bélyegkép|jobbra|Kína autonóm prefektúrái Az autonóm prefektúra (egyszerűsített kínai írással 自治州, pinjin átírással zìzhìzhōu, magyaros átírással ce-csi-csou) Kína prefektúra szintű autonóm közigazgatási egységeinek egyik fajtája, ahol a lakosság több mint 50%-a etnikai kisebbséghez tartozik, vagy jelentős kisebbségi csoport vagy csoportok történelmi területe. Az összes autonóm prefektúrában a lakosság többségét a han kínaiak alkotják. Az autonóm prefektúrák hivatalos neve tartalmazza a régió legszámottevőbb kisebbségét, olykor kettőt, ritkábban hármat. Például a kazak prefektúra neve Kazak ce-csi-csou. Ahogy az összes többi prefektúra szintű egység, az autonóm prefektúrák is megye szintű egységekre vannak osztva. Ez alól egyetlen kivételt jelent az Ili kazak autonóm prefektúra, amely két önálló prefektúrát is tartalmaz. Kína alkotmánya értelmében az autonóm prefektúrákat nem lehet megszüntetni.

Az autonóm prefektúrák listája Tartomány Név Egyszerűsített kínai és pinjin Kisebbség Helyi név Főváros Kanszu Linhszia 临夏回族自治州Lin-hszia huj-cu ce-csi-csou Huj (a huj kínaiak beszélnek kínaiul)Hsziaoercsing: لٍشِا جُوِذُو ذِجِجِوْ Linhszia Kanszu Kannan 甘南藏族自治州Kannan cang-cu ce-csi-csou Tibeti tibeti: ཀན་ལྷོ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Kan-lho Bod-rigs rang-skyong-khul Hocuo Kujcsou Csientungnan 黔东南苗族侗族自治州Csientungnan maio-cu tung-cu ce-csi-csou Miao és tung Hmong: Cheej Toob Naj Mioj Txhwj Toom Txhwj Txim Tsim TsawbTung: ? Kajli Kujcsou Csiennan 黔南布依族苗族自治州Csiennan pu-ji-cu miao-cu ce-csi-csou puji és miao Puji: Qianfnanf Buxqyaix Buxyeeuz ziqziqzouyHmong: Cheej Naj Pwm Yi Txhwj Mioj Txwj Txim Tsim Tsawb Tujün Kujcsou Csienhszinan Csianhszinan Puj-cu miao-cu ce-csi-csou puji és miao Puji: Qianfxiynanf Buxqyaix Buxyeeuz ZiqziqzouyHmong: Cheej Xyi Naj Pwm Yi Txhwj Mioj Txwj Txim Tsim Tsawb Hszingji Hupej Ensi 恩施土家族苗族自治州Ēnshī Tǔjiāzú Miáozú ce-csi-csou Tucsia és miao Tucsia: ?Hmong: EE Si Thws Ca Txhwj Mioj Txhwj Txim Tsim Tsawb Ensi Hunan Hszianghszi 湘西土家族苗族自治州Hszianghszi tu-csia-cu miao-cu ce-csi-csou Tucsia és miao Tucsia: ?Hmong: Xyaa Xyi Thws Ca Txhwj Mioj Txhwj Txim Tsim Tsawb Csisou Csilin Jenpien 延边朝鲜族自治州Jenpien csao-hszian-cu ce-csi-csou Koreai Koreai: 연변 조선족 자치주 Jonbjon csoszondzsok csacshidzsu Jencsi Csinghaj Hajpej 海北藏族自治州Hajpej cang-cu ce-csi-csou Tibeti Tibeti: མཚོ་བྱང་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ <br/ > Mtsho-byang Bod-rigs rang-skyong-khul Hajjan megye Csinghaj Hainan 海南藏族自治州Hajnan cang-cu ce-csi-csou Tibeti Tibeti: མཚོ་ལྷོ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Mtsho-lho Bod-rigs rang-skyong-khul Kungho megye Csinghaj Huangnan 黄南藏族自治州Huángnán cang-cu ce-csi-csou Tibeti Tibeti: རྨ་ལྷོ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Rma-lho Bod-rigs rang skyong khul Tungzsen megye Csinghaj Golog 果洛藏族自治州Kuo-luo cang-cu ce-csi-csou Tibeti Tibeti: མགོ་ལོག་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Mgo-log