Knittelfeld osztrák város Stájerország Mura-völgyi járásában. Lakossága 2017 januárjában 12 658 fő volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Knittelfeld a Mura-völgyi járásban bélyegkép|balra|170px|A város dél felől Knittelfeld Felső-Stájerországban, a Mura mentén, az Aichfeld-medence keleti végében fekszik, 645 m-es tengerszint fölötti magasságon. Az önkormányzathoz három település tartozik: Apfelberg (235 lakos), Knittelfeld (11 375 lakos) és Landschach (936 lakos).
A környező önkormányzatok: északra Kobenz, keletre Sankt Margarethen bei Knittelfeld, délre Lobmingtal, nyugatra Spielberg. Története A települést először 1224-ben említik. 1292-ben Knittelfeld mellett győzte le I. Albert herceg a Landsberger-szövetség seregét. 1302-ben városjogot kapott.
Az első világháborúban a város mellett fogolytábort létesítettek. 1915-ben kb. 30 ezer - jórészt orosz - hadifoglyot őriztek itt, a város lakosságának többszörösét. Olaszország hadbalépése után a táborban az Isonzó-front sebesültjeinek hoztak létre kórházat, amelynek kapacitása meghaladta az 5 ezer beteget. A háború után a tábort Knittelfelder Neustadt városrésszé alakították.
A második világháborúban 1945. február 23-án a szövetségesek teljesen lebombázták Knittelfeld belvárosát.
A város 2002-ben az országos hírlapok címlapjára került, amikor az Osztrák Szabadságpárt itt rendezte gyűlését és az ún. "knittelfeldi puccs" az első Schüssel-kormány bukásához vezetett.
A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform keretében az addig önálló Apfelberg községet Knittelfeldhez csatolták. Lakosság Knittelfeld lakosságát 2016. január 1-én 12 667 főre becsülték. A város lakosainak száma 1971-ig folyamatosan nőtt és elérte a 15 693-at, azóta azonban fokozatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 83,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 9,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára.
A 2001-es népszámlálás során a knittelfeldiek 65,8%-a vallotta magát katolikusnak, 5,8% protestánsnak, 3,5% muszlimnak, 2,2% ortodox kereszténynek, 20,4% pedig felekezet nélkülinek. Ugyanekkor 42 magyar élt a városban.
Gazdaság Az osztrák ipar hanyatlása éreztette magát a környéken és a munkahelyek száma lecsökkent. A munkanélküliség az országos átlag fölött van. A legnagyobb munkaadók a vasút, amely több mint kétezer embert foglalkoztat, az Austria Email AG, a városi önkormányzat és a villanymotorokat gyártó ATB AG (utóbbi mintegy 600 dolgozóval). Látnivalók bélyegkép|A temetői Szt. János-templom bélyegkép|A kapucinusok temploma A második világháborúban Bécsújhely mellett Knittelfeld szenvedte el a legnagyobb károkat az osztrák városok közül, így történelmi épületeinek nagy része megsemmisült. a Krisztus király-plébániatemplom az 1719-es főtéri pestisemlékoszlop a neuistadti volt fogolytábor Friedensplatz a kapucinusok Angyali üdvözlet-temploma vasútmúzeum városházi képtár a fatornyos Szt. János-templom Híres knittelfeldiek Gert Hofbauer (1937 - ) karmester Lizzi Waldmüller (1904-1945) színésznő, énekesnő Testvérvárosok Kameoka, Japán Barcs, Magyarország
Fordítás
Jegyzetek
Források Gerhard Ebner (Hrsg): Großmutter, wie war das damals? Oral-History-Projekt, 1988.ó Gerhard Ebner (Hrsg): Als Großvater in den Krieg ziehen musste. Oral-History-Projekt, 1993.ó Stefan Karner: Die Steiermark im Dritten Reich 1938–1945. 3. Auflage. Leykam, Graz 1986, , S. 391. A város honlapja 62041 – Knittelfeld Statistik Austria
Kategória:Stájerország települései