A keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia) a Fekete-tenger környékén és a Balkán-félszigeten elterjedt bazsarózsafaj. Magyarországon egyetlen helyről ismert.
Megjelenése A keleti bazsarózsa 10–50 cm magas, lányszárú, évelő növény. A föld alatt gumósan megvastagodott gyökereiben tárolt szénhidrátoknak köszönhetően tavasszal korán képes virágot hozni. Bokros növésű, szárai egyenesek, szőrtelenek. Váltakozó állású levelei mélyen, szálasan szeldeltek, a levélkék. kb 1 mm szélesek. A tél beköszöntével föld feletti részei elpusztulnak. A nem virágzó növény hasonlít a tavaszi héricsre.
Április végétől május közepéig virágzik. A szárakon egy, ritkán két virág nyílik. A virágok nagyok, 7–8 cm átmérőjűek, feltűnőek, 7-8 (ritkán 10) sötétpiros szirmuk van. Az aranysárga porzók száma több tíz vagy akár száz is lehet.
Termése hólyagszerű, durván bársonyos felületű tüszőtermés, benne nagy, fénylően fekete magvakkal. A növény minden része mérgező. Elterjedése és élőhelye Elterjedése a Kaukázustól Törökországon keresztül a Balkán-félszigetig terjed. Pontusi flóraelem, vagyis eredetileg a Fekete- és Kaszpi-tenger környéki sztyeppek növénye. Innen terjedt tovább a Kárpátoktól délre, valamint Erdélybe. Magyarországon az utóbbi években fedezték fel, csak egy helyről ismeretes.
Fényigényes. A jó vízáteresztő képességű, tápanyagokban gazdag, semleges kémhatású talajt preferálja. Kertekbe dísznövényként ültetik, Németországban és Angliában már a 16. század óta. Nemesített változatai is rendelkezésre állnak.
Magyarországon 2012 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Kapcsolódó cikkek Magyarországon védett és fokozottan védett növények listája Források Keleti bazsarózsa Botanikaland Most virít a keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia) Molnár V. Attila kutatói blogja A keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia L.) Erdélyi Nimród Paeonia tenuifolia Missouri Botanical Garden
Kategória:Bazsarózsák Kategória:Magyarországon fokozottan védett növények Kategória:Növényfajok