Bod-rigs rang-skyong-khul Macsin megye Csinghaj Jüsu 玉树藏族自治州Jü-su cang-cu ce-csi-csou Tibeti Tibeti: ཡུལ་ཤུལ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Yul-shul Bod-rigs rang-skyong-khul Jüsu Csinghaj Hajhszi 海西蒙古族藏族自治州Hajhszi meng-csü-cu cang-cu ce-csi-csou Mongol és tibeti Mongol: ᠬᠠᠶᠢᠰᠢ ᠶᠢᠨ ᠮᠣᠩᠭᠣᠯ ᠲᠥᠪᠡᠳ ᠦᠨᠳᠦᠰᠦᠲᠡᠨ ᠦ ᠥᠪᠡᠷᠲᠡᠭᠡᠨ ᠵᠠᠰᠠᠬᠤ ᠵᠧᠦBorotal a-yin mongγol ebereen öbertegen zasaqu ǰuu Tibeti: མཚོ་ནུབ་སོག་རིགས་ཆ་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Mtsho-nub Sog-rigs dang Bod-rigs rang-skyong-khul Delingha Szecsuan Ngava 阿坝藏族羌族自治州Ābà cang-cu csiang-cu ce-csi-csou Tibeti és csiang Tibeti: རྔ་བ་བོད་རིགས་ཆ་བ༹ང་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Rnga-ba Bod-rigs dang Chavang-rigs rang skyong khul csiang nyelv: Ggabba Shbea Rrmea nyujugvez zhou Barkam Szecsuan Garzê 甘孜藏族自治州Kan-ce cang-cu ce-csi-csou Tibeti Tibeti: དཀར་མཛེས་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Dkar-mdzes Bod-rigs rang-skyong khul Kangting Szecsuan Liangshan 凉山彝族自治州Liángshān ji-cu ce-csi-csou Ji Ji: Niepsha Nuosu Zytjiejux dde Zho Hszicsang Hszincsiang Kizilszu 克孜勒苏柯尔克孜自治州Kèzīlèsū Kē'ěrkèzī ce-csi-csou Kirgiz Kirgiz: قىزىلسۇۇ قىرعىز اپتونوم وبلاسىQızılsuu Qırğız aptonom oblastı Artux Hszincsiang Bortala 博尔塔拉蒙古自治州Bó'ěrtǎlā meng-csü ce-csi-csou Mongol Mongol: ᠪᠣᠷᠣᠲᠠᠯ᠎ᠠ ᠶᠢᠨ ᠮᠣᠩᠭᠣᠯ ᠥᠪᠡᠷᠲᠡᠭᠡᠨ ᠵᠠᠰᠠᠬᠤ ᠵᠧᠦBorotala mongγol ebereen zasaqu ǰuu Polö Hszincsiang Csangcsi 昌吉回族自治州Csangcsi huj-cu ce-csi-csou Huj (a huj emberek kínaiul beszélnek)Hsziaoercsing: چْاکِ خُوِذُوْ ذِجِجِوْ Csangcsi Hszincsiang Bayingolin 巴音郭楞蒙古自治州Bāyīnguōlèng meng-csü ce-csi-csou Mongol Mongol: ᠪᠠᠶᠠᠨᠭᠣᠣᠯ ᠮᠣᠩᠭᠣᠯ ᠥᠪᠡᠷᠲᠡᠭᠡᠨ ᠵᠠᠰᠠᠬᠤ ᠵᠧᠦBayangol mongγol ebereen zasaqu ǰuu Korla Hszincsiang Ili(Altaj)(Tacheng) 伊犁哈萨克自治州Ji-li haszakö ce-csi-csou(阿勒泰地区)(A-lö-taj ti-csü)(塔城地区)(Ta-cseng ti-csü) Kazak Kazak: ىله قازاق اۆتونومىيالى وبلىسىİle Qazaq awtonomïyalıq oblısı(Kazak: ئالتاي ۋىلايىتى)(Altay aymağı)(Kazak: تارباعاتاي ايماعى)(Tarbağatay aymağı) Jining(Altay)(Tacheng) Jünnan Töhung 德宏傣族景颇族自治州Déhóng taj-cu Jǐngpōzú ce-csi-csou Taj és csingpo Taj nüa – Cajva： Mang Jünnan Nujiang 怒江傈僳族自治州Nùjiāng li-szu-cu ce-csi-csou Liszu liszu: Nolmut lisu shit jilqait guatshit zhou Lusuj megye Jünnan Dêqên 迪庆藏族自治州Díqìng cang-cu ce-csi-csou Tibeti Tibeti: བདེ་ཆེན་བོད་རིགས་རང་སྐྱོང་ཁུལ་ Bde-chen Bod-rigs rang-skyong khul Sangrila Jünnan Tali 大理白族自治州Tali paj-cu ce-csi-csou Paj Paj: Darl•lit Baif•cuf zirl•zirl•zox Tali Jünnan Csuhsziung 楚雄彝族自治州Csuhsziung ji-cu ce-csi-csou Ji Ji: ?? Nuosu Zytjiejux dde Zho Csuhsziung Jünnan Hungho 红河哈尼族彝族自治州Hung-ho han-i-cu Yízú ce-csi-csou Hani és ji Ji: ?? ? Nuosu Zytjiejux dde ZhoHani: Haoqhoqzel Mengce Jünnan Vensan 文山壮族苗族自治州Ven-san csuang-cu miao-cu ce-csi-csou Csuang és miao Csuang: Munzsanh Bouxcuengh Myauzcuz SwcicouhHmung: Veej Sa Tsuaam Txhwj Mioj Txhwj Txim Tsim Tsawb Vensan Jünnan Hszisuangpanna 西双版纳傣族自治州Hszisuangpanna taj-cu ce-csi-csou Taj Taj lü: Csinghung

