bélyegkép|A Storegga csuszamlás által érintett terület és az elmozdulás iránya (piros karikával és nyilakkal jelölve). A sárgával jelölt terület Norvégia
A három Storegga csuszamlást a legnagyobb ismert földcsuszamlásokhoz sorolják. A norvég kontinentális talapzat szélén, a Norvég-tengerben víz alatt jöttek létre i.e. 6225-6170 körül. Az összeomlás hosszát a self peremén 290 km-re becsülik, a törmelék teljes térfogata pedig 3500 km³ volt, ami egy óriási cunamit indított az Észak-Atlanti-óceánban.
Leírás bélyegkép|330x330px|A sárga számok a cunami hullámmagasságát mutatják a legújabb tanulmányok szerint.P.C. Marrow, "Seismic Monitoring of the North Sea", Global Seismology Research Group, British Geological Society, 1992
A három Storegga csuszamlást a legnagyobb ismert földcsuszamlások között tartják számon. Víz alatt jöttek létre a norvég kontinentális alapzat szélén (a „storegga” jelentése norvégül "nagy perem"), a Norvég-tengerben, 100 km-rel északnyugatra a Møre parttól egy gigantikus cunamit okozva az Észak-Atlanti-óceánon. Az omlás becsülhetően 290 km-es hosszúságban érintette a tengerparti selfet és 3500 km³ törmeléket mozgatott meg. Ez Izland területének felelne meg 34 méteres vastagságban.
A cunami által lerakott üledékekből nyert növényi anyagok szénizotópos kormeghatározása alapján a legutóbbi esemény körülbelül i. e. 6225-6170 között történt. Skóciában megtalálták az ezt követő cunami nyomait, lerakott üledékeit felfedezték a Montrose-medencében, a Firth of Forthban, a szárazföldre 80 km-ig benyúlóan és 4 méterrel a jelenlegi dagály szintje felett.
Lehetséges kiváltó ok Valószínű kiváltó oka egy, a metán-hidrátok katasztrofális felszabadulását okozó földrengés lehetett. Egy köbméter szilárd hidrát 164 köbméter metánná tágul.
Hatása az emberi kultúrákra bélyegkép|Storegga cunami üledék (felső szürke réteg) tőzeggel közrefogva (sötétbarna rétegek). Feltárva a skóciai Marytonnál a Montrose-medencében
Az utolsó Storegga csuszamlás idejében, vagy röviddel azt megelőzően Nagy-Britannia, Dánia és Hollandia területét a régészek és geológusok által Dogger-földként ismert szárazulat kötötte össze a mai Északi-tenger déli részén. Úgy tartják, hogy ezen a lagúnás, mocsaras, sárral fedett tengerparti területen gazdag vadászatot és halászatot folytathattak a középső kőkorszaki emberi kultúrák.Tony Robinson, "Britain's Stone Age Tsunami", Time Team specials, Channel 4 Television, 30 May 2013
Bár a Dogger-föld a fokozatosan emelkedő tengerszint miatt tartósan víz alá került, felvetődött, hogy mind Nagy-Britannia, mind a kontinens partvidékét - beleértve a ma már elöntött területeket is - átmenetileg elönthette a Storegga csuszamlás által kiváltott cunami. Ez az esemény katasztrofális csapást mérhetett az akkori mezolitikumi népességre.
Jelenkori hatása Az Ormen Lange természetes gázmező előkészítése során ezt az eseményt is alaposan kivizsgálták. Az egyik következtetés szerint a csuszamlás oka az utolsó jégkorszakban keletkezett sajátos földtani képződmény volt, így csak egy újabb jégkorszakot követően ismétlődhetne meg. Ezt a 2004-ben közzétett eredményt tények és érvek támasztják alá, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az Ormen Lange gázmező fejlesztése nem növelné meg jelentősen egy újabb csuszamlás kockázatát.
Jegyzetek
Fordítás
További információk BBC: Britannia szigetté válásának pillanata, 2011. február
Kategória:Ősföldrajz