Sankt Paul im Lavanttal osztrák mezőváros Karintia Wolfsbergi járásában. 2016 januárjában 3369 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|St. Paul a Wolfsbergi járásban 170px|bélyegkép|balra|Rabenstein romjai 170px|bélyegkép|balra|Rubens: A pásztorok imádása c. képe a kolostor gyűjteményéből Sankt Paul Karintia keleti részén helyezkedik el, a Lavant völgyében; ott, ahol a Granitz patak a Lavantba (a Dráva mellékfolyójába) torkollik. Az önkormányzathoz 8 katasztrális községbenGranitztal-St. Paul, Granitztal-Weissenegg, Johannesberg, Legerbuch, Kollnitz, Sankt Paul, Loschental, Weinberg 21 kisebb-nagyobb falu és településrészDeutsch-Grutschen (142), Gönitz (61), Granitztal-Sankt Paul (86), Granitztal-Weißenegg (443), Hundsdorf (78), Johannesberg (24), Kampach (78), Kollnitzgreuth (73), Legerbuch (148), Loschental (52), Sankt Margarethen (28), Sankt Martin (27), Sankt Paul im Lavanttal (1.803), Schildberg (54), Stadling (95), Unterhaus (6), Unterholz (8), Weinberg (15), Windisch-Grutschen (37), Winkling (36), Zellbach (94) (2015 januári népességi adatok) tartozik.
A környező települések: északra Sankt Andrä, északkeletre Sankt Georgen im Lavanttal, délkeletre Lavamünd, délnyugatra Ruden, északnyugatra Griffen.
Története A római időszakból két, Latobius kelta istennek szentelt feliratra bukkantak. A település első említése 1091-ből származik villula Brugga néven. Ekkor Engelbert von Spanheim isztriai őrgróf adományozta oda az általa alapított bencés kolostornak. A Granitz hídjánál lévő Brugga gyorsan növekedett és III. Luciusz pápa 1184-ben oklevele szerint ekkor más vásártérrel is rendelkezett (villam, quod forum dicitur). 1289-ben már ma is ismert nevén, temploma védőszentje után Szt. Pál vásáraként (in foro sancti Pauli) hivatkoznak rá. A település valamikor 1255 előtt Bernhard von Spanheim karintiai hercegtől megkapta a vásárjogot és a mezővárosi státuszt. Sankt Paul életére mindig is nagy befolyással volt a helyi kolostor.
A városi önkormányzat 1850-ben jött létre. 1941-ben átnevezték Spanheimre, ám ezt 1946-ban visszavonták.
Lakosság A Sankt Paul-i önkormányzat területén 2016 januárjában 3369 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 3680 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 95,5%-a volt osztrák, 1,5% pedig boszniai állampolgár. A sankt pauliak 96,8%-a katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 2%-a mohamedánnak, 2,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Látnivalók az 1091-ben alapított bencés apátság Karintia legfontosabb kolostorai közé tartozott, több karintiai és osztrák herceg ide temetkezett. Ma a tartomány legrégebbi, még mindig működő apátsága; műgyűjteménye és könyvtára Európa-hírű. Templomát a 12. században alapították. Rabenstein várának romjai. A várat szintén 1091-ben építették a kolostor védelmére. 1307-ben lerombolták; újjáépítették, de 1636-ban leégett. az egyházi gimnázium 1889-ben épült főépülete és az 1976-ban bezárt kollégiuma. A hercegi házból származó Dietrich von Spanheim (1253–1303) remeteként élt egy barlangban, Johannesbergtől északra. Állítólag képes volt meggyógyítani a betegeket; ehhez egy forrás vizét olajjá változtatta. Az „olajforrás” ma is látható.
Testvérvárosok St. Blasien, Németország Jegyzetek
Források Sankt Paul honlapja 20918 – Sankt Paul im Lavanttal Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Karintia települései