Az 1850. év az irodalomban.
Események bélyegkép|110px|A skarlát betű bélyegkép|110px|Pendennis Magyarországon a szabadságharc bukása után az írók, költők java alkotói és lelki válságba kerül, sokan bujdosni kényszerülnek. Czuczor Gergely a Riadó című harcra buzdító verséért (megjelent 1848. december 21-én) börtönbüntetést szenved, 1850. márciustól 1851 májusig Kufsteinben raboskodik. A königgrätzi várba zárt Sárosi Gyulán szabadulása (1855) után alkoholizmus és idegbaj lesz úrrá. Bajza József elborult elmével, szegényen hal meg (1858). Angliában a preraffaeliták költői programjukat, első verseiket publikálják a The Germ című folyóiratbanSzenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: „Az angol irodalom története” (Gondolat, Budapest, 1972, 513. o.) Oroszországban a szervezkedésért elítélt Fjodor Dosztojevszkij januártól kezdve négy évet tölt kényszermunkán a szibériai Omszk erődjében, majd 1854-től öt évig katona egy dél-szibériai városban.Фридлендер Г. М.: Достоевский. (История русской литературы: В 10 т. Изд-во АН СССР, 1941–1956. Т. IX., (30. oldal.)
Megjelent új művek Charles Dickens: Copperfield Dávid (David Copperfield) (folytatásokban: 1849–1850; kötetben: 1850) Nathaniel Hawthorne amerikai író történelmi regénye: A skarlát betű (The Scarlet Letter, Boston) Londonban jelenik meg Herman Melville amerikai író regénye: White-Jacket; or, The World in a Man-of-War (Fehér zubbony)William Makepeace Thackeray nagy regénye: Pendennis (folytatásokban: 1848–1850; könyv formában: 1849–1850, két kötet) Id. Alexandre Dumas regénye: Fekete tulipán (La Tulipe noire)Ivan Turgenyev elbeszélése: Egy felesleges ember naplója (Дневник лишнего человека)Zöldhelyi Zsuzsa: Turgenyev világa (Európa Kiadó, Budapest, 1978; Írók világa, 328. o.)
Költészet bélyegkép|110px|Mihai Eminescu bélyegkép|110px|Guy de Maupassant bélyegkép|110px|Robert Louis Stevenson Elizabeth Barrett Browning szerelmi versciklusa: Portugál szonettek (Sonnets from the Portuguese) William Wordsworth terjedelmes önéletrajzi költeménye: Prelude Dráma Friedrich Hebbel: Herodes und MariamneVajda György Mihály (szerk.): Színházi kalauz (2. kiadás. Gondolat Kiadó, 1962, 471. o.)
Magyar nyelven Arany János verses munkája, a Bolond Istók első éneke; a második ének csak 1873-ban készül el és jelenik meg lemondó hangulatú lírai versei: Letészem a lantot, Írószobám, ŐsszelJókai Mór: Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (novellák, két kötet; Sajó álnév alatt jelenik meg) Kemény Zsigmond röpirata: Forradalom után,'' melyben állást foglal a szabadságharccal szemben és elítéli Kossuth Lajos politikájátPintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. kötet. Kemény Zsigmond tanulmányai c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
Születések január 15. – Mihai Eminescu román költő, író, színműíró; életműve döntő hatással volt a modern román nyelv kialakulására († 1889) április 13. – Alexander Bernát filozófus, esztéta, színikritikus és szakfordító († 1927) június 27. – Lafcadio Hearn ír (?), majd japán nemzetiségű író, műfordító, a japán kultúra és irodalom szakértője († 1904) július 9. – Ivan Vazov bolgár költő, író († 1921) augusztus 5. – Guy de Maupassant francia író, a modern novella egyik "atyja" († 1893) november 13. – Robert Louis Stevenson skót regényíró († 1894) április 9. – Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző († 1914)
Halálozások április 23. – William Wordsworth angol romantikus költő (* 1770) május 9. – Garlieb Helwig Merkel német nyelven író, balti német családból származó író, újságíró; őt tekintik a lett és részben az észt irodalom megteremtőjének (* 1769) augusztus 18. – Honoré de Balzac francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, a világirodalom klasszikusa (* 1799) augusztus 22. – Nikolaus Lenau osztrák költő (* 1802) november 14. – Adam Oehlenschläger dán romantikus költő, drámaíró, a dán himnusz szövegének szerzője (* 1779)
Jegyzetek
irodalom Kategória:Évek az irodalomban (19. század)