A Hogyha nékem sok pénzem lesz (gyakori változatban Majd ha nékem sok pénzem lesz) kezdetű magyar nótát Gömbös Sándor írta 1909-ben, Louis Blériot francia mérnök-pilóta rákosmezei repülésének emlékére. Ez volt az első eset, hogy repülőgép szállt fel Magyarországról.
Dalszöveg A dalszöveg három elképzelt élethelyzetet mutat be arra az esetre, ha az elbeszélő jelentős vagyonra tenne szert. Az első versszakban repülőgépen utazik, a másodikban Budapesten vásárol értékes ajándékokat kedvesének, míg a harmadikban a lóversenyen próbál szerencsét. Az utóbbi történet humoros fordulattal zárul: a szerencsejáték miatt elveszíti a pénzét, és arra a következtetésre jut, hogy bár a lósport szép, számára mégsem való.
Kotta és dallam
Hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre. Úgy elszállok, mint a fecske magasan a levegőbe. Amerre én járok, bámul a világ, irigylik a sok pénzt, amit költök rád. Én a sok pénzt nem sajnálom, csak te légy a kicsi párom. Hogyha nékem sok pénzem lesz, felutazom Budapestre. Ott veszek majd sok szép mindent az én drága kedvesemre. Veszek az ujjára arany karikát, a pici lábára selyemharisnyát. Lesz belőle olyan dáma, hogy a világ megcsodálja! Hogyha nékem sok pénzem lesz, kimegyek az Ügetőre. Felteszem az összes lóvét, felteszem a feketére. A futam után így szól hozzám a nejem: „Feküdj le egy lóval, de ne énvelem!” Szép sport a lósport, de nem nékem, Odalett a fizetésem.
Jegyzetek
Források
Felvételek
Lagzi Lajcsi, 1994.
Kategória:Magyar népies dalok Kategória:Kottát és midifáljt tartalmazó lapok