Kisemőke egykor önálló település, ma Nyitra része. Fekvése Nyitra délkeleti része, Tormos, Alsóköröskény, Malánta és Nagyemőke között.
Nevének eredete Magyar neve Emőke szláv személynévi eredetű lehet.Stanislav 1948, 237; Keresteš 2015, 73.
Története Az egykori település területén bronzkori megtelepedés nyomait is feltárták.Keresteš 2015, 47. Ugyanitt az R1-es gyorsforgalmi út építésekor kora középkori település is előkerült.Keresteš 2015, 54-55.
A zobori apátság birtokai a 15. század végén a nyitrai püspökség birtokába jutottak, ezen a területen jött létre Kisemőke.Keresteš 2015, 73.
A 16. század végén valószínűleg a török elpusztította, de a 17. század elején újranépesítették. 1626-ban Telegdy János urbáriumaŠA Nitra, Správa majetkov Nitrianskeho biskupstva, C 84, lsz. 218, pag. 220-222. alapján 11 jobbágyportája és 3 zsellérháza volt. Összesen 13 negyed gazdaudvara volt, melyet 4 egész portából alakítottak ki. Szent György és Szent Mihály napján fizették földesúri adóikat, összesen évi 20 aranyat és természetbeni járandóságaikat is a nyitrai várba. Fél évi bormérési joguk is volt. A püspökségnek nagyobb legelője is volt itt. E 4 egész porta még 1691-ben is létezett. Ekkor kocsmát is tartottak.ŠA Nitra, Správa majetkov Nitrianskeho biskupstva, C 84, lsz. 218, pag. 254. A Rákóczi-szabadságharcban a település elpusztult és a továbbiakban mint Tormos majorsága fejlődött.Keresteš 2015, 109-110. 1711-től a zobordarázsi officiolátus megszűnte után a nyitrai uradalomhoz tartozott.Gergelyi 1965, 81.
1736-ban lakatlan volt.ŠA Nitra, Správa majetkov Nitrianskeho biskupstva, C 85, lsz. 219, pag. 33. Határát még 1792-ben is a tormosiak művelték.ŠA Nitra, Správa majetkov Nitrianskeho biskupstva, C 95, lsz. 229, pag. 7-8. Első ismert kataszteri felmérése 1798-ból származik.ŠA Nitra, Správa majetkov Nitrianskeho biskupstva, C 98, lsz. 232, pag. 17. A legelőből 100 pozsonyi mérőt alsóbodoki lakosok béreltek 100 arany éves árendáért.Keresteš 2015, 142-143.
A 19. században a svájci Aitner család élt itt és marhákat tartottak. A püspökségtől ellátást kaptak, cserébe különféle terményeket szolgáltattak a püspökségnek.ŠA Nitra, Správa majetkov Nitrianskeho biskupstva, Písomnosti inšpektora, 1-2. doboz; Keresteš 2015, 182.
Népessége
Jegyzetek
Források Ján Stanislav 1948: Slovenský juh v stredoveku II. Martin Gergelyi Ottmár 1965: Ako sa hospodárilo na nitrianskom biskupskom panstve v roku 1800? Agrikultúra 4, 79-93. Peter Keresteš (zost.) 2015: Janíkovce – dejiny Janíkoviec od najstarších čias až po súčasnosť. Nitra, 318. Imrich Točka – Gabriel Točka 2015: Tormoš – Chrenová v zrkadle času
Kategória:Nyitra városrészei