Gaál István (Ősagárd, 1877. november 10.Ősagárdi evangélikus egyházközség keresztelési anyakönyve 20/1877. – Budapest, 1957. április 25.)Budapest XVI. kerületi állami halotti anyakönyv 113/1957. magyar geológus, paleontológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (1953). Egyetemi magántanár, a Természettudományi Múzeum Adattárának paleontológusa. Élénk figyelemmel kísérte a madártani kutatásokat. Szellemesen megírt könyveiben, amelyekben a babona ellen harcolt, több ízben emlékezett meg a madarakról. Az Aquilában és Kócsagban is többször szerepelt neve.IN MEMORIAM, Aquila 66., 1959 (adt.arcanum.com)

Életrajza

Gaál István 1877. november 10-én született Ősagárdon, szülei Gaál Mihály lelkész és Algöver Gizella. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron, a Tudomány Egyetem természetrajz-földrajz szakán kezdte, majd a budapesti Tudomány Egyetemen folytatta, ahol 1905-ben középiskolai tanári oklevelet nyert. Ugyanabban az évben földtan és őslénytan szakból doktori szigorlatot tett. Koch Antal tanítványaként az ő buzdítására kezdte meg Magyarország (akkori területén) földjének tudományos vizsgálatát, amire, mint a dévai főreáliskola (1902-től helyettes, 1905-1912 között rendesIskolai értesítők, Déva - Állami főreáliskola (adt.arcanum.com)) tanárának, jó alkalma nyílt, geológiai, paleontológiai kutatásokat végzett. 1910-ben a dévai sósforrás eredete körül felmerült vitát a saját költségén végeztetett fúrással tisztázta; s bejárta a Maros völgyét is, melynek kialakulásáról a Földrajzi Közleményekben, valamint a Földtani Közlönyben tett közzé tanulmányokat.

1911-ben bekapcsolódott az Erdélyi-medence területén folyó földgázkutatásba. Ugyanebben az évben megjelent Földtani Közlönyben a „A Hunyad vármegyei Rákosd szármata korú csigafaunája” című tanulmánya, ami az első olyan magyar nyelvű szakmunka, amely részletesen leírta egy földtani korszak csigaállatvilágát. Ezen paleontológiai kutatásai és eredményei alapján a Kolozsvári Tudományegyetem magántanárrá habilitálta. A dévai református egyház prezsbítere is volt.Tanári kar, Állami főreáliskola, Déva, 1911 (adt.arcanum.com)

1912-től Budapesten a tisztviselőtelepi főgimnáziuban tanára volt 1923-ig. (adt.arcanum.com)Iskolai értesítők, Budapest - X. ker. tisztviselőtelepi Széchenyi István gimnázium (adt.arcanum.com) Az első világháborúban több, mint másfél éven át teljesített arcvonal szolgálatot. 1917. július 17-én Budapesten házasságot kötött Józsa Margittal.Budapest IX. kerületi állami házassági anyakönyv 508/1917. Miután a kolozsvári egyetem 1919-be Szegedre települt át, Gaál István helyettesítette a földtan és őslénytan professzorát. Legfőbb munkaterülete ettől kezdve az ősállattan volt. 1924-ig volt a szegedi egyetem helyettes tanára. Bár a hosszú frontszolgálat után leromlott egészségi állapotban került haza, mégis így látott neki 1919 és 1923 között először Budapesten, majd Szegeden a Ferenc József Tudományegyetem Ásvány-földtani Intézetének szervezéséhez illetve vezetéséhez.

Betegsége miatt 1923-ban Budapestre költözött, és a Nemzeti Múzeum őslénytárában vállalt munkát. Itt dolgozott 1934-es nyugdíjazásáig mint múzeumi igazgató.

A magyar nyelvben az ősmaradvány szónak ő az alkotója. Kitűnő lepkész és nagy lepkegyűjtő is volt.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület rendes tagja volt 1939-től.Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tagjainak névsora, Bányászati és Kohászati Lapok 76. évfolyam 24. szám, 1943. december 15. (adt.arcanum.com) 1940-ben visszalépett a Földtani Társulat tagjai sorába.IV. TÁRSULATI ÜGYEK, Földtani Közlöny 70. évfolyam 7-9. szám, 1940. július (adt.arcanum.com) Tudományos munkásságának elismeréséül 1953-ban megkapta a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa címet.

Fő kutatási területe az ősállattan volt, e területen érte el legjelentősebb eredményeit. Munkásságát szinte haláláig folytatta. Budapesten hunyt el 79 évesen, 1957. április 25-én.

Főbb munkái Az erdélyi metángáz-kutatás kritikai megvilágításban (Kolozsvár, 1913) A Föld története (Budapest, 1924) Amit rosszul tudunk (Budapest, 1936); A bánhidai Szelim barlang „hiénás” rétege (Budapest, 1943)

A Földtani Közlöny 1958-ban egy 564 tételből álló irodalmi jegyzéket tulajdonít neki. Három megjelent könyve mellett számos népszerűsítő apró közleményt, bírálatot és ismertetést is írt.

Jegyzetek

Források Dr. Gaál István 1877 *1957, Karszt- és barlangkutatási tájékoztató - 1957. július-december, epa.oszk.hu Schréter Zoltán: Gaál István emlékezete a Földt. Társulat 1957. december 4-i emlékülésén. Földtani Közlöny 88. évfolyam 1. szám, 1958. január (adt.arcanum.com) Bertalan Károly: Szemelvények Dr. Gaál István irodalmi munkásságából. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1957. július–december. 1–3. old. Kessler Hubert: Dr. Gaál István 1877–1957. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1957. július–december. 1. old.

Wanek Ferenc: Erdélyi tudománytörténeti évfordulók, ETM XXII. évf. 3–4. szám, emt.ro 2011. március-április Dr. Mészáros Miklós: Gaál István, a földtan népszerűsítője, Romániai Magyar Szó 10. évfolyam 2671-2672. szám, 1998. április 4. (adt.arcanum.com)

További információk HU BFL - VII.209.a - 1945 - 0152, Gaál István dr., mint a Selyem és Tricotárugyár Rt. képviselője (múzeumi igazgató, igazgatósági tag), archives.hungaricana.hu HU BFL - VII.205.a - 1942 - 0284, Gaál István igazgató nyugalmazott Nemzeti Múzeum Mátyásföld, Arany János u. 15, archives.hungaricana.hu Országos Frontharcos Szövetség Mátyásföld-Cinkotai Csoport Gaál István dr. • alelnök • 1933.11.26., archives.hungaricana.hu Dr. Gaál István: Ä Libythea Celfis Laich, diluviumi életterének visszafoglalására indul., Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 3/2.) library.hungaricana.hu, 1949 A természetrajzi szertár előcsarnoka Téglás Gábor igazgatóval, Gaál Istvántanárralés a rendezésnél jeleskedett V—VI. osztályos tanulókkal., Állami főreáliskola, Déva, 1902 (adt.arcanum.com) Személyes Ügyek, Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 44. évfolyam 37. szám, 1917. március 17. (adt.arcanum.com) / 154. szám, 1917. november 20. (adt.arcanum.com) Gaál István paleontológus (a Székely Nemzeti Múzeum fotótára), Háromszék 30. évfolyam 8370. szám, 2018. április 13., (adt.arcanum.com)

Kategória:Magyar geológusok Kategória:Magyar paleontológusok Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek