Megaváros

300px|bélyegkép|jobbra|Felhőkarcolók Sindzsukuban

A megaváros vagy megapolisz olyan agglomeráció, amelynek teljes népessége meghaladja a tízmillió főt. Egy megaváros általában egy vagy két nagyvárosi területből áll, amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással. A későbbiekben agglomeráció, világváros vagy metroplexumként is meg lesznek említve.

2015-ben 36 megavárost tartanak számon. Ezek közül is a legnagyobb a tokiói és a sanghaji agglomeráció, mindkét város lakossága meghaladja a 30 millió főt, az egyik lakossága 38,8 millió fő, a másiké pedig 35,5 millió fő. Tokió a világ legnépesebb várostömörülése, Sanghaj pedig a világ legnépesebb városa.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete feltételezései szerint 2030-ra már 41 megaváros lesz.

Legnagyobb városok Ez a lista tartalmazza a világ legnagyobb városait és várostömörüléseit 2016-ban.

Sorszám Megaváros Kép Ország Kontinens Népesség 1 Tokió Japán Ázsia 38,800,0002 Szöul Dél-Korea Ázsia 25,514,000http://www.yonhapnews.co.kr/bulletin/2016/09/07/0200000000AKR20160907086600002.HTML?input=1195m3 Jakarta Indonézia Ázsia 31,500,0004 Karacsi Pakisztán Ázsia 24,300,0005Sanghaj Kína Ázsia 24,152,7006 New York Amerikai Egyesült Államok Észak-Amerika 23,632,722 7 Mumbai India Ázsia 23,614,0008 Manila Fülöp-szigetek Ázsia 24,124,000http://passthrough.fw-notify.net/download/561251/http://www.demographia.com/db-worldua.pdf9 Mexikóváros Mexikó Észak-Amerika 22,200,00010 Delhi India Ázsia 21,753,48611 Peking Kína Ázsia 21,516,00012 São Paulo Brazília Dél-Amerika 21,250,00013 Lagos Nigéria Afrika 21,000,00014VuhanKínaÁzsia20,600,00015 Kiotó-Oszaka-Kóbe (Keihanshin) Japán Ázsia 20,260,00016 Kanton (település) Kína Ázsia 17CsungkingKínaÁzsia19,384,10018 Kairó Egyiptom Afrika 18,810,00019 Los Angeles Amerikai Egyesült Államok Észak-Amerika 18,550,28820CsengtuKínaÁzsia18,427,50021 Dakka Banglades Ázsia 18,250,00022 Moszkva Oroszország Európa 16,900,00023TiencsinKínaÁzsia15,469,50024 Bangkok Thaiföld Ázsia 15,350,00025 Isztambul Törökország Európa 14,800,00026 Kalkutta India Ázsia 14,766,00027 Rio de Janeiro Brazília Dél-Amerika 14,450,00028 London Egyesült Királyság Európa 13,842,66729 Buenos Aires Argentína Dél-Amerika 13,834,00030 Teherán Irán Ázsia 13,700,00031 Kinshasa Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika 12,500,00032 Párizs Franciaország Európa 12,405,426 33 Sencsen Kína Ázsia 12,250,00034HarbinKínaÁzsia11,635,97135Ruhr-vidék Dortmundi felhőkarcolók Németország Európa 11,316,42936BengaluruIndiaÁzsia11,556,90737Lahor Pakisztán Ázsia 10,551,472http://www.demographia.com/db-worldua.pdf38CsennaiIndiaÁzsia9,814,455

Története A „megaváros” kifejezés a 19. század végén vagy a 20. század elején jelent meg a köztudatban, a szó első hivatalos megjelenése a Texasi Egyetem által történt 1904-ben. Eleinte az Egyesült Nemzetek Szervezete használta a kifejezést 8 milliónál több lakosú városok leírására, manapság azonban a tízmilliónál több fős településekre használják.

1800-ban a világ lakosságának még csak a 3%-a lakott városokban, ez a szám azonban 47%-ra emelkedett a 20. század végére. 1950-ben 83 olyan város létezett, amelyek népessége meghaladta az egymillió főt; 2007-re ez a szám 468-ra nőtt. Az ENSZ előrejelzései szerint a mostani, 3.2 milliárdos városi lakosság 2030-ra mintegy 5 milliárd főre fog nőni, amikor ötből három ember már városokban fog élni. Ez a hirtelen növekedés drámai következményeket szülhetnek olyan kevésbé modernizált kontinenseken, mint Ázsia és Afrika. Különböző felmérések és előrejelzések azt mutatják, hogy ez az elkövetkezendő 25 évben végbemenő városi növekedés a fejlődő országokban fog végbemenni. Egymilliárd ember, a föld teljes népességének majdnem egyhetede, nyomornegyedekben él. Rengeteg szegény ország túlnépesedett nyomornegyedeiben magas a különböző betegségek kialakulásának aránya, mivel egészségtelenek a körülmények, jelen van az alultápláltság, továbbá hiányzik az egészségügyi alapellátás. 2030-ban a világon több mint 2 milliárd ember fog nyomornegyedekben élni. Etiópia, Malawi, valamint Uganda, a világ három legvidékibb országa, városi népességének több mint 90%-a már így is nyomornegyedekben él.

