Griffen (szlovénül: Grebinj) osztrák mezőváros Karintia Völkermarkti járásában. Lakossága 2016 januárjában 3517 fő volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Griffen a Völkermarkti járásban bélyegkép|balra|170px|A griffeni várrom bélyegkép|170px|balra|A kolostor udvara Griffen Karintia délkeleti részén fekszik a Jauntal völgyében, a Klagenfurti-medence és a Lavant-völgy között. Az önkormányzathoz 9 katasztrális községbenGriffnerthal, Großenegg (Tolsti Vrh), Haberberg (Gabrje), Kaunz (Homec), Kleindörfl (Mala vas), Pustritz (Pustrica), St. Kollmann (Šentkolman), Wölfnitz (Golovica), Wriesen (Brezje) 35 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik.Altenmarkt (205 lakos), Enzelsdorf (204), Erlach (122), Gariusch (40), Gletschach (52), Griffen (819), Griffnergemeinde (141), Großenegg (63), Grutschen (35), Haberberg (78), Kaunz (97), Kleindörfl (33), Klosterberg (3), Langegg (54), Lichtenwald (16), Limberg (22), Lind (104), Obere Gemeinde (0), Poppendorf (163), Pustritz (228), Rakounig (197), Rausch (81), Salzenberg (2), Sankt Kollmann (81), Sankt Leonhard an der Saualpe (14), Schloßberg (136), Stift Griffen (7), Tschrietes (24), Untergrafenbach (14), Untergreutschach (123), Unterrain (59), Wallersberg (192), Wallersdorf (35), Wölfnitz (34), Wriesen (44) (2015 januári népességadatok)
A környező települések: délre Ruden, délnyugatra Völkermarkt, nyugatra Diex, északnyugatra Eberstein, északkeletre Wolfsberg, keletre Sankt Andrä és Sankt Paul im Lavanttal. Története A második világháborúban a Burgbergen felfedezett cseppkőbarlangban 20-100 ezer év közötti korú neandervölgyi szerszámokat tártak fel.
A település helyét először 822-ben említik Criuina néven a tiroli Innichen kolostorának tulajdonaként. Griffen várát a bambergi püspök építtette 1100 körül, a mai város ennek tövébe települt. A környező birtokok 1007-től egészen 1759-ig a bambergi püspökség tulajdonát képezték. Griffent 1237-ben már vásárjoggal bíró mezővárosként említik.
1233-ban a román stílusú templomot a püspök megnagyobbította és átalakíttatta premontrei kolostorrá. Az épületkomplexum 1272-ben készült el és a 17. században barokk stílusban jelentősen kibővítették.
Az önkormányzat 1850-ben jött létre. 1869 és 1876 között a szomszédos Ruden is hozzá tartozott.
A második világháború során, 1942 áprilisában a helyi szlovéneket deportálták.
Lakosság 2016 januárjában a griffeni önkormányzathoz tartozó településeknek 3517 lakója volt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 3677 főhöz képest. Akkor a lakosok 96,4%-a osztrák, 1,6%-a pedig boszniai állampolgár volt. 95,0% anyanyelveként a németet, 1,3% a szlovént jelölte meg. Katolikusnak 94,9%, evangélikusnak és mohamedánnak 1-1%, felekezeten kívülinek 1,7% vallotta magát. Látnivalók a griffeni várrom a premontrei kolostor a Szt. Péter és Pál katolikus plébániatemplom Ehrnegg-kastély a wölfnitzi templom a griffeni cseppkőbarlang Híres griffeniek Peter Handke (1942-), író Jegyzetek
Fordítás
Források Statistik Austria Martin Bitschnau, Hannes Obermair: Tiroler Urkundenbuch, II. Abteilung: Die Urkunden zur Geschichte des Inn-, Eisack- und Pustertals. Bd. 1: Bis zum Jahr 1140. Universitätsverlag Wagner, Innsbruck 2009, , S. 60–61, Nr. 85.
Kategória:Karintia települései