Emmanuel Jean-Michel Frédéric Macron francia politikus, 2017. május 14-től az ötödik francia köztársaság nyolcadik elnöke és Andorra társhercege.
Családja, tanulmányai Amiens-ben született, apja, Jean-Michel Macron a Pikárdiai Jules Verne Egyetem neurológia professzora, édesanyja, Françoise Macron-Noguès orvos. Bár a szülei mellett két testvére is az orvosi pályát választotta, őt nem vonzotta az egészségügy, jobban érdekelték a humán tudományok, mint az irodalom vagy a költészet. Ezt a korábban iskolaigazgató nagymamájával való bensőséges viszonyának tudják be, aki a tudást tartotta a legnagyobb erénynek, és ezt plántálta át Macronba is: naponta együtt tanultak, és a rengeteg dicsérettől szárnyakat kapott a fiú, aki tizenévesen már regényeket írt, és sokkal jobban érezte magát a felnőttek között, mint a kortársaival.Mit tud ez a sármos francia, akinek állítólag nem lehet ellenállni... és aki mostantól az EU jövőjét is meghatározza? WMN.hu, 2017. május 8.
Az amiens-i La Providence gimnáziumba járt.Emmanuel Macron, un ex-banquier touche-à-tout à Bercy France24 (with AFP). 27 August 2014 Ezt az iskolatípust 15 és 18 éves koruk közt végzik Franciaországban. Itt tanított franciát és latint későbbi felesége, Brigitte Trogneux-Auzière, aki az iskola színjátszó csoportját is vezette. Az asszonyra nagy hatást tett Macron tehetsége az irodalomban, aki már ekkor szerelmet vallott neki, de miután kiderült a kapcsolat, a szülei az utolsó év elvégzésére Párizsba küldték, az elit Lycée Henri-IV-be.
Ezután a Párizs-Nanterre-i Egyetemen tanult filozófiát, és DEA (Diplôme d'Études Approfondies) fokozatot szerzett, majd 2004-ben elvégezte a tekintélyes nemzeti közigazgatási egyetemet (École nationale d'administration).
Közigazgatás, bank 2004-tőé 4 évig az Általános Pénzügyi Felügyelőség (Inspection générale des finances) felügyelője lett, itt 2004 és 2008 között dolgozott. Közben 2007-ben helyettes rapporteur volt a Jacques Attali vezette kétpárti bizottságban, amelyet Nicolas Sarkozy akkori elnök kezdeményezésére állítottak fel, hogy a gazdaság növekedését serkentő reformokat javasoljon. Ezt követően befektetési bankár lett a Rothschild & Cie Banque nevű pénzintézetnél.
Miniszteri kinevezése François Hollande 2012. májusi megválasztása után kinevezte Macront főtitkárhelyettesnek, így Macron lett Hollande egyik vezető tanácsadója. 2014 júniusáig az Élysée-palota főtitkárhelyettesi posztját is betöltötte. Manuel Valls miniszterelnök később,
2014. augusztus 26-án Hollande kinevezte Macront gazdasági, ipari és digitálisügyi miniszternek a második Valls-kormányba.Sylvie Corbet and Elaine Ganley « French gov't reshuffle expels dissident ministers », Associated Press, 26 August 2014 Miniszterként üzletbarát reformokat vitt keresztül. 2015-ben egy a BFM TV-nek adott interjúban elmondta, hogy már nem tagja a Szocialista Pártnak. 2016 augusztusában lemondott a miniszterségről, és elindult a 2017-es elnökválasztáson, amit sikeresen megnyert. Macron 2006 és 2009 között a Szocialista Párt tagja volt, minisztersége alatt független volt, majd a választásokon 2016 áprilisában általa alapított centrista politikai mozgalom, az En Marche zászlaja alatt vett részt.
Köztársasági elnök Indulását az elnökválasztáson hivatalosan 2016 november 16-án jelentette be, miután erről hónapig spekuláltak. Bejelentésében "demokratikus forradalmat" sürgetett és azt ígérte, hogy eltakarítja az akadályokat Franciaország elől.