2025-ig egyedül Ázsiában lesz minimum 30 megaváros, többek között Mumbai, India (2015-ös népessége 20.75 millió fő), Sanghaj, Kína (2015-ös népessége 35.5 millió fő), Delhi, India (2015-ös népessége 21.8 millió fő), Tokió, Japán (2015-ös népessége 38.8 millió fő) és Szöul, Dél-Korea (2015-ös népessége 25.6 millió fő). Lagos, Nigéria 1950-ben feljegyzett 300,000 fős lakossága 2015-re körülbelül 15.2 millió főre nőtt.

Növekedés Több mint 500 éven keresztül Róma volt a legnagyobb, a leggazdagabb és politikailag a legfontosabb város Európában. Népessége már az első század végére meghaladta az egymillió főt. Róma népessége Kr. u. 402-ben kezdett csökkenni, amikor Flavius Honorius római császár Ravennába költöztette a kormányt, amivel 20,000 fős népességcsökkenést idézett elő Rómában a korai középkorban. Az addigi burjánzó nagyváros tele lett lakatlan épületekkel és a hatalmas méretű területeken csak romok és növényzet maradt.

Bagdad számított a világ legnagyobb városának, a megalapításától kezdődően Kr. u. 762-ben egészen 930-ig, amikor is a lakossága meghaladta az egymillió főt. A kínai fővárosok, Csang-an és Kajfeng szintén óriási népességnövekedést tudhattak magukénak a fejlett birodalmak idején. Egy 742-es, Jingzhao Fu (京兆府) agglomerációban történt népszámlálási adat szerint akkoriban 362,921 családot és 1,960,188 személyt tartottak számon.New Book of Tang, vol. 41 (Zhi vol. 27) Geography 1. Az Angkor körüli középkori település, amely akkor a Khmer Birodalom fővárosaként szolgált, szintén több mint egymilliós lakossággal rendelkezett.Metropolis: Angkor, the world's first mega-city , The Independent, August 15, 2007

1825 és 1918 között London volt a világ legnagyobb városa, hiszen lakossága rohamosan növekedett. Ez volt az első olyan város az 1900-as években, amely elérte a több mint ötmillió fős népességet. 1950-ben New York volt az egyetlen városi terület, amelynek lakossága meghaladta a tízmillió főt. 2005 októberére a földrajztudósok már 25 ilyen területet állapítottak meg. Ehhez képest 2004-ben még csak 19, 1985-ben pedig csupán 9 megaváros létezett. Ez a növekedés azért történt, mert a világ népessége elkezdett közeledni Észak-Amerika és Nyugat-Európa magas urbanizációs szintje (75–85%) felé.

A 2000-es évek óta a Nagy Tokió Agglomeráció számít a legnagyobb megavárosnak. Ez az agglomeráció olyan egyéb városokat foglal magában, mint például Jokohama és Kavaszaki, a terület teljes népessége pedig meghaladja a 38 millió főt. Különböző meghatározások léteznek annak függvényében, hogy a régió mely területeket foglalja magában. Bár Tokió prefektúrái, Csiba, Kanagava és Szaitama általában szerepelnek a statisztikai információkban, a japán statisztikai hivatal csupán a Tokiói Közigazgatási Torony Sindzsuku-beli 50 kilométeres vonzáskörzetét számítja bele a területbe, így a becsült lakosság száma is alacsonyabb. A megavárosok egyik problémája, hogy nehezen lehet meghatározni a külső határokat, ezáltal a lakosság számát is nehezebb felbecsülni.

Egy másik lista nagyvárosi területek helyett agglomerációkként határozza meg a megavárosokat.http://www.demographia.com/db-megacity.pdf 2010-ben 25 megaváros létezik ezzel a megnevezéssel, ilyen Tokió is. Más források Nagoját és a Ruhr-vidéket is megavárosokként tüntetik fel.

