Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Zala megyében a szavazásra jogosultak bő többsége, mintegy nyolcvanezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenkét szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot a jobboldali összefogás pártjai, az FKGP, a Fidesz, a KDNP, az MDF és a Vállalkozók Pártja kapták. Ennek ellenére a közgyűlési többséget az MSZP, az SZDSZ, az Agrárszövetség és a Balatoni Szövetség összesen 23 képviselője jelentette a negyven fős közgyűlésben. Három megyei érdekeltségű szervezet nem jutott be a megyeházára.

A közgyűlés új elnöke Varga László, az MSZP kistelepülési listavezetője, az 1990 óta hivatalban lévő alelnök lett.

A választás rendszere A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást. A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd:

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek +Választókerületi beosztás A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek. TelepülésLakóVálasztó-polgárMegyeiképviselőKistelepülések10 ezer lakóig25435Középvárosok10 ezer lakó fölött15Közgyűlésiválasztókerületek25540 Megyei jogú városNagykanizsa, Zalaegerszeg2()–Összesen257()40 Zala megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 35, a középvárosiban pedig 5 képviselőt választhattak meg. Nagykanizsa és Zalaegerszeg, mint megyei jogú városok nem tartoztak a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 250 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg.Az előző választás óta három új község alakult meg. 1991-ben Lakhegy vált ki Egervárból, 1992-ben pedig Szemenyecsörnye település vált ketté: Csörnyeföld és Muraszemenye néven. Ugyanebben az évben Hévíz városi címet nyert el. Az öt város közül azonban csak egyetlen egyben, Keszthelyen éltek tízezernél többen, így a középvárosi választókerület egybeesett a balatonparti várossal.

A választásra jogosult polgárok száma 148 ezer volt. A polgárok közül minden nyolcadik lakott a középvárosi (keszthelyi) választókerületben, míg túlnyomó többségük a kistelepülési kerületben élt.

A legkevesebb választópolgár a Lenti kistérséghez tartozó Gosztola (16) és Felsőszenterzsébet (17) községekben élt, míg a legtöbb Keszthely () városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerintTelepülésméret(lakók száma)TelepülésVálasztó­jogosultMegjegyzésKistelepülési választókerület1 – 1002814721,00%legkisebb község: Gosztola101 – 60013723,22%601 – 13006228,97%1301 – 30002017,75%3001 – 500048,24%város: Hévíz (1993), Letenye5001 – 28,94%Zalaszentgrót, Lenti25388,11%Középvárosi választókerület fölött111,89%KeszthelyÖsszesen254100%

Előzmények 1990, az első közgyűlés 1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

A közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 29-én került sor.MTI hír: A megjelent ötven képviselő közül 43 szavazatával a közgyűlés elnökévé választották Pálfi Dénes kertészmérnököt, volt országgyűlési képviselőt.Pálfi Dénes ekkor a Pölöskei Fajtakísérleti Állomás vezetője, 1985 és 1990 között országgyűlési képviselő, 1987 és 1989 között a Hazafias Népfront Zala megyei elnöke, másfél évtizeden át Búcsúszentlászló tanácsának tagja. 1990 tavaszán az országgyűlési választásokon a Hazafias Választási Koalíció jelöltjeként a második legtöbb szavazatot kapta Zala megye 5. számú választókerületében. (1994 tavaszán a KDNP színeiben vett részt az országgyűlési képviselővé választásokon és ekkor képviselővé is választották.) Lásd: Az alelnöki posztra a volt megyei tanácselnök, Varga László kapott bizalmat.Lásd

Jelöltállítás Tizenkét szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben nyolc listát állítottak, míg a középvárosiban négyet. A jelöltek száma összesen 186 volt (162+24).

A listák nagyobb részét az országos pártok állították, a jelöltek számában pedig elsöprő többséggel bírtak. A tizenkét szervezet közül négy megyei gyökerű társadalmi szervezet volt, kettő országgyűlésen kívüli, hat pedig országgyűlési képviselettel bíró párt volt.

Listák Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen az egy választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Zala megyei kistelepülési választókerületben ez 651, a középvárosiban 88 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más szövetségesekkel induljon közös listán.

Az országgyűlési pártok mindegyike részt vett a jelöltállítási folyamatban. Az MSZP és az SZDSZ önálló listát állított, míg a jobboldali pártok közös listákat állítottak (a két választókerületben eltérő összetételben). Az országos pártok közül még az Agrárszövetség állított önálló listát.

Négy társadalmi szervezet vett részt a választási versengésben. A Balatoni Szövetség, a söjtöri méhészek, a mezőgazdasági termelők szövetsége és a Zalaapáti Falubarát Egyesület.