A választás április 23-ai első fordulója előtti közvéleménykutatások Macron győzelmét jósolták, és azt, hogy Marine Le Pennel együtt jutva a második fordulóba köztársasági elnök lesz. A választás komoly esélyesévé akkor vált, amikor 2017 januárjában kitört a Penelopegate néven elhíresült botrány. François Fillont, a Republikánus Párt elnökjelöltjét januárban azzal vádolta meg egy újság, hogy a feleségének juttatott közpénzt fiktív munkáért, és márciusban Fillont hivatalosan is megvádolták.A közvéleménykutatásokan első négy helyen álló jelöltek (Marcon, Le Pen, Fillon és a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon közti különbség azonban hibahatáron belül volt, ezért a piacokon voltak aggodalmak, hogy esetleg a szélsőséges jelöltek kerülhetnek a második fordulóba.balra|bélyegkép|Emmanuel Macron, Donald Trump és Justin Trudeau (Malbaie, Quebec – 2018) Az eredmény végül igazolta a közvélemény-kutatásokat. A 2017-es elnökválasztás első fordulójában 24%-ot szerezve végzett az első helyen. A második fordulóban a mandátumok 66%-át nyerte el, így Marine Le Pent legyőzve harminckilenc évesen ő lett a francia történelem legfiatalabb köztársasági elnöke.A 2017-es elnökválasztás első fordulójának előzetes eredményei a francia belügyminisztérium honlapján
Macron május 14-én vette át a köztársasági elnöki hivatalt elődjétől, François Hollande-tól az Élysée-palotában.Yes, we can-can: Macron becomes president of France after handover with Hollande france24.com Kabinetfőnökének Patrick Strzodát nevezte ki. Ismaël Emelien lett Macron speciális tanácsadója stratégiai és kommunikációs ügyekben. Egy hónappal később a törvényhozási választásokon Macron pártja a „La République En Marche!” kormányzótöbbséget szerzett a Nemzetgyűlésben. Május 15-én az új elnök a Republikánus Párthoz tartozó Édouard Philippe-et nevezte ki miniszterelnöknek.
2021 végén a Politico Europe Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „cselekvők” kategória 2. helyére tette. A lap szerint kevesen tekintik a politikától visszavonuló Angela Merkel természetes utódjának az európai színtéren annak ellenére, hogy az előző években számos kérdésben az ő politikája érvényesült. Ilyen volt Ursula von der Leyen és Charles Michel megválasztása az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács élére.
Macron, diplomáciai források szerint, a látszat ellenére, a kulisszák mögött, nem egyszer szövetkezik Orbánnal, például a fenti, az EU jövőjét stratégiailag meghatározó személyi kérdésekre adandó válaszok megtalálása is ilyen terület volt. Informális szövetségük a mentén sikerült a magát már biztosan az Európai Bizottság elnökének érző Manfred Weber megválasztásának fentiek szerinti megakadályozása. Érdekazosság van köztük a közös agrártámogatás csökkentése, az atomenergia stratégiai energiaforrásként való kezelése, a közös uniós védelmi kiadások növelése és az európai stratégiai szuverinitás megteremtése témakörében is. Az utóbbi célok megvalósításának elodázhatatlanságát lényegesen megerősítette az oroszok Ukrajna ellen indított inváziója, ez vezetett az Európai Békekeret megteremtéséhez.balra|bélyegkép|Angela MerkelA 2022 áprilisában esedékes elnökválasztás előtt a francia uniós elnökség esélyt kínált számára a napirend alakítására, amíg az új német kormány feláll. A 2022. április 24-i törvényhozási választásokon a leadott szavazatok 58,55%-ával ismét nyert Le Pen ellen, így ő lett az ötödik francia köztársaság első olyan elnöke, aki Jacques Chirac 2002-es választási győzelme óta második ciklusát is megnyerte. Természetesen hivatalból ő maradt Andorra társhercege is.
így Jacques Chirac után, aki 2002-ben Marine Le Pen édesapját, Jean-Marie Le Pent győzte le ő lett a következő francia elnök, aki újraválasztást nyert. A 2022-es törvényhozási választásokon azonban centrista koalíciója elvesztette abszolút többségét, így az 1993-as Bérégovoy-kormány bukását követően megalakult Franciaország első kisebbségi kormánya.
A Konferencia Európa jövőjéről, és a Helyreállítási Alaphoz kapcsolódó közös hitelfelvétel az ő javaslata volt, ahogy a stratégiai autonómia és a határozottabb védelmi apparátus kérdését is sikerrel vette napirendre.
