A Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz a kormánytisztviselő és munkáltatója között a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében - a törvényben meghatározott esetekben190. § (2) bek. - közszolgálati panaszt nyújthat be a.a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 190. § (1) bek. A Kormánytisztviselői Döntőbizottságra vonatkozó részletes rendelkezéseket - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a Kormány állapította meg a 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendeletével. (Módosítva: 2016-ban a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel.) A korm. rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § a)-c) pontjában meghatározott államigazgatási szervekre, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján állami szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Kormánytisztviselői Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 1. §

A 2017. CXXXIX. törvény a Döntőbizottság nevét Közszolgálati Döntőbizottságra változtatta.

A Döntőbizottság szervezete A Döntőbizottság független testület, a döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bek.

A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek - a Kttv. 191. § (1) bekezdése alapján - tagja az elnök és az elnökhelyettes.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bek.

A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (3) bek.

A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kttv. 85. § (4) bekezdés a) és b) pontját. Összeférhetetlenség esetén a Kttv. 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, a döntőbizottsági tagsága megszűnik.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (4) bek.

Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a (4) bekezdésben foglaltak mellett a Kttv. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kttv. 39. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha határidőben az érintett nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (5) bek.

A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (6) bek.

A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (7) bek.

A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 2. § (8) bek.

A Döntőbizottság elnökének feladatai168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 3. § (1) bek.

a) dönt a Kttv. 191. § (4) bekezdésében, valamint a 8. § (6) bekezdésében meghatározott kizárási ok fennállásának kérdésében; b) képviseli a Döntőbizottságot; c) jóváhagyja az ügyrendet; d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását; f) kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost; h) összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában; i) összehívja a Döntőbizottság üléseit; j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára előír.

A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 3. § (2) bek.

A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg. Az ily módon megállapított tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg az illetményalap tizenötszörösét.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 4. §

A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő 30 nap.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bek.

A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén, kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek eltérő felmentési időtartamban is megállapodhatnak.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 5. § (2) bek.

Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi Döntőbizottsági Határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 6. § (1) bek.

Vitás jogalkalmazási kérdés esetén - a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében - a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági Állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.

A Döntőbizottság ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait - a Döntőbizottság iránymutatása mellett - a Titkárság látja el. A Titkárság a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működő főosztálynak megfelelő szintű szervezeti egység, amelyet titkárságvezető vezet. A Titkárságon foglalkoztatottak a minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 7. § (1) bek.

A titkárságvezető főosztályvezető, a titkárságvezető-helyettes főosztályvezető-helyettesi besorolású és díjazású kormánytisztviselő. A Titkárságon foglalkoztatottak kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 7. § (2) bek.

A Döntőbizottság eljárása

A közszolgálati biztos a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (1) bek.

A közszolgálati biztos minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (2) bek.

A közszolgálati biztos az eljárása során köteles az eljárásban részt vevő féllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (3) bek.

A közszolgálati biztos köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (4) bek.

A közszolgálati biztosok függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, a jogorvoslati tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (5) bek.

A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) előkészítésében, elbírálásában, valamint a véleményezési eljárásban nem vehet részt a) az, aki a panaszos vagy véleménykérő által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett; b) a panaszos vagy véleménykérő hozzátartozója; c) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (6) bek.

A közszolgálati biztos a Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti kizárási ok áll fenn. A kizárás tárgyában az elnök soron kívül dönt.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 8. § (7) bek.

A Döntőbizottság eljárása a panasz benyújtásával indul. A panaszt írásban - az igényt alátámasztó okiratokkal együtt - három példányban kell benyújtani. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel. A panaszban meg kell jelölni a) a panaszos (és képviselője) nevét, lakcímét (székhelyét), elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím); b) a munkáltató nevét és székhelyét; c) a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést; d) az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat; és e) a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek indokait.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (1) bek.

A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (2) bek.

A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. A panasz befogadhatósága vizsgálatának ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (3) bek.

Ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a munkáltatónak. A munkáltató példányához csatolni kell a panasz másolatát.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (4) bek.

A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke a Kttv. 190. § (11) bekezdése szerint jelöli ki az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a döntéselőkészítésre. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (5) bek.

Az eljáró tanács kijelölését követően a titkárságvezető értesíti a munkáltatót a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt és felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányul vagy érdemi védekezést tartalmaz.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (6) bek.

A panasszal kapcsolatban - az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett - a Titkárság a) iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól, a munkáltatótól; b) a Kttv. 177. § (2) bekezdése szerinti célból a közszolgálati alapnyilvántartás adatkörével összefüggésben - az eljáró tanács által meghatározott - bizonyítékokat szerezhet be; c) a (9) bekezdésben meghatározottakhoz képest a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így nyilatkozattételre hívhat fel.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (7) bek.

A Kttv. 190. § (9) bekezdése szerinti eljárási határidő (a továbbiakban: eljárási határidő) meghosszabbításáról - a titkárságvezető javaslatára - az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a munkáltatónak.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (8) bek.

Az eljáró tanács a) személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót; b) a felek indítványára tanúkat hallgathat meg; c) a felek indítványára - a szakértői díj megelőlegezését követően - szakértőt rendelhet ki.168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet 9. § (9) bek.