A ruszok (szláv Русь, görög Ῥῶς) kora Közép-Ukrajna területén élt nemzet, amely Kijevi Rusz címzetes népe volt. Kezdetben ez a név a vikingek egy bizonyos csoportjára utalt, de a vikingek Kijevbe érkezésével a kijevi törzsre – a Poliánokra – kezdték használni.
Történetük A korabeli bizánci és iszlám források (pl. Ahmad ibn Fadlán) és az 1113 körül íródott kijevi Régmúlt idők elbeszélése (Nyesztor krónika, vagy óorosz őskrónika) szerint is a ruszok északiak voltak, akik a tengerentúlról jöttek, először Északkelet-Európába és egy olyan korai alakulatot hoztak létre, amely végül Rurik kormányzása alá került.
Rurik rokona, Oleg később elfoglalta Kijevet és megalapította a "Ruszt". Rurik leszármazottainak dinasztiája uralta a kijevi Ruszt (862 után) és az utódfejedelemségeit: Galícia-Volhíniát (1199 után), Csernyigovot, a Novgorodi Köztársaságot, a Rusz királyságot (1253–1349), Vlagyimir-Szuzdalt, a Moszkvai Nagyfejedelemséget, és ők alapították az orosz cárságot.
Etimológiája
A leggyakoribb elmélet szerint a Rusz név (ahogy a svédek finn neve, Ruotsi, és észt nevük, Rootsi is) az óészaki nyelvű "evezősök" (rods-) szóból származott. A folyók, tavak fontos útvonalak voltak Kelet-Európában és rajtuk evezős járműveken közlekedtek. A Rusz szó lehet az eredetileg "evezős legénység" jelentésű Roslagen svéd tengerparti övezet nevében is (vagy ahogy korábban ismerték, Roden).The Russian Primary Chronicle: Laurentian Text Translated by O. P. Sherbowitz-Wetzor http://www.etymonline.com/index.php?term=Russia
Jegyzetek
Kategória:Oroszország történelme Kategória:Ukrajna történelme Kategória:Svédország történelme