Németújvári gróf Batthyány József (teljes nevén Batthyány József Félix János Nepomuk Ádám; Bécs, 1727. január 30. – Pozsony, 1799. október 23.), a magyar főnemesi Batthyány család tagja, Batthyány Lajos nádor fia. 1759 és 1760 között erdélyi püspök, 1760 és 1776 között kalocsai érsek, majd 1776-tól esztergomi érsek, hercegprímás haláláig. VI. Piusz pápa 1778-ban bíborossá kreálta.
Életpályája A gimnáziumot Kőszegen, a filozófiát, jogot és teológiát Nagyszombatban végezte. 1752-ben esztergomi kanonok, 1755-ben pozsonyi prépost, barsi főesperes, 1759-ben erdélyi püspök, 1760. május 22-én kalocsai, 1776. január 1-jén esztergomi érsek, 1778. június 1-jén S. Bartholomeai címmel bíboros. 1790. november 15-én II. Lipótot, 1792. június 6-án I. Ferencet ő koronázta meg Budán. A temetése utáni gyászünnepélyen Vantsai János esztergomi kanonok magyar, Somogyi Lipót győri kanonok német emlékbeszédet tartott felette. Majláth Antal, győri kanonok pedig latint, 1800-ban. Arcképét Flor Antal rajzolta meg, Pesten és Czetter Sámuel metszette rézbe 1798-ban, Bécsben.
Batthyány József a magyarországi barokk művészet egyik legjelentősebb mecénása volt.RÉGI MAGYAR MECÉNÁSOK Művészet. Szerk.: Lyka Károly. Első évfolyam, 1902, Harmadik szám, p. 207-220. 1777-81 között Pozsonyban, a lebontott régi épület helyén Melchior Hefelével új érseki palotát építtetett, mely a magyarországi klasszicizáló későbarokk építészet egyik legjelentősebb emléke. A palota belső dekorációjára a prímás a kor legnevesebb bécsi művészeit nyerte meg: a kápolna mennyezetképét Maulbertsch, a Szent László apoteózisát ábrázoló oltárképet Maulbertsch segédje, Andreas Matthias Zalinger festette. Pozsonypüspöki mellett, a Mogyorós (Lieskovec) határrészben "Tilalmás erdő" (Zakázaný les) vadasparkot létesített. A parkban 1779–83 között nyaralókastélyt építtetett, melynek dísztermét orientalizáló falképek díszítették, az épület többi helyiségében pedig a prímás műgyűjteménye kapott helyet. A család körmendi kastélyában portrékból, történeti és zsánerképekből álló képtárat alakított ki. A pozsonyi dómban 1799-ben felállított castrum dolorisát a kismartoni Esterházy-színház díszlettervezője, Pietro Travaglia készítette.
Művei Panegyricus divo Ladislao regi Hungariae apostolico dictus... Bécs, 1746 Carmen dno Ludovico e comitibus de Batthyán, regni Hungariae palatino. Pozsony, 1751 Exercitatio academica de conciliis altero juris eclesiastici fonte... Bécs, 1757 Sermo dum pallium archiepiscopale suscepit... Nagyszombat, 1776 (Ugyanez magyarul is) Kanzelrede... Pozsony, 1783 Hirtenbrief... H. n., 1787 Dictio in sessione dietali 5. martii 1791. Pozsony (Ugyanez magyarul és németül) Egyéb országgyűlési beszédei, Pest, 1795
A Recensio című munka (amely 1782-ben latin nyelven, német és olasz fordításban jelent meg neve alatt) szerzősége ellen tiltakozott a Pressburger Zeitungban (1782. 98. sz.)
Galéria
Jegyzetek
Források
Báthory Orsolya 2016: Batthyány József esztergomi érsek főispáni beiktatása. In: Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Budapest.
További információk Visitatio canonica. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből, 1776-1779; vál., sajtó alá rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1997
Kapcsolódó szócikkek Vága
Kategória:Pozsonyiak Kategória:Bécsiek Kategória:Esztergomi kanonokok Kategória:Esztergomi érsekek Kategória:Kalocsai érsekek Kategória:Erdélyi katolikus püspökök József Kategória:Magyar bíborosok Kategória:1727-ben született személyek Kategória:1799-ben elhunyt személyek Kategória:18. századi püspökök Kategória:Magyar királyi főkancellárok