Az autonóm prefektúrák etnikai összetétele (2010) Megjegyzés: * – második számú etnikai csoport AutonómPrefectúra Létrehozáséve Tartomány Főetnikai csoport % Máskisebbségek % Han % TeljesnépességPajingolin prefektúra 1954 Hszincsiang mongol 3,40 ujgur 31,83 59,29 Bortala prefektúra 1954 Hszincsiang mongol 5,66 ujgur 13,32 64,96 Csangcsi prefektúra 1954 Hszincsiang huj 9,52 kazak 9,33 75,31 Csuhsziung prefektúra 1958 Jünnan ji 26,70 liszu 1,98 66,94 Tali prefektúra 1956 Jünnan paj 32,19 ji 13,02 50,69 Töhung prefektúra 1953 Jünnan taj 28,88 csingpo* 11,09 51,93 Dêqên prefektúra 1957 Jünnan tibeti 32,36 liszu 26,72 18,34 Ensi prefektúra 1983 Hupej tucsia 47,50 miao* 5,01 45,32 Kannan prefektúra 1953 Kanszu tibeti 54,64 huj 6,25 38,70 Garzê prefektúra 1950 Szecsuan tibeti 78,29 ji 2,66 18,24 Golog prefektúra 1954 Csinghaj tibeti 91,86 huj 0,96 6,57 Hajpej prefektúra 1953 Csinghaj tibeti 24,36 huj 31,52 35,88 Hajnan prefektúra 1953 Csinghaj tibeti 66,31 huj 6,84 24,84 Hajhszi prefektúra 1954 Csinghaj mongol 5,53 tibeti* 10,93 66,01 Hungho prefektúra 1957 Jünnan hani 17,55 ji* 23,19 42,85 Huangnan prefektúra 1953 Csinghaj tibeti 68,55 mongol 13,98 6,08 Ili prefektúra 1954 Hszincsiang kazak 21,53 ujgur 26,88 35,22 Kizilszu prefektúra 1954 Hszincsiang kirgiz 27,32 ujgur 64,68 6,78 Liangsan prefektúra 1952 Szecsuan ji 49,13 tibeti 1,39 47,55 Linhszia prefektúra 1956 Kanszu huj 31,59 tunghsziang 25,99 39,70 Ngava prefektúra 1953 Szecsuan tibeti 54,50 csiang* 17,58 24,56 Nucsiang prefektúra 1954 Jünnan liszu 48,21 paj 26,04 12,35 Csientungnan prefektúra 1956 Kujcsou miao 41,57 tung* 29,02 21,73 Csiennan prefektúra 1956 Kujcsou puji 31,22 miao* 12,69 44,84 Csienhszinan prefektúra 1982 Kujcsou puji 27,56 miao* 7,08 60,62 Vensan prefektúra 1958 Jünnan miao 13,68 csuang* 29,20 42,69 Hszianghszi prefektúra 1957 Hunan tucsia 42,73 miao* 33,85 22,85 Hszisuangpanna prefektúra 1953 Jünnan taj 27,89 hani 19,01 30,03 Jenpien prefektúra 1952 Csilin koreai 32,45 mandzsu 2,52 64,55 Jüsu prefektúra 1951 Csinghaj tibeti 96,49 huj 0.22 3,09

Kína korábbi autonóm prefektúrái Hajnan li és miao autonóm prefektúra (1952–1988) Kuangtung tartományban Csiencsiang tucsia és miao autonóm prefektúra (1997 előtt) Szecsuan tartományban

Közigazgatási prefektúra szintű egységek, ahol a lakosság legalább 30%-ig etnikai kisebbségű Az autonóm régiók prefektúra szintű egységeinek kivételével 2000-ben.

Hopej: Csengtö (han – 55,32%, mandzsu – 39,87%) Liaoning: Penhszi (han – 66,84%, mandzsu – 30,22%), Tantung (han – 64,11%, mandzsu – 32,99%) Hunan: Csangcsiacsie (tucsia – 68,40%, han – 22,81%), Huajhua (han – 61,33%, tung – 17,42%, miao – 15,63%) Kujcsou: Ansun (han 61,6%, puji – 16,92%, miao – 14,27%), Tungzsen (tucsia – 37,81%, han – 31,76%, miao – 14,87%, tung – 11,41%) Jünnan: Jühszi (han – 68,18%, ji – 19,32%), Puer (han – 40,92%, hani – 16,98%, ji – 16,58%, lahu – 11,47%), Licsiang (han – 42,71%, nahszi 20,51%, ji – 18,68%, liszu – 9,62%), Lincang (han – 61,22%, taj – 15,77%, lahu és va – 9,76%) Csinghaj: Hajtung (han – 56,33%, huj – 20,38%, tibeti – 9,2%, tu – 8,06%)

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Autonómia (szociológia) A Kínai Népköztársaság közigazgatási egységei

További információk Regionális autonómia az etnikai kisebbségek számára Kínában

Kínai Népköztársaság autonóm prefektúrái