+ A választásokon részt vevő szervezetekA választások hivatalos jelöltjei: Kistelepülési választókerületSzervezetKözépvárosi választókerület#.A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.lista nevetípusajelöl­tekszámanevejellegehatóköre#.lista nevetípusajelöl­tekszámahelyi és megyei szervezetek6.Zalaapáti Falubarát Egy.önálló1Zalaapáti Falubarát Egyesülethelyi3.Mezőgazdasági Szöv.önálló3Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Zala Megyei Szövetségemegyei4.Söjtöri Méhészekönálló5Söjtöri Területi Méhész Szervezetmegyei7.Balatoni Szövetségönálló6Balatoni Szövetség Zala Megyemegyeiországos pártok1.Agrárszövetségönálló9Agrárszövetségpártországos5.SZDSZönálló35Szabad Demokraták Szövetségepártországos3.SZDSZönálló52.MSZPönálló35Magyar Szocialista Pártpártországos1.MSZPönálló7Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártjapártországos2.KDNP-FKGP-VPközös78.FKGP-Fidesz-KDNP-MDFközös68Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári PártpártországosKereszténydemokrata NéppártpártországosFiatal Demokraták Szövetségepártországos4.Fidesz-MDFközös5Magyar Demokrata Fórumpártországos8 lista16212 szervezet4 lista24

A többes ajánlás lehetősége miatt bizonytalan az ajánlási folyamatban részt vevő polgárok száma. Annyi bizonyos, hogy legalább hétszáznegyven polgár közreműködésére volt szükség. Azt feltételezve, hogy a többes ajánlás lehetőségével csak a polgárok fele élt (és azzal is csak egy esetben), akkor közel háromezer választójogosulttal számolhatunk. Ha pedig senki sem élt volna a többes ajánlás lehetőségvel, akkor legalább 5560 polgár közreműködésére lett volna szükség, ennyi lista állításához. (Ez a választójogosultak 2,9%-ának felel meg.)

Jelöltek

+ListavezetőkKistelepülésiválasztókerületListaKözépvárosiválasztókerületHorváth OttóAgrárszövetségSzalóky JenőBalatoni SzövetségFidesz-MDFHorváth AlajosBagó JózsefFKGP-Fidesz-KDNP-MDFKDNP-FKGP-VPdr. Jakus PéterHarangozó Zoltán IstvánMezőgazdasági Szöv.Varga LászlóMSZPVeér Miklósdr. Szinku MihálySöjtöri Méhészekdr. Szigethy IstvánSZDSZdr. Kulcsár PéterFarkas ErnőZalaapáti Falubarát Egy.

A kistelepülési választókerület képviselőjelöltjei

A középvárosi választókerület képviselőjelöltjei

Kampány

A szavazás menete A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Részvétel +A részvétel összesített adataiA jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.jogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosult Szavazó54,94%érvényes szavazólap51,35%93,47%érvénytelen és hiányzó53023,59%6,53%Távolmaradó45,06%szavazó 54,9%távolmaradó 45,1%

érvényes 93,5%

Kilenc polgár közül öt ment el szavazni A 148 ezer szavazásra jogosult polgárból 81 ezer vett részt a választásokon (55%). Közülük több mint ötezren szavaztak érvénytelenül (6,5%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok közel 58%-a ment el szavazni, addig Keszthelyen (azaz a középvárosi kerültben) ez az arány alig haladta meg a 34%-ot. (Országos viszonylatban ez utóbbi az egyik legalacsonyabb volt, Zala megyén belül viszont még ez is közepesnek mondható.A középvárosi kerületek közül csak Hajdú-Biharban mentek ennél kisebb arányban szavazni. Zalában a megyei közgyűlési választásokon ugyan nem szavazó, de a megyéhez tartozó két megyei jogú várossal, Nagykanizsával és Zalaegerszeggel összehasonlítva azt láthatjuk, hogy azokban még a keszthelyinél is alacsonyabb volt a választói kedv – mindkét városban 31% körül alakult a részvétel.)

Az érvénytelen szavazatok aránya is a kistelepüléseken volt magasabb (6,8%-2,9%).

Részvételi adatok választókerületi bontásbanKistelepülési választókerületKözépvárosi választókerületjogosultakarányábanszavazókarányábanjogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosultSzavazó57,73%602234,25%érvényes szavazólap53,80%93,18%584733,25%97,09%érvénytelen és hiányzó51273,94%6,82%1751,00%2,91%Távolmaradó42,27%65,75%+kistelepülésektávolmaradó 42,3%szavazó 57,7%

érvényes 93,2%+középvárosok  

Részvételi adatok településméret szerintLakók számaTelepülésVálasztó-jogosultSzavazóRészvételLegnagyobb/legkisebbrészvételKistelepülési választókerület1 – 100281473123984,11%Dötk 100,00%, Bocska 33,22%101 – 60013764,68%601 – 13006256,10%Szepetnek 82,19%Surd 20,80%1301 – 30002053,22%3001 – 50004667354,73%Hévíz 64,85%Zalakomár 34,62%5001 – 2725754,86%25357,84%Középvárosi választókerület fölött1602234,25%KeszthelyÖsszesen25455,04%

Eredmény

ListaÉrvényes szavazatKüszöbKépviselőFKGP-Fidesz-KDNP-MDF39,09%1742,5%KDNP-FKGP-VPFidesz-MDFMSZP26,75%1230,0%SZDSZ17,40%717,5%Agrárszövetség35084,62%25,0%Balatoni Szövetség28653,77%25,0%Mezőgazdasági Szöv.27893,67%0Söjtöri Méhészek22452,96%0Zalaapáti Falubarát Egy.13111,73%0Összesen 40