Globasnitz (szlovénül: Globasnica) osztrák község Karintia Völkermarkti járásában. 2016 januárjában 1593 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Globasnitz a Völkermarkti járásban Globasnitz Karintia délkeleti részén helyezkedik el, a Jauntal völgye és a Karavanka-hegység között, a szlovén határhoz közel. Az önkormányzathoz 10 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik: Globasnitz (274 lakos), Jaunstein (155), Kleindorf (232), Podrain (98), St. Stefan (257), Slovenjach (14), Traundorf (313), Tschepitschach (76), Unterbergen (40), Wackendorf (144).
A környező települések: északra Eberndorf, keletre Feistritz ob Bleiburg, délre Eisenkappel-Vellach, nyugatra Sittersdorf.
Története bélyegkép|170px|balra|Római kori oszlopok Tschepitschachban bal|170px|bélyegkép|Globasnitz templomának csontkamrája Globasnitz területén az ókorban kelták éltek, a Hemmabergen megtalálták Jovenat isten kultuszhelyét. I.e. 15-ben, miután a rómaiak annektálták Noricumot, a Virunumból Celeiába vezető út mentén katonai tábor és a futárok számára lóváltó állomás létesült, körülöttük pedig egy kis, Iuenna nevű település jött létre. Innen ered a völgy mai, Jauntal elnevezése. A régészek által talált sírköveket, üveg- és cseréptárgyakat, ékszereket a helyi múzeumban lehet megtekinteni. A helyiek a római és kelta isteneknek egyaránt áldoztak. A 4. században elterjedt a kereszténység ariánus változata, a Hemmebergen két római stílusú mozaikokkal díszített keresztény szentélyt találtak. 500 körül szlávok települtek be a régióba és a kereskedelmi út megszűntével Iuenna elnéptelenedett. A szláv népesség hosszú távon megmaradt, az 1910-es népszámláláskor még 1264 szlovén és 21 német élt Globasnitzban.
Globasnitz első írásos említése 1143 és 1163 között történt Globasinvilla formában. Templomáról 1265-ben, az egyházközségről 1296-ban történik említés először.
Az önkormányzat 1850-ben jött létre, de 1865 és 1876 között Eberndorfhoz csatolták. Lakosság A globasnitzi önkormányzat területén 2016 januárjában 1593 fő élt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 1645 lakoshoz képest. Akkor a lakosok 98,2%-a osztrák állampolgár volt. A helybeliek 54,2%-a német, 42,1%-a szlovén anyanyelvű volt. 96,0% katolikusnak, 0,7-0,7% evangélikusnak, illetve mohamedánnak, 1,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók a Hemmaberg ahol öt ókeresztény templom maradványai, a Szt. Hemma és Dorothea zarándoktemploma és a Rosalie-barlang és -forrás található. a régészeti múzeum az osztrogót temető a román-gótikus stílusú Mária mennybemenetele-templomban 14-15. századi freskók láthatók. A csontkamra kora 16. századi St. Stefan temploma az 1970-es években épült Elberstein-kastély a feuersbergi vár romjai Jegyzetek
Fordítás
Források Franz Glaser: Die römische Siedlung Iuenna und die frühchristlichen Kirchen am Hemmaberg. Verlag des Geschichtsvereines für Kärnten, Klagenfurt, 1982 Wilhelm Deuer, Johannes Grabmayer: Transromanica – Auf den Spuren der Romanik in Kärnten (Reihe „Kulturwanderungen“). Verlag Johannes Heyn, Klagenfurt, 2008, , S. 202–203. Polona Sketelj: Na stičišču dveh kultur: med delovnim in prostim časom v Globasnici. Celovec, 1995
Kategória:Karintia települései