Mivel Macron harmadszor nem indulhatott az elnöki tisztségért, így koncentráltabban, több konfliktust felvállalva összpontosíthatott Franciaország modernizálására, intézményeinek megreformálására és gazdaságának felgyorsítására, kevésbé kellett a választók napi szintű tiltakozásaira figyelemmel lennie a népszerűtlen intézkedései meghozatalakor. Ugyanakkor hiányzott egy kulcsfontosságú összetevő, amely segíthette volna megvalósítani stratégiai elképzeléseit: az abszolút többség a Nemzetgyűlésben, a francia parlament alsóházában. Ennek eredményeképpen Macron gyakorlatilag rendeletekkel irányította Franciaországot, és gyakran a Nemzetgyűlés szavazásos jóváhagyása nélkül fogadott el törvényjavaslatokat. Ezzel a gyakorlattal viszont minden egyes alkalommal kockáztatta, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményezzenek a miniszterelnöke ellen.
Kormányválságok Macron Élisabeth Borne-t, a francia történelem Edith Cresson után második női kormányfőjét 2022 májusában nevezett ki Jean Castex helyére, aki később kétszer alakította át kabinetjét: 2022 júliusában, majd 2023 júliusában.
Macron döntésének megfelelően 2024. január 9-én az addigi legfiatalabb, 34 éves francia miniszterelnök, az első nyíltan meleg kormányfő, Gabriel Attal követte Borne-t a miniszterelnöki székben.
Macron elnöksége alatt számos munkajogi-, adó- és nyugdíjreformot hajtottak végre; folytatta a megújuló energiára való átállást. A politikai ellenfelek által "a gazdagok elnökének" nevezett Macron elnökségének első éveit a belpolitikai reformjai ellen irányuló és a lemondását követelő egyre gyakoribb tiltakozások jellemezték, amelyek 2018-2020-ban a "sárgamellényes tüntetésekben" és a nyugdíjreform elleni sztrájkban csúcsosodtak ki. 2020-tól ő irányította Franciaország Covid19 világjárványra adott válaszlépéseit és a védőoltások bevezetését. 2023-ban miniszterelnöke, Élisabeth Borne kormánya törvényt fogadott el a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő emeléséről; a nyugdíjreform ellentmondásosnak bizonyult, és a közszférában sztrájkokhoz és erőszakos tüntetésekhez vezetett.
Külpolitikájában az Európai Unió (EU) reformját szorgalmazta, és kétoldalú szerződéseket írt alá Olaszországgal és Németországgal. Macron a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború idején 42 milliárd euró értékű kereskedelmi és üzleti megállapodást kötött Kínával, és részt vett az Ausztráliával és az Egyesült Államokkal kötött AUKUS egyezménnyel kapcsolatos vitában. Folytatta az Opération Chammal hadműveletet az Iszlám Állam elleni háborúban, és csatlakozott az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió nemzetközi elítéléséhez.
Bizalmi emberből miniszterelnök Az egyre mélyülő francia gazdasági válságban sorra váltották egymást a miniszterelnökök: Jean Castex, Élisabeth Borne, Gabriel Attal, Michel Barnier, majd François Bayrou.
Miután François Bayrou kormánya is megbukott bizalmatlansági szavazással, Macron védelmi miniszterét, egyik legbizalmasabb emberét, Sébastien Lecornut, nevezte ki miniszterelnöknek.
Újabb miniszterelnöki kinevezés, újabb lemondás Lecornut 2025. szeptember 9-én vette át miniszterelnöki kinevezését, majd kevesebb mint egy hónappal hivatalba lépése után, október 6-án, 26 napnyi kormányfői szolgálatot követően benyújtotta lemondását a francia elnöknek, aki azt elfogadta. Mivel távozása néhány órával az új kormány megalakulását követően történt, kabinetje a francia politikai történelem egyik legrövidebb életű kormányaként vonult be a köztudatba.
Töretlen elnöki bizalom A töretlen elnöki bizalom jeleként Macron mindössze négy nappal lemondása után ismét megbízta Sébastien Lecornut egy új kormány megalakításával, aki 2025. október 14-én bejelentette, hogy a parlamentnek javasolni fogja a nyugdíjreform felfüggesztését az elnökválasztásig. „2028 januárjáig nem lesz nyugdíjkorhatár-emelés” – jelentette ki.
Ezzel gyakorlatilag újra elódázta Emmanuel Macron egyik legfontosabb gazdasági reformját, hogy elkerülhesse a bukást a várható bizalmatlansági szavazáson, és így biztosíthassa a költségvetés parlamenti elfogadását. A döntéssel eleget tett a Szocialista Párt korábban feltételül szabott követelésének, és ezzel biztosította a kormány többségi támogatását a Nemzetgyűlésben.
Politikája, ideológiája