Kihívások

Nyomornegyedek Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a nyomornegyedekben élő városlakók aránya 47%-ról 37%-ra csökkent a fejlődő világban 1990 és 2005 között. Az egyre növekvő népesség miatt azonban a nyomornegyedekben élők abszolút száma folyamatosan nő. Ezen emberek többsége a városok pereméről érkezik, akik olyan településeken éltek, ahol nincs elegendő lakóhely és a csatornázás sem megfelelő. Ezt a folyamatot olyan, eddig nem látott, belső- és nemzetközi tömeges migráció idézte elő, amely hozzájárult a városok népességnövekedéséhez. A folyamat rengeteg problémát vet fel mind a politikában, mind a társadalomban, mind a gazdasági szférában. A nyomornegyedekben élőknek gyakran nincs lehetőségük részt venni az oktatásban, nem kapnak egészségügyi ellátást és a városi piacgazdaságban sem vehetnek részt.

Bűncselekmények Az egyre növekvő népesség miatt az infrastruktúra és közszolgálat (mint például megfelelő higiénia, lakhatás, oktatás és egészségügy) hiánya a nyomornegyedek megnövekedéséhez vezet, ami azonban a városlakók között is elégedetlenségeket szül. Éppen ezért a bűncselekmények is magasabb számban vannak jelen olyan megavárosokban, mint például Karacsi, Mumbai, Kairó, Rio de Janeiro és Lagos.

Hajléktalanság A megavárosokban nagymértékben megfigyelhető a hajléktalanság. A hajléktalanság jelenleg érvényes meghatározása országonként, de akár különböző szervezeteken, régiókon belül is változik.

2002-ben egy kutatás kimutatta, hogy a legtöbb hajléktalan családok és gyerekek közül kerül ki az Amerikai Egyesült Államokban,FACS, "Homeless Children, Poverty, Faith and Community: Understanding and Reporting the Local Story", March 26, 2002 Akron, Ohio. National Coalition for the Homeless, "Homeless Youth" 2005   ez pedig új kihívásokkal állította szembe a különböző szervezeteket, illetve ügynökségeket. Az Amerikai Egyesült Államokban a kormány több nagyváros polgármesterét is felkérte arra, hogy készítsenek egy tízéves tervet azzal a céllal, hogy véget vessenek a hajléktalanságnak. Az egyik ilyen terv az „Először a lakhatás” című volt, amely arra összpontosít, hogy ahelyett hogy ideiglenes otthont adnak a hajléktalanoknak, szerezzenek nekik egy állandó lakhelyet és adják meg nekik a szükséges támogató szolgáltatásokat annak érdekében, hogy fenntarthassák saját otthonukat. Ez a programsorozat azonban nagyon bonyolultnak bizonyult, hiszen ahhoz, hogy a kezdeményezés sikeres legyen, hosszútávon kell gondolkodni.Abel, David, "For the homeless, keys to a home: Large-scale effort to keep many off street faces hurdles", Boston Globe, February 24, 2008.PBS, "Home at Last? – A radical new approach to helping the homeless" , NOW TV program, December 21, 2007.

Forgalmi torlódás

A forgalmi torlódás olyan állapot, ami az úthálózatokon történik, amikor megnő az autóforgalom. Ezt a torlódást általában kisebb sebesség, hosszabb menetidő, megnövekedett környezetszennyezés és hosszabb közúti sorbanállás jellemzi. A Texasi Közlekedési Intézet becslései szerint 2000-ben a 75 legnagyobb nagyvárosi övezet 3.6 milliárd órányi késedelmet szenvedett el, ami 5.7 milliárd gallonnyi (21.6 milliárd liter) elpazarolt üzemanyagot és 67.5 milliárd dollárnyi veszteséget (az ország körülbelül 0,7% GDP-je) jelentett. Azt is kiszámították, hogy az egy gépkocsivezetőre eső éves torlódási költség körülbelül 1,000 dollár a nagyvárosokban és 200 dollár a kisvárosokban. A forgalmi torlódás folyamatosan nő a nagyvárosokban, a késedelmek pedig egyre gyakoribbak a kisvárosokban és a vidéki városokban is egyaránt.

Városszétfolyás

A városszétfolyás egy sokrétű fogalom, amely magában foglalja a városokból való kifelé terjeszkedést többnyire a város peremére, ahol alacsony a népsűrűség. Itt általában autóval bejárható, egyfunkciós lakó-, kereskedelmi- és ipari övezetek jönnek létre.What is Sprawl? . SprawlCity.org. Retrieved on 2008-02-07. Ennek eredményeképpen a kritikusok azt állítják, hogy a szétfolyás negatív következményekkel jár, mint például a hosszabb menetidő a munkahelyre, a megnövekedett autó-függőség, a nem megfelelő létesítmények (kulturális helyszínek, egészségügyi központok), továbbá a magasabb egy főre eső infrastrukturális költségek.

Dzsentrifikáció