Dvornikovich Mihály (Dwornikovich, liptófalvi) (Rohonc, 1655 körül – Győr, 1705. augusztus 31.)Egyes források szerint 1706. augusztus 29-én hunyt el (), más források alapján a fenti adat valószínűsíthető. váci megyés püspök.
Élete
Származása
Édesapja Dvornikovich Miklós régi horvát nemesi családból származik. Királyi kancelláriai registrator és pecsétőr. Édesanyja Rudnay Judit, aki 1668-ban – immár özvegyként – az udvari kamarától megveszi a Liptó vármegyei Teplát a hozzá tartozó részbirtokokkal, majd arra másik fiával, Jánossal együtt királyi adományt nyer, innen veszi ez ág az előnevet, majd később Nyitra vármegyében is birtokot szerez.Geni
Életpályája
Nagyszombatban, majd a zágrábi káptalan segítségével a bolognai egyetemen tanult. Jogi doktor. Hazatérve Nagyszombatban az akadémia jogtanára, 1672-től győri kanonok. A káptalani rangsorban: mesterkanonok (1672–77), komáromi főesperes (1677–84), éneklőkanonok (1684–86), olvasókanonok (1686–87), nagyprépost (1687–99). Általános püspöki helynök Széchényi György mellett 1684-től. 1672-89-ig felsőörsi prépost, 1679-1705-ig türjei prépost. 1685-ben Keresztély Ágost győri püspök megbízásából elvégzi az egyházmegye látogatását. 1687. március 1-től csanádi címzetes püspök. Az egyházmegyében folyó hadműveletek miatt székét nem foglalhatta el; a ferencesekre bízta a világi papok nevelését is. 1689-től királyi kancellár,. Fallenbüchl Zoltán viszont 1686-89 között alkancellárként ismeri csupán. (Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. Mecenas, 1988. 102. 122.) 1689. március 25-től váci megyés püspök.. Szokatlan módon azonban - az átlagos egy év helyett - csak három évvel később, 1692-ben kérte megerősítését a Szentszéknél. (Molnár Antal: Adatok a váci püspökség török kori történetéhez . Egyháztörténeti Szemle, 2. évf. (2001.) 2. szám.) Az ügy még tovább halasztódott, ugyanis Francesco del Giudice bíboros Francesco Maria Medici bíborost helyettesítve csak 1695. november 14-n referálja a váci püspökségre Dvornikovich Mihály csanádi püspököt. (BESZÁMOLÓ A KLEBELSBERG-ÖSZTÖNDÍJ KERETÉBEN VÉGZETT KUTATÁSOKRÓL)
Püspöki tevékenysége bélyegkép|Dvornikovich Mihály címere Amíg Győrött lakott, Terenyei Bendő István volt a helynöke, aki 1697 júliusában 22 plébánián tartott canonica visitatiót. Győrből való távozása előtt 1699. június 20-án Vácott a domonkosoknak kolostort alapító levelet állított ki. A nyár folyamán Vácra költözött. Győri kanonoki stallumáról 1699. július 4-én mondott le.
A feljegyzések szerint a városban alig talált 20 katolikust.Koczó József: Börzsöny környéki református eklézsiák a 17-18. században I. rész. Börzsönyi Helikon, VIII. évf. (2013.) július. 4-12. Kérésére a király 1700-ban visszaállította a török alatt elpusztult káptalant. A káptalan tagjai között Prépostnak Berkes Andrást, olvasókanonoknak Szécsényi Ferencet, őrkanonoknak Újfalusy Tóbiást nevezte ki.Nagy Imre: Vátznak leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1818. 4. kötet. 3-41. Választásának helyességét az is bizonyítja, hogy Berkes András ezt követően összesen négy püspöknek volt helynöke és nélkülözhetetlen munkatársa.
Dvornikovich megkezdte az egyházmegye anyagi viszonyainak rendezését. Ennek keretében pl. a nevében eljáró Vörös Mihály provizor 1695. június 14-én tiltotta el Kerepes lakóit és másokat Pusztatarcsa prédium jogtalan használatától.Horváth Lajos: Kerepestarcsa története. Kerepestarcsa Nagyközségi Tanács, [H. n.], 1988. Kevesebb sikerrel járt a kalocsai érsekkel folytatott vitája: Klimó, Pataj, Vadkert és Martonos Solt megyei települések ugyanis a kalocsai érseknek fizettek tizedet. Dvornikovich 1700-ban panaszt tett Kollonich Lipót esztergomi érseknél ez ellen, arra hivatkozva, hogy a települések a váci egyházmegyéhez tartoztak. Az ügy az 1751-es országgyűlés elé került, amely Klimó György pécsi püspököt bízta meg a kivizsgálással. A települések végül a kalocsai érsekséghez kerültek.Chobot Ferenc: A váczi egyházmegye történeti névtára, I-II, Vác, 1915-1917. II. kötet, 1917. 11. Idézi: Lénár Andor Ferenc: A váci egyházmegye Hanauer Árpád István püspöksége (1919-1942) alatt. Doktori disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 2014. 19.
Új plébániákat is alapított.Többek között Csongrádban a Szent Rókus-plébániát, 1704-ben. (Csongrádi települési értéktár ) Székesvárosa újjáépítéséhez is hozzáfogott. Elődje, Balogh Miklós hagyatékábólVáczi székesegyház 1699-ben újjáépíttette a Szent Mihály-templomot és pompás berendezéssel látta el.Szent Mihály templom romja. (Váci települési értéktár) Támogatta a pesti (1700) domonkos rendház létesítését is.Siptár Dániel, Domonkos rend, in Szerzetesség a kora újkori Magyarországon: Összehasonlító rendtörténeti blog, 2016.08.22. A kultúra iránt érdeklődését mutatja, hogy Telekessy István egri püspökkel együtt 1700-ban megtekintette az egri jezsuiták egyik iskoladrámáját.
Az 1702-ben – I. Lipót parancsára – megkezdett, a megyés püspöknek a helyettese által végzett vizitációja arra irányult, hogy a plébániák helyzetét felmérve, az igényeknek megfelelően újra tudja szervezni az egyházmegye lelki életét. A Rákóczi-szabadságharc azonban félbeszakította munkáját. 1704-ben elhagyta Vácot, helynökének Berkes András nagyprépostot kinevezve és visszaköltözött Győrbe.
Utóélete
Végrendeletében nagyobb összeget hagyott a bolognai egyetemre, a zágrábi káptalanra és rohonci rokonaira.
Utóda a királyi kancellárságban 1690-től Jaklin Balázs, a csanádi püspökségen 1689. december 29-től Telekessy István, a váci széken 1707. június 25-től Esterházy Imre
Emlékezete
Spangar András jezsuita szerzetes Magyar Krónikájában "nagyértelmű tudós embernek" nevezte.Spangar András: Magyar Krónika. Kassa, 1738. 77. A Pallas Nagylexikon Vác török utáni újjáépítőjeként méltatta.
Jegyzetek
Források
Dvornikovich Mihály
Kategória:Váci püspökök Kategória:Csanádi püspökök Kategória:Rohonciak Kategória:1655-ben született személyek Kategória:1705-ben elhunyt személyek Kategória:17. századi püspökök Kategória:18. századi püspökök