Antal Endre (Szentes, 1900. május 5. – Szentes, 1971. február 4.) építészmérnök, Szentes város főmérnöke.
Életútja
Régi erdélyi nemesi családból származott; apja csikjenőfalvi Antal Endre állampénztári igazgató, édesanyja alsójárai Pápay Ilona, ősi felvidéki nemesi család leszármazottja. Házasságukból hat gyermek született, köztük Aranka, okleveles tanítónő és Erzsébet, leánygimnáziumi tanárnő. Az utolsóként született fiú - a későbbi mérnök - már Szentesen jött a világra 1900. május 5-én, és a Géza Endre névre keresztelték.
Szentesen érettségizett,A Szentesi M. Kir. Állami Főgimnázium Értesítője az 1917-1918. tanévről. Szentes, 1918. (e-Könyvtár Szentes) majd nyomban behívták katonának. Az első világháború alatt az 5. honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot.
Építészmérnöki diplomáját a budapesti műegyetemen szerezte. Hazatérése után építészvállalkozó, majd előbb az Ármentesítő TársulatLabádi Lajos: Az Ármentesítő Társulat székháza - 110 éve épült. In: Szentesi Élet 2003.05.30. (e-Könyvtár Szentes) mérnöke, utóbb pedig az Államépítészeti HivatalnálDr. Rigó Mihály: Rekviem az Államépítészeti Hivatalért. epiteszforum.hu, 2010.07.22. járási mérnök. Első jelentősebb megbízásait Dobovszky József IstvánnalLabádi Lajos: Iskolák, templomok megálmodója - 75 éve hunyt el Dobovszky József István építészmérnök. In: Szentesi Élet 2005.12.23. (e-Könyvtár Szentes) együtt kapta.
Mestere és barátja halála után megpályázta és elnyerte annak városnál betöltött állását, a mérnöki hivatal műszaki nyilvántartói posztját. 1931 júliusában lépett a város szolgálatába, és negyven éven át hű maradt ahhoz. Közvetlen főnökével, Cseuz BélaLabádi Lajos: Várost épített (I.) - Cseuz Béla emlékezete (1881–1957). In: Szentesi Élet 2001.07.06. műszaki tanácsossal közalkotások egész sorát hozták létre, amelyek több vonatkozásban ma is meghatározzák a város arculatát. 1938-tól városi segédmérnök, 1945-től főmérnök, 1954-től főmérnök-csoportvezető. Az ő nevéhez fűződik Szentes távlati városfejlesztési tervének kidolgozása (1945), amely évtizedekre meghatározta a település városképi és műszaki fejlődésének főbb irányait. A közel 100 oldalas tanulmányának bevezetőjét a következő gondolatokkal zárta:
1966 decemberében nyugalomba vonult, de nyugdíjasként is folytatta a munkát egész haláláig.
A helyi újságban a közvetlen kolléga és barát, dr. Kocsis FerencSzirbik Imre: Halkan elment - Egy élet a város szolgálatában. Dr. Kocsis Ferenc nekrológja. In: Szentesi Élet 2010.05.28. (e-Könyvtár Szentes) méltatta az elhunyt főmérnök maradandó érdemeit:
Díjai, elismerései
Munka Érdemrend - ezüst fokozat (1966)
Főbb munkái
Központi Református NépiskolaKözponti Református Népiskola. In: Csongrád megye építészeti emlékei. (Szerk: Tóth Ferenc) Szeged, 2000. (Szentes, Kossuth tér 2.Szentes, Kossuth tér 2. (Google utcakép) - 1928_1929, eklektikus) Kórházi kápolnaKórházi kápolna. In: Csongrád megye építészeti emlékei. (Szerk: Tóth Ferenc) Szeged, 2000. - Bugyi István igazgató megbízásából (Szentes - 1931) Horthy-ház,Horthy ház. In: Csongrád megye építészeti emlékei. (Szerk: Tóth Ferenc) Szeged, 2000. később Dózsa-ház (Szentes, Csongrádi út 2.Szentes, Csongrádi út 2. (Google utcakép) - 1932_1937, neoromantikus) Havas-féle gyógyszertár és lakóház (Szentes, Ady Endre utca 17.Szentes, Ady Endre utca 17. (Google utcakép)) Dr. Rózsavölgyi József orvosi rendelője (Szentes, Ady Endre utca 18.Szentes, Ady Endre utca 18. (Google utcakép)) saját emeletes lakóháza, a város első lapos tetejű épülete (Szentes, Ady Endre utca 16.Szentes, Ady Endre utca 16. (Google utcakép)) Csongrádi református templomCsongrád, református templom. In: Csongrád megye építészeti emlékei. (Szerk: Tóth Ferenc) Szeged, 2000. (Csongrád. Hunyadi térCsongrád. Hunyadi tér (Google utcakép) - 1935, novecentista) Kunszentmárton, Kossuth Lajos utca 27., refotmátus templom, 1936 (novecento) Katolikus plébánia, árkádsorral (Szentes, Erzsébet tér 2.Szentes, Erzsébet tér 2. (Google utcakép) - 1937)
Emlékezete
A városi műszaki osztály dolgozói az elmúlt évtizedekben többször kezdeményezték, hogy maradandó emlékül nevezzenek el utcát Antal Endréről.
Jegyzetek
Források Labádi Lajos: Szentesért élt és dolgozott - 35 éve hunyt el Antal Endre mérnök. In: Szentesi Élet 2006.02.10. (e-Könyvtár Szentes)
Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1971-ben elhunyt személyek Kategória:Szentesiek Kategória:Magyar építészmérnökök Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban