 (a hódítás 1635-ben fejeződött be)16OriszaKattakSáh Dzsahán17KasmírSzrinagar18TattaTattaKandahárKandahár1638 (1648-ban elveszítették)Telangana Nanded1636 (1657-ben beolvadt Bidárba)BalhBalh1646 (elveszett 1647-ben)BadaksanKundúz1646 (elveszett 1647-ben)19BidárBidár165620BídzsápurBídzsápur1684Aurangzeb21Haidarábád (Golkonda) Haidarábád1687
Jegyzetek
Fordítás
Hivatkozások http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ainakbarimap.jpg Keay, John (2000). India: a Történelem. Grove Press, New York. Markovits, Claude (szerk.) (2004). A Történelem Modern India: 1480-1950. Himnusz Press, London.
Kategória:India történelme