Kovács Lajos (Nagykőrös, 1830. április 13. – Nagykőrös, 1905. május 5.) honvédhadnagy, református lelkész.
Élete
A középiskolát szülővárosában végezte, ahol a bölcseleti szakra 1845-ben iratkozott be. 1847/48-ban az I. gimnáziumi osztály köztanítója volt. A szabadságharcban mint honvédhadnagy vett részt, majd ezt követően a teológia hallgatása végett Kecskemétre ment, onnan pedig Dunavecsére elemi iskolai tanítónak. Miután letette a lelkészvizsgát, Báthory Gábor lelkész, később helyettes püspök maga mellé rendelte segédlelkésznek, majd kevés ideig Szeremlére, s ismét szülőföldére helyezte, ahol egyszersmind 1855-től 1857-ig ideiglenes tanítóképezdei vallástanár is volt.
Tanulmányainak folytatása céljából 1857-ben külföldre utazott és egy tanévet a tübingeni egyetemen töltött, miközben meglátogatta Svájcot is. 1861. április 3-án Filó Lajossal együtt rendes lelkésznek választotta meg a nagykőrösi református gyülekezet, mely mindkét lelkészét 25 éves működésük alkalmával 1886. október 31-én megjubilálta és Kovács Lajos nevére a főgimnázium, tanítóképezde, népiskolák és a református egyházi árvaház céljaira egyenként 400 korona alapítványt tett. A kecskeméti református egyházmegye pénztárnoksággal és tanácsbírósággal tisztelte meg; mindkét állástól azonban önként visszalépett.
Egyházi beszédei vannak a Vasadi Balogh Lajos és Dr. Öreg János-féle Gyakorlati Lelkészet (Székesfehérvár, 1874-1875.) c. gyűjteményben.
Munkái
Halotti imák, melyek cs. kir. ministeri tanácsos méltóságos és főtisztelendő Báthory Gábor úrnak Bécsben az 1860 év okt. 23-án elhunyt és ugyanazon hó 28-án Nagykőrösön eltemettetett nője, nemes Peremartoni Nagy Julianna asszony felett a halottas háznál és sírnál mondattak. Nyomatott Kecskeméten Szilády Károlynál. 1860. (Tatai András, klasszikus alakban írt imájával együtt). Halotti imák és síribeszéd, melyek nh. Zsigray Jánosné Jalsovicky Sarolta asszony felett mondattak. Kecskemét. 1862. (Székács József és Filó Lajos imájával együtt Kovács L. síribeszéde.) Özvegy Molnár Pálné Kalocsa Borbála asszony felett 1873 jun. 12-én mondott ima. Kecskemét, 1873. Gyászemlék, melyet Papp Eszternek, a felette mondott imából és síri beszédből állítottak bánatos szülői Nagykőrösön. Nyom. Kecskeméten, Szilády Lajosnál. 1876. (Ima a gyászudvaron Filó Lajos s gyászbeszéd a sírnál Kovács Lajos lelkész által.) Ima és gyászbeszéd: Kossuth Lajos gyásztiszteletére az imát Kovács Lajos, a gyászbeszédet Filó Lajos tartotta 1894 márc. 28-án a nagykőrösi ref. templomban. Kecskemét, 1894. 8-r. 14. 1. 6. Jalsovicky Károly felett 1866 márc. 26. tartott síribeszéd és neje Ivenesey Ida felett 1899 okt. 22. mondott gyászbeszéd (Filó Lajos imáival együtt) Nagykőrös. 1899. Nyom. Ottinger Kálmán. Emlékbeszédek, melyeket részint Szalay József, 1848/49. honvédfőhadnagy 1849 julius 10-én történt összevagdalásának 50 éves szomorú napján 1899 julius 19-én rendezett ünnepség, részint a Kossuth-szobor leleplezése alkalmával 1900 szeptember 30-án tartott. Nyom. Ottinger Kálmánnál. 1903.
Források
Ádám Gerzson: Nagykőrösi athenas Nagykőrös, 1904. 158-160. old.
További információk Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp., Heraldika, 1998-1999. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. Balanyi Béla-Rácz Lajos-Ványi Jenő: Új nagykőrösi athenas I. A nagykőrösi temetőkben nyugvó híres emberek. Nagykőrös, Arany János Társaság, 1994. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav. bőv. kiad. [Bp.], Magyar Református Egyház Zsinati Irodája, 1977.
Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Nagykőrösiek Kategória:1830-ban született személyek Kategória:1905-ben elhunyt személyek Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái