Nagybossányi és nagyugróci Bossányi család régi magyar nemesi család, amely a Divék nemzetségből ered.
Története A család a gróf Ujfalussy, báró Majthényi, báró Rudnyánszky, Bacskády, Besznák, Csermendy, Divéky, Jókuthy, Motesiczky, Rudnay és nyitrazsámbokréti Zsámbokréthy családokkal együtt a Nyitra vármegyei ősi Divék nemzetségből vette eredetét.
Őse Folkomár ispán a 13. század közepén élt és IV. Bélától Bosán földet kapta cserébe bizonyos turócmegyei birtokért. Fiai Gyüvéki (Divéki) Baán és Kozma 1275-ben osztoztak meg a nyitra- és trencsén vármegyei ősi birtokaikon, összesen 9 községben.
1277-ben IV. László Dyueki-Baán fia Barleus mestert és testvéreit Budmert (1277-1298), Iroszlót (1277-1316), az 1299-iki pozsonyi alispánt és Gergelyt, valamint nagybátyja, Kozma fiait (Kozma, Leusták, Lukács és Iván) megerősítette Bosán birtokában, 1287-ben pedig a nyitravármegyei Preznichét adományozta neki. 1294-ben az említett Barleus 12 márka vérdijt fizetett az általa megölt Aladár fia István barsi várjobbágy testvérének Miklósnak. 1299-ben III. Endre Barleusnak és testvérének Iroszlónak a hűtlen Divéki István birtokainak harmadrészét adományozta. 1300-ban Barleus és Iroszló trencséni Csák Mátéval keveredtek ellenségedkedésbeHomonnai Sarolta 2003: III. András hatalmának stabilitása és politikai szándékai Bonzano Péter jelentéseinek tükrében. Acta historica 117, 63-74 (66). és III. Endrétől a bars vármegyei Vezekényt kapták adományul. Baán négy fia közül Barleus (fiai Miklós és János), Iroszló (fiai Domokos, Péter és Demeter) és Budmer ispán (fia András) terjesztették tovább a családot. 1300-ban a király elvette a Károly Róbertet támogató érsektől az irányítást és azt az említett testvéreknek adta.HO VI, 336 No. 454; Homonnai 2003, 68.
1837-ben Kisprónán Bossányi Miklós özvegye, Bossányi Lajos és Godefridus szerepelt a nemesi összeírásban.ŠA Nitra, NŽ I, Nobilitaria, fasc. XIV/981 Liska
A család egyik ága Bihar vármegyébe származott át.
A család egyik férfiágon kihalt ága 1694-ben bárói, 1775-ben grófi címet szerzett.
Címerük
Kastélyaik
Neves családtagok Bossányi Márton 1610-ben Bars vármegye szolgabírájaReiszig Ede 1903: Bars vármegye nemes családai. In: Borovszky. Bossányi János 1618-ban nyitrai követ Bossányi Mihály 1635-ben barsi alispán, majd bárói címet szerzett Bossányi László, Mihály fia, fontos szerepet vitt I. Lipót korában Bossányi Boldizsár 1622-ben a soproni országgyülésen követ Bossányi Gábor 1681, 1715 és 1720-ban nyitrai követ, előbb Bercsényi Miklós titkára majd a nagyszombati kerületi tábla elnöke Bossányi Ádám 1681-ben nyitrai alispán Bossányi Farkas (1669-1726) jezsuita rendi tanár. Bossányi András (1673-1730) bölcsész, jezsuita rendi tanár. Bossányi Gábor hittudós és egyetemi tanár. Bossányi Szerafin (1713-1785) hittudós, minorita rendi áldozópap. Bossányi József 1741-ben nyitrai követ, 1743-ban Nyitra vármegye alispánjaŠA Nitra, NŽ, Polgári perek (Občianskoprávne spory), fasc. G, No. 246 Apponyi contra Apponyi Bossányi Imre 1751-ben nyitrai követ, majd 1760-ban alispán, később alországbiró, királyi alhelytartó és 1775-től gróf, vele azonban kihalt a grófi ág. Bossányi Miklós 1760-tól szeptemvir, a bárói ág utolsó sarja Bossányi Ferenc 1764-ben bihari követ volt. Bossányi Ferenc (1703–1786) Bihar vármegye főjegyzője, országgyűlési követ, Kazinczy Ferenc nagyapja Bossányi András (1753–1825) orvos. Bossányi András (?–1831) bölcsész, akadémiai tanár. Bossányi Ferdinánd (1827-1849) százados.Bona Gábor 2024: A honvédsereg hősi halált halt tisztjei 1848/1849-ben. I. rész (A–K). Hadtörténelmi Közlemények 137/1, 165-166 Bossányi Simon az 1840-es években nyitrai alispán, majd pedig az abszolutizmus alatt hontvármegyei főnök. Bossányi Ervin (1891-1975) festő, iparművész. Bossányi Katalin újságíró
Források Pallas Nagy Lexikona Wertner Mór 1891: A magyar nemzetségek a XVI. sz. közepéig I-II. Temesvár.
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Bars vármegyei nemesi családok Kategória:Nyitra vármegyei nemesi családok